JOURNEY OF A DREAM – A Heavy Metal Story Of A Tibetan Refugee…

Shenpenn Khymsar száműzetésben született tibeti, aki végül Kanadában váltotta valóra gyermekkora nagy álmát: metálzenész lett. Death metal bandát alapított Avatara néven, majd az első lemez felvételével közel egyidőben visszatért Dardzsilingbe, hogy leforgassa élete dokumentumfilmjét. Közben szólólemezén is dolgozik, ami szorosan összefügg filmjével, amolyan buddhista metálnak ígéri (a film trailerében is szereplő dal: Soul from the East). Állítólag ő az első és egyetlen tibeti metálzenész. Ő mondja ezt, biztosan igaza van...

A filmben Shenpenn Khymsar egyéni sorsán túl még jó nagy adaggal kapunk a dardzsilingi underground rock/metal életből. Tibetről, számüzetésben élő tibetiekről szóló dokumentumfilmek végeláthatatlanul hosszú sorában már ideje volt, hogy megjelenjenek az ehhez hasonló, kicsit újabb és egyénibb látásmóddal forgatott filmek. Talán céljukat is könnyebben érik el.

In the footsteps of Tintin

A francia-német Arte tévécsatorna szeptember végén egy öt részes sorozatban (Sur Les Traces de Tintin) ered Tintin nyomába. Egyiptomban, Kínában, Marokkóban, Peruban és Nepálban keresik fel a képregények helyszíneit, akár konkrét képeknek szinte tökéletesen megfelelő tájakat, városzrészeket (Nepálban a 'Tintin Tibetben' nepáli és himalájai helyszíneit keresik). A stábnak nincs nehéz dolga, hiszen Hergé híres volt alapos, körültekintő munkájáról. A Hergé hagyatékban számos olyan kép található (fényképek, képeslapok, és főleg magazinokból kivágott képek), melyek a kalandok helyszíneinek hiteles ábrázolását segítette. Ezeket a képeket a képregényalbumok kockáival a 'Tintin: The Complete Companion' című könyv veti össze. A következő képek a könyvből valók (míg a fentiek az Arte sorozathoz készültek).

Az öt epizód sugárzása az Arte-n:
Szept. 20. 19.50 h - Egypt : Cigars of the Pharaoh
Szept. 21. 19.50 h - China: Blue Lotus
Szept. 22. 19.50 h - Maroco - The Crab with the Golden claws
Szept. 23. 19.50 h - Peru - The prisonners of the Sun
Szept. 24. 19.50 h - Tintin in Tibet

Mankurt & Exodus

Yat-Kha - Neve-Haya (Legend of Mankurt)

"A Mankurt a türk mondák engedelmes rabszolgája, aki a szörnyű kínzás hatására elfelejtette a nevét, szüleit, kultúráját, nyelvét és csak a legalapvetőbb létfunkciókra képes.

A monda és a szó Csingiz Ajtmatov kirgiz író „Évszázadnál hosszabb ez a nap” (1980) című regényéből vált világszerte ismertté. A volt Szovjetunió török kultúrájú tagköztársaságaiban (Üzbegisztán, Tatársztán, Kazahsztán) gyakran használják azokra a honfitársaikra, akik elhanyagolják saját nyelvüket és kultúrájukat, például eloroszosodnak.

A regényben leírt kirgiz legenda szerint volt egy ősi törzs, amely nagyon kegyetlenül bánt az elfogott ellenséggel. Közülük azok voltak szerencsések, akiket eladtak rabszolgának. A többiekből azonban mankurtot csináltak.

Ez úgy történt, hogy megkötözték a kezüket, kopaszra borotválták őket, a fejükre nyers tevebőrt húztak, és napokra kizavarták őket a sztyeppére. A tűző nap hamar kiszárította a tevebőrt, ami abroncsként feszült a fejükre, kiszorítva onnan minden emléket, még annak az emlékét is, hogy emberi lények voltak. Aki öt nap múlva még életben volt, azt feltáplálták és rabszolgamunkára fogták. Csak táplálékra szorultak, és mindent megtettek, amit rájuk bíztak. Mankurtnak lenni örök, reménytelen rabszolgaságot jelent. Még a tevebőrsisaktól sem tudtak megszabadulni szörnyű fájdalom nélkül, mert azon keresztül nőtt a hajuk a legenda szerint."

Yat-Kha - Exodus


Zene: Yat-Kha
Szöveg: Bob Marley után szabadon.
Kép: Csham tánc a Burját Köztársaságban a múlt század huszas éveiben. Részlet Vszevolod Pudovkin 'Dzsingisz Kán utóda' című filmjéből (1928).

Tibeti Újév - Loszár 2010/2137

Tibeti Újév - Loszár 2010/2137

Fesztivál, Kiállítás és Vásár
(a tibeti kultúra tárgyainak és kelet ásványainak és ékszereinek kiállítása és vására)

2010. február 26-27. péntek-szombat

Vista Rendezvény Központ

Budapest, VI. Paulay Ede u. 9.
Szervezők: Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyház, Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ, Angel and Co.

A távol-keleti illetve a tibeti időszámítás szerint idén 2137-et írunk, a Vas-Tigris évét, és amelynek évfordulója ebben az évben a nyugati számítások szerint február 14-re esik. Ezen alkalommal, az emberek Tibetben is vidámsággal, evéssel-ivással és jó kedvvel várják az új esztendőt, a napfordulót és a hideg idő elmúlását. A száműzetésben élő tibetiek sajnos még most is csak idegenben vágyakoznak arra, hogy otthon ünnepelhessék a farsangot, az új esztendő nagy reményeit. Ebből a jeles alkalomból rendezzük meg a Vista Rendezvény Központban közel 300 nm-en, A Tibeti Újévi (Loszár) Fesztivált valamint tibeti buddhista tárgyak és ritka keleti (kínai, tibeti) ásványok és ékszerek kiállítását és vásárát. A kiállított tárgyakat meg lehet vásárolni! Számos a tibeti kultúrához kapcsolódó programot szervezünk, zenével, finom tibeti ételekkel fűszerezve (momo, tibeti tea, kapsze, indiai pokhora). Meghívott vendégek: Agócs Tamás, Deva Prashad, Geszti Nagy Judit, Kelényi Béla, Láma Kalszang, Namgyal Cevang, Tolvaly Ferenc

A helyszínen tibeti ételek és italok kaphatók!

február 26. péntek

nyitva: 12.00-19.00
12.00 nyitás ZENE / TÁNC: Namgyal Cevang (lent)

Magyarországon élő tibeti menekült trad. tibeti énekeket és táncokat ad elő

15.00-15.30 FILM: Kálacsakra magy.felir./ang./80” r.: Werner Herzog (fent)

16.00-17.30 FILM: A lázadó szerzetes (Gedün Csöpel élete) (fent)

17.30-19.00 ELŐADÁS: A lázadó szerzetestől a Pokemon-buddháig - előadás és beszélgetés a kortárs tibeti művészetről Kelényi Béla tibetológussal, a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Tibeti-Nepáli Gyűjteményének kurátorával (fent)

18.00-19.00 ZENE: Deva Prashad meditációs zene (lent)



február 27. szombat

nyitva: 10.00-19.00
előadó terem:

12.00; 14.00; 16.00; 18.00 ZENE / TÁNC: Namgyal Cevang (lent)

Magyarországon élő tibeti menekült trad. tibeti énekeket és táncot ad elő

12.00-13.30 FILM: A Tibeti Halottaskönyv magy.felír./jap./fr./kan./90’r.: Hiroaki Mori (fent)

13.30-15.00 ELŐADÁS: A Tibeti Halottaskönyv filozófiája beszélgetés Agócs Tamás tibetológussal, A Tan Kapuja Buddhista Egyetem tanárával (fent)

15.00-16.30 ELŐADÁS: Múlt és jövő, a tibeti tradicionális művészet megmaradásának esélyei, Dr Bóna István restaurátor, egyetemi adjunktus (fent)

16.30-18.00 FILM: Tibetben a lélek magy.film/ 86’ r.: Tolvaly Ferenc (fent)

18.00-19.00 ELŐADÁS: Lélek utak - Tolvaly Ferenc előadása (fent)
18.00-19.00 ZENE: Gesztelyi Nagy Judit szakuhacsi művész (japán bambusz furulya) (fent)

Belépő a Fesztiválra 1000 Ft/nap, ami minden programra jogosít.

Monks in the Laboratory

"A buddhisták 2500 éve tanulmányozzák az emberi elmét anélkül, hogy bármilyen tudományos eszközzel rendelkeztek volna. Kifejlesztették a meditáció technikáját, amely iránt a nyugati tudósok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, hiszen ők maguk is az elme működését próbálják megfejteni. Húsz évvel ezelőtt indult be egy Mind & Life elnevezésű program, amelynek keretén belül nyugati tudósok tibeti buddhista szerzetesekkel együtt próbálnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolat test és lélek között."

2010. február 22., 23:20, Duna Televízió
Szerzetesek a laboratóriumban (Monks in the Laboratory)
Francia ismeretterjesztő film, 52 perc, 2006.
Rendező: Delphine Morel




– Önéletrajza szerint ön már gyermekkorától kezdve élénken érdeklődik a tudományos eredmények iránt. Mostanában is gyakran találkozik jeles nyugati tudósokkal, kutatókkal. Buddhista nézőpontból milyennek találja a tudományos gondolkodást?

– Habár a világról, az univerzumról szóló néhány buddhista szöveg nem áll összhangban a tudományos magyarázatokkal, alapjában véve a buddhista gondolkodás eléggé hasonlít a tudományos magyarázatokhoz. A kutatások és kísérletek a buddhista felfogást támasztják alá - legalábbis az én tapasztalataim szerint. Például a kozmológia, az atomfizika vagy az új biológia területén, vagy akár a test és a szellem közötti viszony tekintetében.
Vagy itt van természetesen a pszichológia. Ez sajátos találkozásra nyújt lehetőséget e területek tudósaival. Részünkről világossá vált, hogy a buddhizmus számára igen hasznosak ezek; sok a párhuzam, sok összevetni való van a tudományos magyarázatokkal. Számukra pedig a buddhista magyarázat új irányok felé mutathat, új elgondolásokra ösztökélhet a tudományos gondolkodás területein. Így például, noha jelentős eltérések vannak, de a fizika, a kvantumfizika, az üresség elmélete vagy a relativitáselmélet igen közel állnak a buddhizmushoz. Bizonyos szövegeink közel állnak a tudományos feltételezésekhez. Ilyen például az Abhidharmakósa, a Méru-hegy leírása. Ezeket már gyermekkoromtól fogva ismertem. Így aztán ezek a különbségek buddhista szemszögből nézve egyáltalán nem megrendítőek.
Természetesen vannak aztán olyan kérdések, mint például a reinkarnáció vagy a finom tudat elmélete, amelyekbe a modern tudomány nem tud mélyebben behatolni. Ezeket a dolgokat csak nagyon mélyről lehet megtapasztalni. Külső területekről, például a matematika vagy a mérések oldaláról nem hatolhatunk ezekre a területekre. Azt gondolom, választóvonalat kell húznunk azon dolgok között, amelyeket a tudósok még azért nem fedeztek fel, mert a tudomány még nem elég fejlett a megismerésükhöz, és azok között, amelyek tudományos módszerekkel nem megismerhetőek.
 Másfelől, ha a tudósok bebizonyítják, hogy valami nem létezik, vagy tudományos módszerekkel megdöntenek egy elméletet, akkor azt alapjában véve buddhista nézőpontból is elfogadjuk. Buddhista szemszögből igen hangsúlyos a realitás és a látszat fogalma. Nekünk a realitást kell alapul vennünk, s nem a látszatot.

(Monory M. A. és Tillmann J. A. ezredvégi beszélhetése a XIV. dalai lámával, 1995.)

Budda Saitan

Sákjamuni Buddha visszatér a Nirvánából, hogy megállítsa az egyre terjedő sötétséget a Földön. Röviden kb. ez a lényege a Buddha újjászületése (Budda saitan, 仏陀再誕) című 2009-es animénak. A film alapjául szolgáló könyv írója és egyben az opusz megrendelője Ryuho Okawa. Okawa 1986-ban alapította meg a Boldog Tudomány (Kōfuku-no-Kagaku, 幸福の科学) nevű vallási szektát ill. Shinshūkyōt (Japánban így hívják az új vallási mozgalmakat, kultuszokat, szektákat...). A ma már Japánon kívül is terjedő mozgalom tavaly óta Boldogság Megvalósító Párt (Kōfuku Jitsugen-tō, 幸福実現党) néven politikai szervezetként is aktív. A Kōfuku-no-Kagaku leginkább egy tűrésküszöbön túli neobuddhista agyrémnek tűnik. A vallás központi alakja El Cantare, aki a Legfőbb Isten, az Istenek Istene. Korábban az ő földi megtestesülése volt 17 ezer évvel ezelőtt La Mu, majd az atlantiszi Thoth és persze Gótama Sziddhárta. Mai inkarnációja maga Ryuho Okawa...
Magyarországon nincs jelen a vallás, bár ki tudja, hogyan és mi okból a Saxum Kiadó megjelentette Az igazi Buddha - A megvilágosodás útja címmel Ryuho Okawa egyik programadó könyvét. Van egy olyan gyanúm, hogy nem is igazán tudták, mit adnak ki (a könyvet – annak ellenére, hogy két kiadást is megélt – ma már nem találni a kiadó weboldalán).

Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve

Kara György 1986-os, és Hetényi Ernő 1989-es Tibeti Halottaskönyv fordítása után megjelent egy újabb könyv a témában, Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve címmel. Az újonnan megjelenő könyvet Agócs Tamás fordította tibetiből és saját kommentárjaival is ellátta, továbbá a könyv tartalmazza Kelényi Béla jegyzeteit is az általa összegyűjtött képekhez. A könyv a Cartaphilus kiadó a Tibeti Hagyomány Könyvei sorozatában jelenik meg. A könyv bemutatója december 8-án 19 órakor lesz a Butokugan Sporttemplom (VIII. ker Rákóczi út 57.) könyvesboltjában. A bemutatón levetítik a Tibeti halottaskönyv című japán/francia/kanadai dokumentumfilmet is.

Secrets of Shangri-La

A PBS legújabb, a múlt héten bemutatott dokumentumfilmjében egy mitikus birodalom valós nyomait ismertették: a felfedezést végző csoport szerint ugyanis Shangri-La mesekönyvbe illő paradicsomának nyomaira bukkantak. A ma Nepál területén fekvő, Mustang egykori ősi királyságához tartozó barlangokban 15. századi vallásos szövegeket és különleges falfestményeket is felfedeztek.



2007-ben egy amerikai kutató, és Himalája-szakértő, Broughton Coburn, illetve Pete Athans hegyi veterán kapott engedélyt az emberkéz vájta barlangok átkutatására, ahol különleges festett falú, ősi tibeti buddhista szentélyeket találtak, és Buddha életének 55 panelre festett epizódját is felfedezték. 2008-ban aztán egy második expedíció több, 600 éves emberi csontvázat fedezett fel, és értékes kéziratok töredékeivel is gazdagabbak lettek.



Az ősi, a hegyvidék klímája által kiválóan megőrzött kéziratok a buddhista, és a bön, azaz a korábbi, őshonos tibeti vallás keverékeként íródtak. Ezek egyben arra is rámutatnak, hogy a bön a buddhizmus térhódítása után legalább egy-két évszázadig fennmaradt a térségben.



Secrets of Shangri-La / PBS
Secrets of Shangri-La / National Geographic
Kincsek és csontvázak a titokzatos tibeti városból / Múlt-kor

Kínai filmhét

Holnaptól Kínai filmhét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mind a hét film érdekes, de kettő kiváltképp:

A néma szent kövek (Lhing vjags kyi ma ni rdo vbum / The Silent Holy Stones)
dokumentumfilm, 102 perc, 2005
Rendezte: Wanma-caidan
Szereplők: Danpei Lama, Quhuancang Buddha, Quesai, Sanmu-dan



Egy fiatal szerzetes rákattan a televízióra, elhanyagolva spirituális feladatait. Úgy tűnik, a civilizálódó világ kihívásai mellett nehéz fenntartani az évezredes hagyományú szerzetesi életformát. Kis Láma rövid látogatásra érkezik haza. Felfedezi a tévét és a mitológiai történeteket feldolgozó VCD-ket és a fejébe veszi, hogy megmutatja őket a mesterének. A mozgókép akkora hatású, hogy a jó tanuló gyermek majdnem elkésik az újévköszöntő szertartásról. A filmcímben említett követ az utolsó kőfaragó aprólékos mozdulatokkal formálja, a fiút talán már a kolostoron túl várja a felfedezésre váró világ. A filmet témaválasztása, ritmusa és a szerethető szereplők zárják a szívünkbe.

Szeptember 25. péntek, 21.00, Csortos terem
Szeptember 27. vasárnap, 17.00, Csortos terem

A Potala Palota (The Potala Palace)
dokumentumfilm, 90 perc, 1998
Rendezte: Chen Zhen
Szereplő: Byams-pa-skal-bzang

A film narrátora hatvan éve él a Potalában, a tibeti buddhizmus központi jelentőségű templomában. Ahogy az építmény létrejöttéről mesél, kétség sem férhet hozzá, hogy az akkor 12 éves kisfiú számára az épület megpillantása egész életét meghatározó spirituális és esztétikai élmény maradt. A zarándokhelyként is szolgáló Lhásza völgye fölött a dombtetőn épített kastély a dalai láma téli lakhelye.

Szeptember 28. hétfő, 21.00, Csortos terem
Szeptember 30. szerda, 19.00, Csortos terem

Harrer, Hüttenberg

Heinrich Harrer egyike azon európaiaknak, akik az elmúlt 50 évben a legkülönbözőbb módokon, közvetve vagy közvetlenül, kiemelkedően sokat tettek Tibetért, a "Tibet-ügyért", nagy befolyással voltak a világban jelenleg élő Tibet-képre. A Hét év Tibetben című regényét mára 53 nyelvre fordították le, a belőle készült sikerfilm (aminek a szerző szerint is csak részben van köze a regényhez, azaz a valósághoz – ami nem mellesleg izgalmasabb, mint a belőle táplálkozó mozgóképes fikció...), népszerűsége 12 éve töretlen (szinte nincs hét, hogy valamelyik fájlmegosztón ne tűnne fel a film egy újabb feltöltése). A híres regény magyarul több kiadásban is megjelent, és akár le is tölthető vagy online olvasható. Pár éve a Cartaphilus kiadta a Visszatérés Tibetbe című folytatást, a Park Kiadó pedig a Fehér Pókot, és remélem valamikor Harrer tibeti "útitársának", Peter Aufschnaiter-nek, Nyolc év Tibetben című visszaemlékezésére is sor kerül – a recenziók alapján nem kevésbé érdekes, mint a Harrer-könyv.

Heinrich Harrer visszatérve Ausztriába, a tibeti kultúra bemutatásának, népszerűsítésének több módjával is próbát tett: a regényen túl kiállításokat szervezett, majd 1958-ban két részes dokumentumfilmet készített Heinrich Harrer berichtet über Tibet címmel (az IMDb szerint a film '56-os, és szintén Hét év Tibetben a címe). A filmet feltöltöttem, németül tudóknak hasznos/érdekes lehet:
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 1. Teil: Auf der Flücht Nacht Lhasa
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 2. Teil: In der Verbotenen Stadt





Prof. Harrer tibeti gyűjteményének ma szülővárosa, Hüttenberg ad helyett. A Harrer Múzeum a hegymászó és világutazó számos személyes tárgyát, és az utazásainak tárgyi emlékeit őrzi (Tibet után még megjárta Borneót, Alaszkát, Új-Guineát – rendszerint egy megmászandó hegy apropóján, de mindig egy komolyabb néprajzi gyűjteménnyel tért haza). A múzeum digitalizálta és archiválta hihetetlen méretű fotó- és dia-gyűjteményét, melyben tényleg érdemes egy kicsit elveszni – '82-es tibeti diái között vannak fantasztikusak. 2002 októberében avatták fel, a múzeummal szemben, a hüttenbergi lingkhort (gling 'khor), azaz egy "pszeudó-tibeti mini-zarándokutat", ami nem is olyan rossz, de kaphatott volna szerényebb nevet is. Fényképeink itt.



Múlt év őszén, már Heinrich Harrer halála után, nyitotta meg kapuit Hüttenbergben a Tibeti Tanulmányok Nemzetközi Intézete (Tibet Center - I.I.H.T.S., International Institute of Higher Tibetan Studies). Az intézetben tibeti nyelvet, orvoslást, asztrológiát, filozófiát, filológiát lehet tanulni. Hasonló intézet csak Indiában van.

Geheimnis Tibet

Tibet mozgóképes történetének egyik korai híres/hírhedt darabja a Geheimnis Tibet (Titkos Tibet) című 1946-os német dokumentumfilm. Háttere jól ismert, mivel az ismeretterjesztő csatornák az utóbbi években előszeretettel csámcsogtak a szaftos "nácik Tibetben" témán. A filmen megörökített 1939-es német tibeti expedíció kulcsfigurája Ernst Schäfer (1910-1992), a harmincas évek híres zoológusa (szakterülete az ornitológia). Schäfer három tibeti expedíciónak is tagja volt. Az első kettő (1931, 1934-1935) vezetője az amerikai Brooke Dolan volt, a harmadikat (1938-1939) maga Schäfer vezette és a rejtélyes Ahnenerbe szervezet finanszírozta. A csapat operatőre, Ernst Krause közel hatvanezer fotót készített és negyvenezer méternyi 8 miliméteres filmet használt fel (ez úgy 900 órányi felvételt jelent!). Az expedíció ezeken kívül a teljes Kandzsúrral (bka'gyur) és Tandzsúrral (bstan'gyur), további szent iratok másolatával, képzőművészeti alkotásokkal és alapos zoológiai, botanikai és geológiai dokumentációkkal tért haza. A tetemes nyersanyagot feldolgozó film a háború után, 1946-ban került bemutatásra. A furcsa kordokumentum nem túl jó minőségben, de teljes hosszban letölthető (101m 03s, 384x288, 261 MB) (jobb egérgomb, stb...):
Geheimnis Tibet - Ein Film-Dokument der Schaefer-Expedition 1938-1939.mkv

(A Schäfer-expedíció 150 fotójával 2007-ben adott ki albumot a Serindia Publications.)

Der Dämon des Himalaya

A filmet még nem láttam, de három perces "előzetese" tíz pontos (zenéje kiváltképp). A Himalája démona Márton Endre (Anrew Marton) egyik elfelejtett, de jelentősebbek között számontartott filmje. A fiatal rendező 1934-ben egy német expedícióval járt Tibetben (a Himalája expedíció vezetője Günter Oskar Dyhrenfurth, a neves hegymászó és geológus). A filmet Der Dämon des Berg címmel mutatták be a háború előtti Németországban, ám a náci cenzoroknak nem tetszett, így csak nagyon kevés ember láthatta. A háború után a rendező megtalálta Svájcban a film egy kópiáját, tisztázta a film jogait és a himalájai képsorokat újra felhasználta az 1952-es Sturm über Tibet című filmjében. Az eredeti film letölthető akár már 5 euroért innen. Ugyanitt további érdekességeket is lehet találni, köztük a 1934-es expedíció-vezető fiának, Norman G. Dyhrenfurth-nak egy dokumentumfilmje, a Tibetian Death Rites.

Edward S. Curtis fotográfiája

Szent örökség címmel látható kiállítás július 10-ig Edward S. Curtis (1868-1952) fotóiból a Millenáris Teátrum Piros-Fekete Galériájában. Curtis az 1900-as évek elején több, mint 40 ezer fényképet készített több, mint 80 észak-amerikai indián törzsben. Célja nem csupán a fényképezés volt; 10 ezernél is több hangfelvételt rögzített. Dokumentálni kívánta az őslakos amerikaiak hagyományos életét, még mielőtt az végképp eltűnik. Írásban rögzítette a törzsek történelmét, tanításait, vezetőik életrajzát, szertartásaikat és mindennapi életüket. 1914-ben a Kwakwaka'wakw nép életét filmes eszközökkel is rögzítette. Ennek eredmény az In the Land of the Head Hunters (más változatban In the Land of The War Canoes) című 47 perces néma dokumentumfilm. Napjainkban dolgoznak a film felújításán.




Edward S. Curtis – Wikipedia
Edward S. Curtis gallery
Edward S. Curtis – Northwestern University

Edward S. Curtis: Indian days of the long ago
Edward S. Curtis: The North American Indian
Edward S. Curtis: In the Land of the Head Hunters

In the Land of the Head Hunters

The Frederick Williamson Collection

Frederick W. Williamson brit politikai tisztviselőként élt Sikkimben, Bhutánban és Tibetben a 30-as években. Munkája mellett lelkes fényképész és amatőr filmes. 1930 december és 1935 augusztus között ő és felesége (Margaret Williamson) kb. 1700 fotót készített a Himalája térségben. Emelett még 23 tekercs 16 mm-es filmet is rögzített. A felvételek minősége sajnos erősen változó, leginkább a nem megfelelő tárolás miatt. A felvételek hossza viszont elképesztő: több, mint 200 perc! A tekercsek nagy része precízen fel van címkézve, így a Williamson tekercsek a három himalájai ország 1930-as évekbeni mindennapjainak felbecsülhetetlen értékű dokumentációja.
Frederick W. Williamson Tibet fővárosában halt meg (1936).

The Frederick Williamson Collection