A nási nép által használt dongba (vagy tomba) írás a világ egyetlen ma is élő képírása – joggal írják ezt a feltünő kuriozitást mindenütt, ahol a násikról van szó. A nási (angolul naxi vagy nakhi) "nemzetiség" Kína Jünnan tartományában él, de valószínűleg a Burmai és Tibeti határokon túl is megtalálhatóak. A nási népesség ma közel 300 ezer embert jelent. Az egykori Nási Királyság a nyolcadik századtól egészen a kínai uralomig, 1724-ig létezett.
Nyelvük a tibeto-birmán nyelvek közé tartozik. Híres írásuk nem a hétköznapi írásaik egyike (legalább 5 féle különböző írást használnak), hanem sámánjaik/papjaik, a dongbák által használt speciális írás. A dongbák úgy tartják, hogy írásukat a tibeti bön vallás alapítója, Tönpa Senrab (ton pa gshen rab) alkotta. A történelmi bizonyítékok szerint az írás a hetedik századtól létezik, azaz királyságuk és mágikus célú írásuk születése egyaránt a buddhista tantra aranykorára tehető. Vallásukat ma a tibeti buddhizmus, a bön és a taoizmus sajátos keverékeként határozzák meg.
A piktografikus írás elsősorban a különböző vallásos szertartások elengedhetetlen "kelléke". A rituálé során a dongbák a könyvek széleit meggyújtják, hogy a füst továbbítsa a könyv “üzenetét”. Mikor egy dongba meghal, szent könyveit eltemetik vele egy hegyi barlangba, vagy temetési máglyán égetik el őket.
Ma mintegy hatvan dongba él, aki olvasni és írni tudja ezt az írást. Legtöbbjük hetven évnél idősebb és csak páran fiatalabbak harmincnál. Hogy az írás el ne vesszen, a fiatalabb dongbák gyakran tanítják azt helyi iskolákban. Egy-egy idősebb mester pedig szívesen ír nagyobb közönségnek áldást, jókivánságot, ami az önálló dongba kalligráfia létezését bizonyítja, és jó esélyt ad a nagyvilágnak, hogy megismerhesse ezt az írást és vele együtt magát a nási kultúrát.
A naxi írás
Naxi manuscripts collection (Harvard College Library)
Propitiation of serpent deities Ssu / Ceremony for the serpent deitites Ssu
