Tihanyi barátlakások

Alkalmunk nagyon sok lett volna, korábban mégis mindig kihagytuk a tihanyi Barátlakások (= Barlangkolostor, Remete-barlangok, Remetetelep, Uruzkó/Üreskő) felkeresését. Kevésbé látványosnak, kisebbnek, a lakott területhez sokkal közelebbinek gondoltam. Bár az 1952-es sziklaomlás óta csak három remetelak látható az egykori barlangkolostorból, de így is mindenképpen megérdemel a hely egy kisebb kirándulást. Az Óvár hegy keleti oldalába vájt mesterséges barlangok a hagyomány szerint I. András által Tihanyba telepített orthodox szerzetesek munkái. Ez Közép-Európa egyetlen fennmaradt remetetelepe.

Tihanyi Barátlakások – fotó album

Szomolyai kaptárkövek

Ha valaki a Bükk kaptárköveire kiváncsi, de esélye sincs rá, hogy mindet felkeresse, akkor a legjobb, ha a Szomolya község határában, a kaptárvölgyben lévőket látogatja meg. Itt található hazánk legnagyobb és legizgalmasabb kaptárkő csoportja. A csoport nyolc részből áll és összesen 117 fülkével dicsekedhet.
Szomolyai kaptárkövek Természetvédelmi Terület

Yun

Sütő Zsolt fotóblogját a legjobb blognak vélem, amivel eddig találkoztam. Komolyan. És gyanítom, hogy ezzel nem vagyok egyedül.
Elsősorban – természetesen – a szeptember óta yun (időtartam) kategória alatt megjelenő tartalom miatt tartom nagyon nagynak a blogot (megjegyzem, a "szimpla" fotóit is nagyon bírom).
Zsolt múlt nyáron követte Csoma nyomait Indiában. Közben írt, fotózott, hanganyagokat rögzített, majd hazatérve ezeket azóta is adagolja. Az utat ő már sokadikként tette meg, ám beszámolója lényegesen különbözik minden korábbitól.

YUN

Kaptárkövek a Bükkben

Nagyobb útjaink (Kambodzsa, Tibet ...) képeinek feldolgozása előtt/közben kisebb túráink képanyagait is igyekszem sorra venni. 2006 tavaszán jártunk a bükkaljai kaptárköveknél. Sajnos csak egy részét találtuk meg és nem sikerült a rövid időn belüli visszatérés sem. Talán majd idén tavasszal.

Kaptárkövek - fotó album

Kaptárkő – Wikipédia
Kaptárkövek / Bükki Nemzeti Park
Kaptárkövek / Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület
Kaptárkövek a Bükkben

"Egy vélekedés szerint a kora középkorban ide menekült, méhészettel foglalkozó bolgár törzs vájta az üregeket a sziklákba, méhkaptárok gyanánt. Ezt az álláspontot támasztja alá az, hogy egyes fülkékben valóban találtak méhviasz nyomokat, cáfolja viszont, hogy a fülkék tájolása sok esetben nem jó irányú, hátlapjuk pedig nem egyszer kifelé dől. Minden érv és ellenérv ellenére mégis innen származik a kaptárkő és kaptárfülke elnevezés.
Az Eger környékén megőrződött hagyománykincs szerint egy Szent István korabeli pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték a fülkékbe.
A legújabb kutatások nyomán a népvándorlás kora és az Árpád-kor mitológiai öröksége mutatkozik meg ezekben a fülkés sziklákban, melyek a hun-avar-magyar népesség ősi hitvilágával hozhatók összefüggésbe. A kaptárkövek gyakran ősi kultikus helyek voltak, melyre az elnevezésük is utal: Ördögtorony, Nagybábaszék, Nyerges, Kecskekő, Ablakoskő, Királyszéke, Kősárkány, Kőasszony, és néhány fülkében áldozati tárgyakat is találtak."

Iceland fotók

Iceland fotó album

Fotók a Hortobágyról

Korábban sosem volt igazán okom/alkalmam ezen a vidéken járni. Nyárközépi kirándulásunk rövid volt (csupán pár nap), de elegendő ahhoz, hogy megértsem miért is van ennyi csodálója a hortobágyi pusztának. Azóta már nem tűnnek túlzásnak a pusztát kísérő jelzők. Szívesen tértünk vissza ősszel, hogy tanúi lehessünk a darvak egyik esti behúzásának. A Hortobágy a darvak (grus grus) keleti vonulási útjának legfontosabb állomáshelye. Finnországból, Északnyugat-Oroszországból és a balti államokból érkeznek hozzánk kora ősszel és a komolyabb fagyokig maradnak itt, majd folytatják útjukat Délre. Összlétszámuk október végén tetőzik. A nyolcvanas években pár ezer volt ez a mennyiség, de az elmúlt években már rendszeresen elérte a 70-80 ezret. A múlt héten rekordszámú madarat, 100 400 példányt számoltak. A Hortobágyi Nemzeti Park egyre sűrűbben, egyre szívesebben szervez programokat e rendkívüli esemény köré.

Hortobágy – fotó album
Hortobágyi Nemzeti Park
Hortobágyi Nemzeti Park – Világörökség

Az Aggteleki-karszt barlangjai

"Oh, ti szükkeblü emberek, kik mindenben, örökké szabályokat kerestek és állittok, jertek ide és boruljatok térdre a szabálytalanság remeke előtt!
S mi az a szabály?
Semmi más, mint a sánta közép-szerűség mankója.
Soká tünődtem: mint eredhetett e barlang?
És kitaláltam.
Mikor a mennyországból kiebrudálták a pártos angyalokat, itt kezdték jövendőbeli lakásukat, a poklot, ásni; azonban itt nem boldogulván, másfelé fordultak. Képzelhetni, mint fáradtak a szegény ördögök e sikertelen munkában, izzadságuk még most is csepeg e félig kész pokol oldalairól és tetejéről." Petőfi Sándor a Baradláról (1845)

Az Aggteleki-karszt az ország legnagyszerűbb természeti kincseinek egyike. Legismertebb barlangjában (Baradla) már a XVIII. század elején indultak szervezett túrák, így egyike a világ első idegenforgalmi barlangjának. A Baradla nagy múltjának átka, hogy az őskori lakók tábortüzeinek és a korai látogatók szurokfáklyáinak koromlerakódásai sok helyen feketére színezte a barlang képződményeit. A barlangot más módokon is megviselte lakóinak, látogatóinak tapintatlansága. Méretei okán még így is lenyűgöző a Baradla, de aki szeretné megsejteni egykori szépségét, az az újabban felfedezett barlangokat is keresse fel. Mi eddig a Baradlán kívül a Vass Imre- és Rákóczi-barlangokat kerestük fel, de később mindenképpen visszatérünk az Aggteleki Nemzeti Parkba további barlanglátogatás ürügyén (a Baradlának is csak az egyik szakaszát jártuk be).

Akit érdekelnek a hazai barlangok, elsősorban a magyar karszt- és barlangkutató társaság honlapját böngéssze. E-könyvtár, tanfolyamok, kiadványok, barlangtérkép-tár, hírek, sajtófigyelő...

Az Aggteleki-karszt barlangjai — fotó album

Nepál fotók

2005 februárjában jártunk először Nepálban (ez egyben az első ázsiai utunk is volt). Könnyű volt megszeretni Katmandu-völgy városainak gyönyörű főtereit és zajos nyüzsgését éppúgy, mint a Himalája meredek lejtőit és a Chitwan Nemzeti Park elefántjait. A maoistákat ellenben nem sikerült megszeretni.

Nepál Európától az "Ázsia Svájca" címet kapta. A világ legnagyobb és legszebb hegycsúcsainak otthonaként a hasonlat helytálló, sőt, e tekintetben kétségkívül felül is múlja európai "rokonát", de a lehetséges párhuzamoknak itt vége. Ha Nepál gazdaságát nézzük, a cím inkább gúnyosnak, ironikusnak tűnik. Nepál a világ egyik legszegényebb, legelmaradottabb országa. A hatvanas évek egyik jólét teremtési programja a fenti hasonlatra hivatkozva az óragyártás fejlesztését javasolta... Nem csak ebből nem lett semmi.
A 21. századot nagyon rosszul kezdte az ország. 2001-ben meghalt Mahendra király (nem is akárhogyan). Utódja, Gyanendra király 2005 február elsején ideiglenesen felfüggesztette a demokratikus politikai jogokat. 2006-ban megfosztották a királyt minden hatalmától. Hiába alakult meg az új kormány és ígért fűt-fát, Nepálban a helyzet sajnos változatlan.

Nepál 2005 - fotó album

Barlangok az Alacsony-Tátrában

Júliusban az Alacsony-Tátrában járva mindenképpen próbáltunk minél több barlangnak helyet szorítani a programunkban. Csak három lett belőle, de így is maximálisan elégedettek lehetünk, mert köztük van a legszebb barlang, amit eddig láttunk (Déményfalvi Szabadság-barlang / Demänovská jaskyňa Slobody) és az első jégbarlang, ahol megfordultunk (Déményfalvi-jégbarlang / Demänovská ľadová jaskyňa). A harmadik barlang apró ugyan, de őslénytani lelőhelyként jelentős és cseppkőbarlangként sincs szégyellnivalója (Vázseci-barlang / Važecká jaskyňa). Barlangokban fotózni nem könnyű, de megpróbálni mindenképpen érdemes:

Alacsony-Tátra - fotó album