Kit Mizeres

Kit Mizeres egy fiatal amerikai festő és illusztrátor. Antropomorf állatok, kreatív asszociációk, intuitív jelkép-találkozások, vibráló színek, védjeggyé váló dekoratív elemek jellemzik eddigi munkáit.

INSTAGRAM / FACEBOOK

Interjú a WOWxWOW Gallery oldalán.

Felipe Ikehara

Felipe Ikehara japán gyökerekkel bíró brazil művész. Mindegy, hogy mural vagy scetchbook, figuratív stílusát bárhol érvényesíteni tudja. Egy ideje a pasztell tónusok és az arany talákozása dominál a képein, de nem szívesen mond le az örök feketéről sem. A feltűnően gyengéd, tompa, pasztell színekkel a mindennapi, modern urbánus emberi lét felfokozott szaturációját próbálja ellensúlyozni. Legújabb képeire méginkább igaz, hogy színei finoman árnyaltak, alakjai mozdulatlanok, mégis nagyon meg tudják ragadni a nézőt. A művészt követheted instragramon, pinteresten és flickren is. São Paulo utcáin pedig némi szerencsével a graffitijeit élőben is megtalálod.

Felipe’s bio, statement and works on a7ma.

INSTAGRAM / PINTEREST / FLICKR

 

 

Tibetan Bags of Yue Shi

Yue Shi, ausztrál designer több gyönyörű, tibeti ihletésű táskát is tervezett az elmúlt években. Érdemes a kínai hatású tigris- és sárkánytáskáit, valamint különös táskaházait (vagy háztáskáit?) is megnézni a művész instagram oldalán.

 

A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek

"A Hopp Múzeum legújabb kiállításának kiemelt célja, hogy a hindú Istennő különböző megjelenési formáit az általuk betöltött női szerepek szerint mutassa be. Miközben az Istennő szépségként, feleségként, anyaként és harcosként jelenik meg, a kiállítás arra a kérdésre keresi a választ, hogy ezek az idealizált női szerepek hogyan valósulnak meg a földi társadalomban. A kiállított tárgyak széles skálán mozognak a klasszikus művészet plasztikus alkotásaitól a kortárs képregényig, ezzel is kiemelve a régi és új hindú művészet állandó témáit és formavilágát."

A bemutatásra kerülő tárgyak java a múzeum indiai gyűjteményének anyagából került ki, amiket Abhishek Singh illusztrátor, képregényrajzoló művész világa egészít ki. Hogy miképp jelennek meg Singh munkái és hogy az egész mennyire lesz átütő, hamarosan megtudjuk. Ami már biztos: a kiállítást kísérő tanulmánykötet tartalmaz majd egy interjút a művésszel, sőt, júniusban, a Múzeumok Éjszakájának programján itt lesz ő is. Gondolom nem lesz ellenére, ha dedikáltatni szeretné vele valaki valamelyik albumát (mindenesetre én egy Ramayan 3392 A.D.-t viszek magammal).

"Az Istennőhöz, vagy ahogy Indiában nevezik, a Dévihez kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indus-völgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói. Az Istennőnek – ahogyan magának a hinduizmusnak is – számos arca van, és minden arcához, minden megjelenési formájához más-más tradíció kapcsolódik. Ő a fiatal Szépség, aki elbűvöli az isteneket és halandókat egyaránt. Ő a hűséges Feleség, aki szelíden ül férje ölén. Ő az Anya, a mindenség és minden születő élet teremtője. De ő a vad Harcos is, aki elpusztítja a gonoszt és megmenti a világot a pusztulástól."

ISTEN ǀ NŐ - A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában
Megnyitó: 2018. május 10, csütörtök, 15 óra.
A kiállítás 2019. január 6-ig látható, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig.
Helyszín: Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 1062 Budapest, Andrássy út 103.
Jegyárak:
Felnőtteknek: 1200 Ft. Ifjúsági (6–26) és nyugdíjasjegy: 600 Ft

facebook event

Kalligrafília

Európában a kalligráfia művészete a több, mint kétezer éves történelme során már többször eltűnni látszott – pl. könyvnyomtatás, írógép, majd további klaviatúrák elterjedése után – , ám újra és újra visszanyerte korábbi rangját, ráadásul minden alkalommal újabb lehetőségekkel gazdagodva. Most, az ezredforduló után, amikor a számítógépes betűtervezés eredményeit már a hétköznapi felhasználók is könnyen és szívesen használják, ám egyre inkább kikopni látszik a kézírás mindennapi gyakorlata, az ún. latin betűs kalligráfia újra feléledt! A tendencia meglepőnek és paradoxnak tűnik, de valójában összhangban van a korszellemmel. Egyrészt komoly és őszinte megbecsülés övez, mindent, ami gépek helyett (újra) kézzel készül – főleg, ha magas és művészi szinten. Másrészt a mindennapi életünket kísérő logók, dekoratív betűk (avagy betűdekorációk), kalligrammok nyomán az aktuális design iránt már a szakmai körökön túl is aktív az érdeklődés, és ha már magunk is papírt, ceruzát, tollat, ecsetet veszünk kézbe, hogy kipróbáljuk magunkat ebben a “játékban”, már biztosan nem marad el a betűk és az írás mintegy “újrafelfedezésének” élménye. A kalligráfia művelése éppúgy lehet kreatív hobbi, mint egy minden korban megbecsült hagyomány tiszteletteljes ápolása, de lehet akár a művészi önkifejezés egy módja, vagy épp a keleti kalligráfia hatására egyfajta szellemi praxis.

Már a web 2.0 hajnalán virtuális csoportokba tömörültek a kalligráfia akkori művelői és csodálói szerte a világból. Az expanzív csoportok tagjai nem csak egymást, hanem egyre több és több “kívülállót” is inspiráltak, majd az “elbűvöltekből” hamar “kipróbálók” és alkotók lettek, akik újabb embereket inspiráltak... A kalligráfiát ma sokan, sokféle módon és sokféle céllal vagy indíttatásból művelik. Workshopok, tanfolyamok, kiállítások, előadásak, valamint egyesület, gyűjtemény és múzeum alapítások jelzik a kalligráfia különböző, jövőbe mutató útjait.

Magyarországon jelenleg talán egy tucat olyan alkotó műveli úgy a kalligráfiát, hogy rendszeresen láthatjuk is a munkáit, akár virtuális tárlaton, akár galériában, akár belvárosi kávézók és bisztrók tábláin, akár esküvői meghívókon... Talán kevesen vagyunk, de még így is sokfélék. Épp ahogy a kalligráfia nemzetközi világában, különböző területekről jövünk más és más inspirációkkal, és különböző technikákkal alkotunk más és más céllal. Ezt a változatosságot időnként kiállításokon is meg tudjuk mutatni – bár sokkal ritkábban, mint szeretnénk. Ezúttal egy XIII. kerületi galéria vállalkozik hasonlóra: két újlipótvárosi kalligráfus egy közös kiállításon mutathatja meg a kalligráfia mai világának két – egymástól nagyon távolinak tűnő – régióját.

Schallinger Dávid (Manoeye) a Gótikus írás szépségét és lehetőségeit újrafelfedező és hatékonyan népszerűsítő graffitis-deszkás vonalon mozog ill. onnan indult. Kalligráfiájának egyéniséget a filmes inspirációk, a kalligramm-mánia és e kettő találkozása biztosít. Én továbbra is makacsul ragaszkodom a keleti kalligráfia tibeti ágához, de nem kizárt, hogy ezúttal más munkák is falra kerülnek.

Kalligrafília - Bakos Levente és Schallinger Dávid kiállítása.
A kiállítást megnyitja: Buzogány Dezső kalligráfus.
Megnyitó: március 8. csütörtök 18 óra.
A kiállítás április 6-ig látható, hétfőtől péntekig 14 és 19 óra között.
Helyszín: Újlipótvárosi Klub - Galéria. Budapest, XIII. kerület, Tátra utca 20/b.

facebook event

Narayana Bhattathiri kalligráfiája

A malajálam nyelv a dravida nyelvcsalád tagja, egyike India 22 hivatalos nyelvének. Jelenleg kb. 37 millióan beszélik, elsősorban Kerala államban. A malajálam nyelv a XII. századtól irodalmi nyelvként is használatos, így nem csoda, hogy idővel egyre jobban hatott rá a szanszkrit. Mai szókincsének 80%-a szanszkrit eredetű, de bátran vett át szavakat a portugál nyelvből is, ami Kerala földrajzi helyzete, ill. történelme miatt nem is meglepő. Indiában itt a legmagasabb az írástudók aránya (90,9%). A malajálam írás egy bráhmi eredetű alfabetikus szótagírás. Szembetűnőek a kerek karakterek, ami a dél-indiai írásrendszerek egyik jellegzetessége. Annyira nem kerekded és csupa kör, mint a nagyon hasonló burmai írás, de így is kalligráfus után kiált…

Narayana Bhattathiri már 35 éve műveli a malajálam kalligráfiát. A 35 év több mint 30 ezer kalligráfiát jelent… A különböző korszakaiban más és más módon alkotott. Túl van számos kalligramon és ambigrammán, klasszikus és kísérletező megközelítésen. Egy interjúban mesél aktuális napi rutinjáról: reggel háromkor kel, készít két kalligráfiát, lefotózza és megosztja a facebookon. Ezen praxis képeit rendszerint számozza. Ma töltötte fel a 875. képet. De ez csak az alap. A grafikusként dolgozó Narayana napközben is meg-meg szakítja munkáját, hogy egy-egy kalligráfia segítségével feltöltődjön.

Nemcsak borzasztóan termékeny és rutinos, de kétségkívül nagy tehetségű alkotó, aki őszintén rajong az írásért. Örömmel osztom meg a munkáit. A képeket az elmúlt évek terméséből válogattam.