Dharma Art & Crazy Wisdom

Miután már több ízben szó volt itt a tibeti kalligráfiáról, számomra is meglepő, hogy Csögyam Trungpa még csak megemlítve lett az egyik ilyen posztban. Kalligráfiában éppoly megújító hatása volt stílusának, mint a dharma átadásában. Ő volt a "Buddhizmus rosszfiúja", ahogy a tegnap este a Santa Barbara Film Festivalon debütált életrajzi film (Crazy Wisdom) is említi őt. A hangzatos epitetont kétségkívül kiérdemelte életvitelével (a cölibátus feladása, szex, drog és főleg alkohol), de egyes életrajzi tények még nem visznek igazán közel Trungpa valódi kvalitásaihoz, művészetéhez, bölcsességéhez – de kiindulási pontnak talán nem rossz. A megoldáshoz sokkal közelebb a lenti linkek mögötti ösvények fognak vezetni, de előtte: egy írás 1974-ből a Dharma művészetről, egy videó az 1980-as Discovering Elegance kiállításról, a Crazy Wisdom film előzetese, két rövid idézet Csögyam Trungpától és egy Eli Jaxon-Bear-től, valamint sok kép.

Dharma művészet – hiteles művészet

A buddhista szimbólumok vagy képzetek, mint például az életkerék vagy Gautama Buddha életének ábrázolása nem azonosak a Dharma művészettel. E kifejezés sokkal inkább azonos azzal a művészettel, ami a tudat azon bizonyos állapotából fakad, amit meditatív állapotnak hívhatnánk, és része a művésznek. Ez egy bizonyos magatartás egy ember alkotó tevékenységében, mégpedig az éntelen-tudatosságnak és nyíltságnak egy magatartása.

A művészi törekvések alapvető problémája az a hajlam, hogy elválasszák a művészt a közönségtől, majd megpróbálnak egy üzenetet küldeni egyiktől a másikig. Amikor ez történik, a művészet exhibicionizmussá válik. Valakit elér az ihlet egy óriási fellobbanása és rohan, hogy azt a papíron rögzítse, hogy másokat lenyűgözzön vagy felizgasson. Egy megfontoltabb művész pedig azért, hogy bizonyos hatással legyen a közönségére, megtervezi munkájának minden lépését. Azonban nem lehet helyes szándékú dolog az, ami mások és önmaga felé esetlenné és agresszívvá, támadóvá válhat.

Great Eastern Sun

Meditatív művészetben a művész magába foglalja a művek alkotóját és befogadóját is. A látvány nem különül el a művelettől, és azon a ponton nincs félelme az otrombává válástól vagy céljainak beteljesítésében való elbukástól. Egyszerűen csak csinál egy festményt, verset, zenét vagy bármi mást. Ezek szerint egy teljesen kezdő felemelhet egy ecsetet, és – a helyes tudatállapottal – egy mesterművel alkot. Ez lehetséges, de ez egy nagyon "kipróbálom, csak sikerül" hozzáállás. A művészetben, ahogy általában az életben, elengedhetetlen, hogy megtanuljuk szakmánkat, fejlesszük készségeinket, és magunkba szívjuk a tudást és éleslátást, ahogy azt a hagyomány továbbadja.

De vajon eszközeinek használatában jártasabb tanítvány vagy a nagy tapasztalattal bíró mester magatartásával rendelkezünk, amikor a teljes bizonyosság érzetével mi valóban egy műalkotáson dolgozunk? Mondanivalónk egyszerűen csak a dolgok természetének értékelése úgy, ahogy azok vannak, és ennek kifejezése gondolatok és félelmek bármilyen küzdelme nélkül. Feladjuk az agressziót, egyszerre az önmagunkra irányulót, ami az a különleges törekvés, hogy másokra hatással legyünk, és a másokkal szembenit is, ami egy cél érdekében valamivel való megtévesztésük.

A hiteles művészet – a Dharma művészet – egyszerűen a nemagresszió tevékenysége.

1974 július.

Chö (Dharma)

Fearless

Sun

Elegance Subjugating Aggression

Tiger-Lion-Garuda-Dragon

„A vadzsrajána, Buddha tantra-tanítása óriási varázserővel és hatalommal bír. Varázsereje abban rejlik, hogy képes a zavarodottságot és neurózist megvilágosodott tudattá alakítani, a mindennapi világunkat szent birodalommá tenni. Hatalma pedig abban rejlik, hogy tévedhetetlenül belelát a jelenségek valódi természetébe, átlát az egón és annak minden ámításán.”

„A Sambhala-tanítások alapvető mondanivalója szerint az emberi életből hétköznapi körülmények között is a lehető legtöbbet kell kihozni, és ez lehetséges. Ezen a világon, a jelenlegi helyzetben jó és értelmes emberi életet teremthetünk magunknak, amivel másoknak is a szolgálatára lehetünk. Ebben áll valódi gazdagságunk.”

„Csögyam Trungpa, egy Oxfordban tanult tibeti láma, az emberiség szolgálatának szentelte az életét. Könyvei nagyszerűek a maguk kristálytisztaságában. Az általa alapított Narópa Intézet élen járt egy új kulturális tudatosság megteremtésében, Trungpa Shambhala tréningjével egyetemben. Mindenki hallott arról, hogy részegségében összeesett, amikor a színpad felé tartott, majd pedig nagyszerű előadást tartott. Semmit sem tett azért, hogy elrejtse italozását vagy csábításait. Negyvenhat évesen halt meg túlzott alkoholfogyasztása következtében.”

Csögyam Trungpa / wikipedia

Csögyam Trungpa: A szabadság mítosza / terebess
Csögyam Trungpa a YouTube-on
Chögyam Trungpa Rinpoche Straight Up! – Chögyam Trungpa Rinpoche Internet Resource Links

Calligraphies by Chogyam Trungpa Rinpoche, 1980, Los Angeles
The Collected Works of Chögyam Trungpa: The art of calligraphy (excerpts) / Google books
The Oxherding Pictures with commentary by Chogyam Trungpa
Seals of the Trungpas / The Shambhala Archives
Visual Dharma: The Buddhist Art of Tibet by Chogyam Trungpa Rinpoche
Miksang – Contemplative Photography

Crazy Wisdom: A film about the life and times of Chogyam Trungpa Rinpoche