2018. január 11., csütörtök

The Benevolent Gaze: Buddhist Imprints in Art

Recline Buddha by Mahaveer Swami​ (detail)
A buddhizmus legkorábbi művészeti emlékei a mai napig lenyűgözőek. A gandhárai művészet forradalma utáni évezredekben szerte Ázsiában, majd a nyugati világban is újabb és újabb módon tették láthatóvá számunkra Buddha életének jeleneteit és tanításának tartalmát. Mindig öröm látni, hogy hogyan jelenik meg (újra) a buddhista művészet a mai Indiában, ahol a Buddha tanai iránt mélyen elkötelezett művészeket nehezebb találni, mint olyan Kelet-ázsiai országokban, ahová a buddhizmus Indiából eljutott és gyökeret vert.

Újdelhiben The Benevolent Gaze: Buddhist Imprints in Art címmel látható még pár napig egy kiállítás, ami megkísérli bemutatni, hogy miképp jelenik meg Buddha tana a mai indiai művészetben.




Ojas Art galéria kiállítói között nagynevű mestereket és ifjú tehetségeket egyaránt találunk: Abhishek Singh, Aditya Arya, Adil Writer, Bhajju Shyam, Chemat Dorje,  Deepak Agasthya, Isaac Gergan és Stanzin Nyentak, Jamyang Dorje Chakrishar, KS Radhakrishnan, Mayank Shyam, Pratap SJB Rana, Mahaveer Swami, Santosh Kumar Das, Satish Gupta, Srinivas Pullagam, Vineet Kacker.

Találni a művészek nevei között ismerősen csengőket is, akik már szerepeltek itt a blogon korábban. A képregényes munkáiról (is) híres Abhishek Singh és tibeti kalligráfus Jamyang Dorje Chakrishar mellett azonban újabb neveket kell megjegyezni. Néhányuk munkásságának csak most jártam utána először, és igazán lenyűgöztek. Őket a közeljövőben be is mutatom egy-egy eye candy bejegyzésben.

Lotus Sutra by Pratap SJB Rana

Flight of the Dragonfly by Satish Gupta

Jamyang Dorje Chakrishar


In the Forest of Gods by Abhishek Singh

Spirit Marker by Vineet Kacker

2018. január 5., péntek

Művészettörténeti rejtély – Mjóe és Kúkai kapcsolata egy különleges Buddha-ábrázolással

Érdekes előadás várható februárban a fenti címmel a Japán Alapítvány szervezésében.

A kiotói Kózan-dzsi templomban található egy nemzeti kincsként számontartott Bucugen Bucumo ábrázolás. A templomot Mjóe szerzetes alapította a Kamakura-kor elején, és anyjaként tisztelte ezt a Buddhalocanā festményt, amelynek emlékét mindmáig őrzik a kép sarkába általa írt szavak: „Tiszteletre méltó anyám”. Úgy tartják, hogy maga a mű Mjóe mestere, Dzsókaku környezetében készülhetett. Elgondolkodtató azonban, hogy egy ügyes fogással Mjóét Kúkaiként, a Heian-kor elején élt híres szerzetesként állítják be. Vajon miért volt szükséges, hogy Mjóét Kúkaihoz kössék? Ezt a kérdést boncolgatja dr. Maszuki Rjúszuke, a Kóbe Egyetem Bölcsészettudományi Kar Társadalmi Dinamika Kutatás doktori iskolájának docense.

Részvétel az előadáson regisztrációhoz kötött.
Időpont: 2018. február 5. 18:00
Helyszín: Eötvös 10, Kamaraterem

2018. január 4., csütörtök

Silent Tibetan Dolls

A Silent Tibetan Dolls sorozat egy bangkoki művész tibeti utazásának gyümölcse. Atipong Padanupong sikeres magazin- és mesekönyv-illusztrátor, aki úgy tűnik fotóival és főleg festményeivel fog igazán ismertté válni. Sokat utazik Ázsiában, elsősorban a Himalája vidékeire. Festőként a tibeti thangka festészetet tanulmányozta ill. tanulta Dharamsalában, fotósként a tibetiek életét igyekezett megörökíteni. És közben 8B-s Staedtler cerkájával telerajzolt egy Moleskine noteszt. Oké, nem rajzolta tele, a száznyolcadik rajznál megállt. A noteszt végül egy tibeti kultúrát, vallási életet támogató thai szervezetnek adományozta. A notesz tartalma több tucat tibeti játékbaba (avagy babaarcú tibeti). És mind más és más: zarándok, vadász, jógi, orákulum, szerzetes… megjelenik a notesz rajzain a tibeti élet minden egyes területe.