A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mustang. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mustang. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. november 24., kedd

Secrets of Shangri-La



A PBS legújabb, a múlt héten bemutatott dokumentumfilmjében egy mitikus birodalom valós nyomait ismertették: a felfedezést végző csoport szerint ugyanis Shangri-La mesekönyvbe illő paradicsomának nyomaira bukkantak. A ma Nepál területén fekvő, Mustang egykori ősi királyságához tartozó barlangokban 15. századi vallásos szövegeket és különleges falfestményeket is felfedeztek.



2007-ben egy amerikai kutató, és Himalája-szakértő, Broughton Coburn, illetve Pete Athans hegyi veterán kapott engedélyt az emberkéz vájta barlangok átkutatására, ahol különleges festett falú, ősi tibeti buddhista szentélyeket találtak, és Buddha életének 55 panelre festett epizódját is felfedezték. 2008-ban aztán egy második expedíció több, 600 éves emberi csontvázat fedezett fel, és értékes kéziratok töredékeivel is gazdagabbak lettek.



Az ősi, a hegyvidék klímája által kiválóan megőrzött kéziratok a buddhista, és a bön, azaz a korábbi, őshonos tibeti vallás keverékeként íródtak. Ezek egyben arra is rámutatnak, hogy a bön a buddhizmus térhódítása után legalább egy-két évszázadig fennmaradt a térségben.



Secrets of Shangri-La / PBS
Secrets of Shangri-La / National Geographic
Kincsek és csontvázak a titokzatos tibeti városból / Múlt-kor

2009. október 23., péntek

Lungta

Maureen Drdak, festőnő 2006-ban Nepálban, a Musztáng régióban túrázott. Az élményből egy triptichon szütetett, amit előszőr Philadelphiában mutattak be 2009 márciusában, legutóbb pedig Katmanduban állítottak ki.



A Lungta sorozat képei a tibeti kultúra két nagyon régi, ám a mai napig eleven elképzelését használja; ez a kettő a Lungta, azaz Szélparipa és Rigszum Gompo, azaz a Három Védelmező. Ezek a koncepciók fizikailag és metafizikailag is átjárják a Musztáng Királyságot, melyről úgy hiszik, hogy a tiszta, érintetlen tibeti kultúra utolsó megmaradt területe.



A Lungta a névadója a tibeti buddhista imazászlónak. A zászló központi alakja a mennyei ló, ami hátán a Dharma lángoló ékkövét hordozza, körülötte mantrák. A Dharma áldását a szél az égbe emeli. A szélben csapkodó zászlók csattanó hangjai felidézik a vágtató ló patáinak hangját. A hágók felett vágtázó mennyei ló valójában egy különös formájú felhő, a Mare's Tail. A felhők és minden más természeti forma mindig kiemelten nagy hatással voltak a tibeti vallásos szimbolikára, ikonográfiára.



A Rigszum Gompo három buddhista istenség triásza. A Musztáng régióban mindenhol feltűnnek szimbólumaik. Mandzsusrí a bölcsesség bodhiszattvája, aki eloszlatja a nemtudás felhőit. Színe a vöröses sárga. Avalokitésvara az együttérzés bodhiszattvája, kinek színe a fehér. Vadzsrapáni az erő és módszer bodhiszattvája. Az ő színe a kékes fekete.


2009. április 24., péntek

Kagbeni

Szinte mindenki az eddigi legjobb nepáli filmnek tartja, míg van aki szerint az eddigi legrosszabb, legunalmasabb. Utóbbi valószínűleg Bollywoodért és a Nepal Television szappanoperáiért rajong, míg a többiek talán már torkig vannak velük. Hazája és a nagyvilág is a nepáli filmipar egy fontos mérföldkövének nevezi. Nemcsak a megközelítés új, a technikai háttér is. A Kagbeni az első nepáli film, amit professzionális digitális kamerával rögzítettek. A rendező bevallása szerint a stábnak lövése sem volt hozzá, így mindig amikor a forgatás során valami technikai probléma merült fel, pár órás gyaloglással fel kellett, hogy keressék a legközelebbi internet kávézót, hogy e-mail-ben kérjenek segítséget az amerikai gyártótól.



A Kagbeni egy 1902-es keltezésű angol horror klasszikust dolgoz fel. W. W. Jacobs "The Monkey's Paw" című novelláját már több ízben megfilmesítették (pl. Alfred Hitchcock 1965-ben), de az operától a képregényig további műfajokban is rendszeresen felbukkant, kis túlzással végig kísérte az egész huszadik századot. A történet félelmetesen egyszerű és nem kevésbé hatásos. A White házaspárnak, az Indiából hazajött barát egy mágikus talizmánt mutat. A majommancsot egy fakírtól kapta, aki azt állította, hogy az teljesít három kívánságot. Mr. White 200 fontra vágyott. Másnap fiúk meghal egy szerencsétlen üzemi balesetben. Kárpótlásuk 200 font. 10 nappal a temetés után Mrs. White már az őrület határán azt kívánja, hogy gyermeke térjen vissza az élők közé. Kisvártatva kopogtatnak az ajtón. Mielőtt az asszony kinyitná az ajtót, Mr. White harmadik kivánságként visszaküldi élőhalott fiát a halálba. W. W. Jacobs üzenete: az emberek étetét a sors irányítja, és aki ebbe beleavatkozik, bánatot és szenvedést okoz magának.




Bhusan Dahal filmjének ideje és helye, a mai Nepál. Kagbeni egy falu a Gandaki-folyó völgyében valahol a Mustang körzetben. A kívánságteljesítő talizmán története itt is maximálisan megállja a helyét. Az eredeti történet kicsit meg lett dolgozva, ami hol jó, hol meg sajnos nem. Élveztem a filmet, de az egészen biztos, hogy másfél órában ütősebb lett volna (kb. 130 perces a film), és talán az aláfestő zenét is vissza lehetett volna fogni, mert néha már túl sok (mellesleg az 1974 AD filmet záró dala nem is olyan rossz). Mérföldkőnek nevezni mindenképpen jogos; a film biztos jele annak, hogy feljövőben van a nepáli filmgyártás. Szorítok nekik.