Silence

Végre! Most már biztos, hogy 2016-ban, a Cannes-i filmfesztiválon mutatják be Martin Scorsese Silence című filmjét (főbb szerepekben Andrew Garfield, Liam Neeson és Tadanabo Asano).

Hat éve már, hogy először olvastam valahol, hogy a mester megfilmesíti Endo Suszaku Némaság című regényét, és hogy erre már 1988 óta készül. Elhangzottak a lehetséges színészek nevei (Daniel Day-Lewis, Benicio del Toro), majd néma csend. Pedig Scorsese nem volt tétlen: míg filmeket rendezett (pl. a Wolf Street farkasát), a háttérben folyamatosan egyengette a számára oly fontos filmterv útját.

“A Némaság régóta a szívemhez nőtt. Amint elolvastam Suszaku Endo regényét, rögtön tudtam, hogy meg kell filmesíteni, csak az alkalmas időre és a megfelelő körülményekre vártam. Most eljött az idő, hogy ez az álom megvalósuljon.”

A regény magyarul 1987-ben jelent meg első ízben, a Szent István Társulat kiadásában, majd 2013-ban a Cartaphilus adta ki újra, a Scorsese film hírére reagálva.

Endo Suszaku Némaság című regénye – témaválasztásában és szemléletében egyaránt – sajátságosan katolikus regény. Japánban játszódik, a 17. század elején, mikor a gyorsan terjedő kereszténységet hirtelen kitiltják az országból. A misszionáriusokat és az újonnan kereszténnyé lett japánokat brutális kínzásokkal kényszerítik hitük megtagadására. A regény főhőse egy portugál szerzetes, Rodrigues, aki társával elindul a messzi Japánba, hogy meggyőződjék a kósza hírek valódiságáról. A két szerzetest, célja elérésében – a misszionálás folytatásán túl – egy személyes indíték vezérli: az a hír járja ugyanis, hogy rajongva tisztelt hajdani szerzetes-tanáruk, a japán missziók legendás hírű vezéregyénisége is megtagadta hitét. Az ő sorsáról szeretnének mindent megtudni, amikor nekivágnak a kalandos tengeri útnak, hogy Indián és Kínán keresztül eljussanak Japánba…

A szamurájok kegyetlenségben harsány világa szinte fülsiketítővé erősíti Rodrigues háborgó lelkében Isten némaságát. Hogyan engedheti meg Ő ezt a tengernyi szenvedést? Isten nem marad néma, látszólagos hallgatásában sem! – érti meg legvégül Rodrigues, a szenvedő Krisztus arcában látva meg mesterének valódi arcát.

Egy részleteiben is kiváló, szellemében pedig kifejezetten keresztény ihletésű regényt vehet kézbe a magyar olvasó. Általa nemcsak egy izgalmas történet részesévé válik, hanem saját kereszténységének, saját Krisztus-képének bírájává is.

Bevallom, én a könyvet még mindig nem olvastam, ellenben láttam korábban az 1971-es japán filmadaptációt (Chinmoku), ami alapján számomra mindenképpen 2016 leginkább várt filmje a Silence.