2009. december 8., kedd

Yoshida no Himatsuri



A Yoshida no Himatsurit, azaz a Yoshida Tűz Fesztivált minden évben augusztus 26-án rendezik, hogy a Fuji istennőjét (Konohanasakuya-hime, 木花之開耶姫) megbékítsék, azaz a vulkán újabb egy évig ne törjön ki (a Fuji legutoljára a Hóei korszak negyedik évében, 1707-ben tört ki). A kétnapos fesztivál egyben a nyári kéthónapos hegymászószezon hagyományos zárószertartása is. A fesztivál kora délután kezdődik a Fuji Sengen szentélynél (北口本宮浅間神社). A sintó szentélyt a Fujinak és istennőjének szentelték és a hegymászó zarándoklatok nagymúltú kiindulópontja.



A fesztivál idejére Konohanasakuya-hime lelkét az otthonát jelentő szentélyből egy hordozható szentélybe (mikoshi) "költöztetik át", és körbeviszik Yoshida utcáin, hogy az istennő láthassa a város értékeit és úgy döntsön, hogy megakadályozza a vulkán kitörését. (A mini-szentélyen kívül van egy másik mikoshi is, ami egy piros Fuji makett.) Mi a két mikoshit — és az azt kísérő emberfolyamot — a célállomásuk (Kamiyoshida Közösségi Ház) utcájába való bekanyarodásukkor csípjük el; körülbelül ekkor kapcsolódunk be az eseményekbe. Hat órakor kezdik el meggyújtani a hosszú főutcán végig, sorban felállított hatalmas fáklyákat (taimatsu) és a kisebb máglyákat. Japánban ekkor, nyár végén a naplemente nagyon korai, és úgy tűnik, hogy nagyon gyors is. Még világos van, mikor a fáklyaoszlopokat az utca egyik végén elkezdik meggyújtani, de mire mind lángol, már teljesen besötétedik.



Az utcákon a tömeg láthatóan nő, de az embersűrűség különösebben mégsem változik (talán még csökken is);  az emberek folyamatosan kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Mi a kagura előadásnál próbálunk meg minél hosszabb időre letáborozni, ha már az elejéről sajnos lemaradunk (közvetlenül a mikoshik célbaérése után kezdődik, egyszerre a tüzek meggyújtásával). A viszonylag későn kezdő taiko dobosokra már csak kevés időt szánunk a másnapi Fuji-mászásra gondolva, és ugyanezért én az ingyen szakét is inkább passzolom. Akkor indulunk vissza Kawaguchikoba, amikor elkezdenek az első oszlopfáklyák leégni, szétesni, összeomlani.


Megpróbálom Japán élményeinket részletekben feldolgozni ide a blogra. Előreláthatólag a kép-szöveg arány és azok élvezhetősége egyrészt magán a témán, másrészt az azóta eltelt, és a most rászánt időn fog múlni. A képeket a picasán a JAPAN mappába töltöm fel.



2009. december 7., hétfő

Kate D. MacDowell





"A porcelánt fénylő és rideg, kísérteties mínőségeiért, valamint a finom textúrát megmutató képességéért választottam. Ez kihangsúlyozza a természeti formák múló voltát és törékenységét egy haldokló ökoszisztémában, noha paradox módon, mint anyag képes több ezer éven át fennmaradni és történelme során magas státusszal és értékkel társult."Kate D. MacDowell.

2009. december 6., vasárnap

Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve

Kara György 1986-os, és Hetényi Ernő 1989-es Tibeti Halottaskönyv fordítása után megjelent egy újabb könyv a témában, Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve címmel. Az újonnan megjelenő könyvet Agócs Tamás fordította tibetiből és saját kommentárjaival is ellátta, továbbá a könyv tartalmazza Kelényi Béla jegyzeteit is az általa összegyűjtött képekhez. A könyv a Cartaphilus kiadó a Tibeti Hagyomány Könyvei sorozatában jelenik meg. A könyv bemutatója december 8-án 19 órakor lesz a Butokugan Sporttemplom (VIII. ker Rákóczi út 57.) könyvesboltjában. A bemutatón levetítik a Tibeti halottaskönyv című japán/francia/kanadai dokumentumfilmet is.

2009. november 28., szombat

Sumida-gava & Ukiyo-e



Szakurama Kai: Szumida-gava
Hagyományos japán nó színház
 
Időpont: december 9, szerda, 20.00 óra
Helyszín: Teátrum
Jegyár: 2000/2500 Ft

Igazi eseménynek számít a magyar közönség számára, ha egy hagyományos japán nó-játékot láthat. Ez a zenei kísérettel előadott színjátékforma a 14. században nyerte el mai formáját és kifejezetten a művelt rétegek műfaja volt.

A 15. században – a Muromacsi-korszak idején – keletkezett Szumida-gava egy anya tragikus történetét meséli el, aki eltűnt fia keresésére indul Kiotóból. A történet az anya és a Szumida-folyó révésze közötti párbeszédből bontakozik ki.
A Szumida-gava az egyik legrégebbről fennmaradt, de ezzel együtt igen népszerű és ismert japán nó-játék, amelyet más hagyományos dramatikus formákra is átültettek, így kabuki és ningjó-dzsóruri (bábjáték) változatai is ismertek.
A főszerepet játszó Szakurama Udzsin 21. generációs leszármazottja annak a zenész-színész családnak, amely dokumentálhatóan a 16. századtól működött a Hoszokava szamuráj-kláncsalád udvari szolgálatában.

Bővebb információ a millenáris oldalán.



Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből

A japán-magyar jubileumi év keretében Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből címmel nyílik kamara-kiállítás 2009. december 2-án Budapesten a Ráth György Múzeumban. A tárlat abból a több mint 1000 japán fametszetet és közel 180 darabos fametszetes könyvet, valamint 340 tekercsképet magában foglaló gyűjteményből mutat be válogatást, amelyet utoljára 1910-ben a Szépművészeti Múzeumban láthatott kiállítva a közönség. A japán kultúráról és művészetről magyarul megjelent kötetek közül számos érdekes darabot is megtekinthetnek a tárlaton az érdeklődők. A kiállítással szeretnénk emléket állítani a magyar keleti közgyűjtemények gyarapításában, valamint a japán kultúra magyarországi megismertetésében maradandó érdemeket szerzett Vay Péternek.

Vay Péter utazásai alkalmával hatalmas ismeretanyag birtokában, őszinte érdeklődéssel tanulmányozta a távol-keleti országok kultúráját. Kelet művészete lenyűgözte, s számos kötete között ő jegyezte az első magyar nyelven írt, japán művészettörténettel foglalkozó munkát (Kelet művészete és műízlése, 1908). "A művészet nem fényűzés, nem felesleges kedvtelés, de életszükségletté vált Nippon szigetvilágában. Kivételes jelenség Japán művészetének democratiája. Az aestheticai érzék, a szép méltánylása, a művészet felfogása nem egy társadalmi osztály, nem a gazdagok egyedüli kiváltsága, de az egész nép közös tulajdona." - fogalmazott könyvében Vay Péter.

2009. november 24., kedd

Secrets of Shangri-La



A PBS legújabb, a múlt héten bemutatott dokumentumfilmjében egy mitikus birodalom valós nyomait ismertették: a felfedezést végző csoport szerint ugyanis Shangri-La mesekönyvbe illő paradicsomának nyomaira bukkantak. A ma Nepál területén fekvő, Mustang egykori ősi királyságához tartozó barlangokban 15. századi vallásos szövegeket és különleges falfestményeket is felfedeztek.



2007-ben egy amerikai kutató, és Himalája-szakértő, Broughton Coburn, illetve Pete Athans hegyi veterán kapott engedélyt az emberkéz vájta barlangok átkutatására, ahol különleges festett falú, ősi tibeti buddhista szentélyeket találtak, és Buddha életének 55 panelre festett epizódját is felfedezték. 2008-ban aztán egy második expedíció több, 600 éves emberi csontvázat fedezett fel, és értékes kéziratok töredékeivel is gazdagabbak lettek.



Az ősi, a hegyvidék klímája által kiválóan megőrzött kéziratok a buddhista, és a bön, azaz a korábbi, őshonos tibeti vallás keverékeként íródtak. Ezek egyben arra is rámutatnak, hogy a bön a buddhizmus térhódítása után legalább egy-két évszázadig fennmaradt a térségben.



Secrets of Shangri-La / PBS
Secrets of Shangri-La / National Geographic
Kincsek és csontvázak a titokzatos tibeti városból / Múlt-kor

2009. november 22., vasárnap

Huxley

Aldous Huxley 46 éve, 1963. november 22-én halt meg. Az akkori média jóformán átsiklott e rendkívüli ember halála felett, mivel az egy napra esett John F. Kennedy meggyilkolásával, illetve a Narnia krónikái regényciklus híres írójának, C. S. Lewis halálának napjával.

Úgy gondolom, hogy nem lehet elégszer felhívni a figyelmet Huxley páratlan életművére, így az évfordulót kihasználva ajánlom most itt három könyvét, amik az utóbbi pár évben hirtelen megszaporodott magyar nyelvű Huxley kiadásoknak talán legjava.


Előadások az emberről (Kairosz Kiadó, 2006)

"Előadásaim szerény tárgya az ember." Aldous Huxleyt, a Szép új világ szerzőjét most egy másik oldaláról ismeri meg a magyar olvasó. Jelen kötet alapjául az a 16 előadásból álló sorozat szolgált, amelyet 1959-ben a Santa Barbara Egyetemen tartott vendégelőadóként. Az előadások témája rendkívül széles körű: az oktatástól a túlnépesedésig, a nacionalizmustól a művészetekig, a vallástól a tudattalanig, a nyelvtől a háborúig, a természettől az áteredő bűnig az emberiség vagy az egyes ember legfontosabb, legéletbevágóbb érdéseit tárja elénk és vitatja meg velünk. Az olvasót kétségtelenül lenyűgözi majd Huxley fantasztikus enciklopedikus műveltsége, és az a szintetizáló képesség, amellyel témáit mindvégig kezeli. A modern kor gondolkodói között Huxley nemcsak azért egyedülálló, mert természettudományi, vallási és pszichológiai kérdésekben egyaránt jártas, hanem azért is, mert ezekben a kérdésekben nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet elképzeléseit is jól ismerte.

"Minden specializált tudással az a probléma, hogy azok cölibátusok sorozatába szervezettek. A különböző tudások szerzetesi cellájukban, egymástól elszigetelten élik életüket - és egyszerűen nem házasodnak törzsön kívül, és nem hozzák létre azt a gyereket, akit pedig létre kéne hozniuk."



Moksha - a tudat határai (Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2007)

A Moksha szanszkrit szó. Fölszabadítást és fölszabadulást jelent. Ez a kötet Huxley látomásos és profetikus írásainak gyűjteménye.

1953 májusában, felesége és orvos-barátja társaságában Aldous Huxley bevett négytized gramm meszkalint. Az ezt követő misztikus és transzcendens állapot az emberi tudat mélyebb tartományait kutató kísérletek folytatására késztette. Munkája, eredményei forradalmiak voltak. Huxley évtizedekkel megelőzte korát. Előre látta a modern kultúra veszélyeit: a népességrobbanást, a rohamos technikai fejlődést, a militáns nacionalizmust.

A pszichedelikus szerektől azt a kézzelfogható lehetőséget remélte, hogy "emlékeztethetjük általuk a felnőtteket: a valóságos világ nagyon más, mint az a szerencsétlen világegyetem, amit kultúrájuk formálta előítéleteikkel önmaguknak teremtettek". Első meszkalin kísérlete után írott munkáinak jórészében az anyagnak azt a hatását akarta megértetni és érvényre juttatni, amellyel fölébreszti a szentség iránti fogékonyságot, és segít megismerni tudatunk tágabb határait.

A Moksha nem csupán a legintelligensebb és a legkerekebb mű a pszichedelikus élményről, hanem kiváló lehetőség arra, hogy órákat tölthessünk Huxley lebilincselő társaságában, és élvezzük, ahogyan művészetről, irodalomról, vallásról és ökológiáról beszél.


Sziget (Cartaphilus, 2008)

Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahova az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma.
Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.

"Ha valaki tantrikus, az nem azt jelenti, hogy elítéli a világot és az evilági értékeket. Nem próbál az élettől különálló nirvánába menekülni, ahogyan azt a déli iskolához tartozó szerzetesek teszik. Nem, nagyon is elfogadja a világot, és megpróbálja a saját hasznára fordítani; ahogyan megpróbálja a saját hasznára fordítani minden egyes tettét, mindent, ami vele történik, amit csak lát, hall, megízlel és megérint – mindezeket a saját magunk börtönéből való megszabadulás megannyi eszközének tekintve."

2009. november 17., kedd

The world as it is today

Ha valaki Torture Corpse név alatt zenél, akkor joggal várhatunk tőle valami nagyon fájdalmas élményt. A holland Robert Kroos leginkább drone ambientben utazik, éppúgy, ahogyan az elvárható: lassan hömpölygő sűrű hangfolyamokat alkot. Most The world as it is today címmel egy ingyenesen letölthető kétszámos anyaggal állt elő (a címadón kívül a másik szám: Just As There Are No Good Smells In A Cesspit). A lemez ezúttal (is) Yama otthonába vezet. Korábban, a Particular Sufferings lemezen (ami valójában nem is lemez, hanem kazetta) már bejárta a buddhista poklot. Ez az anyag sajnos nem tölthető le (sem ingyen, sem máshogy), de a TC MySpace oldalán oldalán meghallgatható belőle három szám (Ryangoombe, The Pit Of Hot Embers és Sanzu; The Border Between Life And Death). Robert a Torture Corpse-on kívül Dirk Jan Hanegraaffal Mental Youth néven alkot valamivel könyedebb, meditatívabb zenét, Tharpa Jigmével pedig egy mélyen szendergő ambientet éneklő tálakkal, harmoniummal, dudukkal, klarinéttel, gitárral...

2009. november 8., vasárnap

Létkerék

Végh József: Létkerék
- Bevezetés a buddhista alaptanítások képi ábrázolásába -

"A létkerék egyike a buddhizmus leggyakrabban használt szimbólumainak. Egyszerre térkép, baedeker és útibeszámoló. Archetipikus formája révén a Buddha megjelenése óta eltelt több mint két és fél ezer évben a Dharma sajátos vizuális sűrítményeként szolgált. Jelképiségének alapos vizsgálatával megérthetjük az életünket irányító belső erőket, ráébredhetünk arra, hogy a tetteink, életünk következményei miként határozzák meg világunkat, és felfedezhetjük azt a függőségi hálót, mely tágabb értelemben minden dolog állandó keletkezését, szűkebb értelemben az újjászületések, pontosabban a továbblétesülések láncolatát fejti ki. Könyvünk a létkerék lenyűgöző komplexitását, jelentésrétegeinek elképesztő gazdagságát mutatja be, s nem hiányozhat egyetlen buddhista gyakorló, vagy a Megvilágosodott tanaival csak most ismerkedő, érdeklődő könyvtárából sem."

(Damaru Könyvkiadó, 2009, 2400 Ft)

2009. november 6., péntek

Skull Optical Illusions



Megnyitotta kapuit az Optikai Illúziók Virtuális Múzeuma. Első, 2010 júliusáig tartó kiállításukat a koponya illúzióknak szentelték. Klasszikusok, kortársak, képeslapok, magazin- és CD-borítók... A virtuális kiállításhoz egy nagyon is valóságos könyv is megjelent.

2009. október 23., péntek

Lungta

Maureen Drdak, festőnő 2006-ban Nepálban, a Musztáng régióban túrázott. Az élményből egy triptichon szütetett, amit előszőr Philadelphiában mutattak be 2009 márciusában, legutóbb pedig Katmanduban állítottak ki.



A Lungta sorozat képei a tibeti kultúra két nagyon régi, ám a mai napig eleven elképzelését használja; ez a kettő a Lungta, azaz Szélparipa és Rigszum Gompo, azaz a Három Védelmező. Ezek a koncepciók fizikailag és metafizikailag is átjárják a Musztáng Királyságot, melyről úgy hiszik, hogy a tiszta, érintetlen tibeti kultúra utolsó megmaradt területe.



A Lungta a névadója a tibeti buddhista imazászlónak. A zászló központi alakja a mennyei ló, ami hátán a Dharma lángoló ékkövét hordozza, körülötte mantrák. A Dharma áldását a szél az égbe emeli. A szélben csapkodó zászlók csattanó hangjai felidézik a vágtató ló patáinak hangját. A hágók felett vágtázó mennyei ló valójában egy különös formájú felhő, a Mare's Tail. A felhők és minden más természeti forma mindig kiemelten nagy hatással voltak a tibeti vallásos szimbolikára, ikonográfiára.



A Rigszum Gompo három buddhista istenség triásza. A Musztáng régióban mindenhol feltűnnek szimbólumaik. Mandzsusrí a bölcsesség bodhiszattvája, aki eloszlatja a nemtudás felhőit. Színe a vöröses sárga. Avalokitésvara az együttérzés bodhiszattvája, kinek színe a fehér. Vadzsrapáni az erő és módszer bodhiszattvája. Az ő színe a kékes fekete.


2009. október 7., szerda

Virágszirmok Madárszárnyak

Meidzsi-korabeli japán fametszetek és fametszetes könyvek a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában

A kiállítás megtekinthető az Egyetem Barcsay termében (Andrássy út 69/71) október 22-ig. Hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig.

"A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában még nem publikált japán fametszetes nyomtatott könyvek és metszetek gyűjteménye található. (...) A fametszetes könyvek mind témájukat, mind a művész közreműködőket tekintve széles spektrumot ölelnek fel. A többségük a késő Edo és a Meiji korszakból való. A jól ismert Hiroshige és Hokusai sorozatok mellett Kunisada vagy Kawanabe Kyosai, és Kono Bairei kompozíciók is megtalálhatóak a gyűjteményben. A könyvek jó állapotban maradtak fenn, kisebb hibáikat a könyvtár egy még folyamatban levő program keretében restauráltatta. 
A kiállításon bemutatásra kerülnének olyan művek is, amelyeket a mai művészhallgatók készítettek. A kiállítás fő témája a madár-- virág kompozíció (kachoga) lenne, amely népszerű téma volt Japánban, és nagy hatással bíró minta lett a japanizáló ábrázolásokban ugyanúgy, mint az Art Nouveau stílusban is."

2009. október 6., kedd

Raksha Mancham

Raksha mancham egy régi tibeti szertartás-tánc neve. A holtak bírájának tánca megmutatja a halál után történteket és rámutat a helyes és helytelen tettek közti különbségek fontosságára (képek a táncról a flickr-en).
A Raksha Mancham név egy 10 éven át aktív belga zenekart is takar. Az Eric Fabry (vagy más néven Dta-Wa-E, the Dark Khampa) köré épült csoport tibeti, egyiptomi, marokkói, nepáli, kameruni zenék hatása alatt alkotta meg a maga poszt-indusztriális világát. Zenéjük alapját leginkább a primitív, törzsi dobok jelentik, amely különböző gitárokkal egészül ki.
A Raksha Mancham erősen politikus, így zenéje is rendszeresen indulatos, intenzív, állandóan mozgásban lévő. A "1.200.000 Dead Tibetans" lemezük címe úgy gondolom önmagáért beszél. Első lemezeik nekem egy idő után fárasztóak, de utolsó munkájuk, az 1997-es sBas-Yul egy valóban remek, méltatlanul elfeledett lemez.

2009. október 5., hétfő

Tibetan Opera and Drametse Ngacham on the List



Elkészült az Unesco-nak a világ szellemi kulturális örökségeit tartalmazó aktuális listája. A bizottság 2009-ben összesen 76 hagyományt nyílvánított védetté. A listára felkerült a tibeti opera és a bhutáni Drametse Ngacham maszktánc (Ronnie Dankelman fotói a dobosok maszktáncáról és a Jambay Lakhang fesztiválról).



Világörökségi védelmet kapott még többek között a Geszár-énekmondó hagyomány, a mongol torokének (Khoomei), a magyar busójárás és olyan japán hagyományok, mint Gagaku, Dainicsido Bugaku, Kabuki színház, Nôgaku színház...


2009. szeptember 30., szerda

Yoko Nishi koncert



A Japán-Magyar Barátság Évad keretében Yoko Nishi koto-művész koncertje lesz október 28-án és 29-én a Merlin színházban. További információk az eseményről a színház oldalán.

2009. szeptember 29., kedd

Sunn O))) a hajón

Október 27-én, kedden az A38-on lép fel a Sunn O))). Előzenekaruk az Eagle Twin, a jegy ára 3000/3500 Ft.

"A tartós figyelem egy elveszett művészet. A mai szórakozás a Blackberry-kkel és az iPhone-okkal nehézzé teszi, hogy elérjük az embereket, akiket folyamatosan élmények bombáznak. Nem tudatosan lázadunk ez ellen, de büszke vagyok rá, hogy állást foglalunk. Öt percnél hosszabb dalokkal ez ma egy állásfoglalás, ráadásul mi csak négy dalt teszünk egy lemezre. Nem teszünk fel a netre két perces mp3 részleteket sem. Azt akarjuk, hogy az emberek egészében hallgassák meg a számokat."

"A csapat egyik elve, hogy a hagyományos verze-refrén szerkezetektől különbözőt nyújtson. Akár élőben, akár felvételen, valami kihívót és eltérőt akarunk adni. Ha az emberek ettől el tudnak indulni egy másik irányba vagy önkívületbe kerülnek, kikapcsolódnak a hétköznapi életből valahogy, azt hiszem, ez jó. De itt nincs semmi szándékosság, habár ahogy csináljuk, elősegíti ezt."


Justin M. Norton interjúja Greg Andersonnal magyarul a Gothic.hu-n olvasható.

2009. szeptember 24., csütörtök

Kínai filmhét

Holnaptól Kínai filmhét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mind a hét film érdekes, de kettő kiváltképp:

A néma szent kövek (Lhing vjags kyi ma ni rdo vbum / The Silent Holy Stones)
dokumentumfilm, 102 perc, 2005
Rendezte: Wanma-caidan
Szereplők: Danpei Lama, Quhuancang Buddha, Quesai, Sanmu-dan



Egy fiatal szerzetes rákattan a televízióra, elhanyagolva spirituális feladatait. Úgy tűnik, a civilizálódó világ kihívásai mellett nehéz fenntartani az évezredes hagyományú szerzetesi életformát. Kis Láma rövid látogatásra érkezik haza. Felfedezi a tévét és a mitológiai történeteket feldolgozó VCD-ket és a fejébe veszi, hogy megmutatja őket a mesterének. A mozgókép akkora hatású, hogy a jó tanuló gyermek majdnem elkésik az újévköszöntő szertartásról. A filmcímben említett követ az utolsó kőfaragó aprólékos mozdulatokkal formálja, a fiút talán már a kolostoron túl várja a felfedezésre váró világ. A filmet témaválasztása, ritmusa és a szerethető szereplők zárják a szívünkbe.

Szeptember 25. péntek, 21.00, Csortos terem
Szeptember 27. vasárnap, 17.00, Csortos terem

A Potala Palota (The Potala Palace)
dokumentumfilm, 90 perc, 1998
Rendezte: Chen Zhen
Szereplő: Byams-pa-skal-bzang

A film narrátora hatvan éve él a Potalában, a tibeti buddhizmus központi jelentőségű templomában. Ahogy az építmény létrejöttéről mesél, kétség sem férhet hozzá, hogy az akkor 12 éves kisfiú számára az épület megpillantása egész életét meghatározó spirituális és esztétikai élmény maradt. A zarándokhelyként is szolgáló Lhásza völgye fölött a dombtetőn épített kastély a dalai láma téli lakhelye.

Szeptember 28. hétfő, 21.00, Csortos terem
Szeptember 30. szerda, 19.00, Csortos terem

2009. szeptember 17., csütörtök

The Impact of Hyphenation in Wasps



"A személyes halandóság, rendszerek és tradíciók állandótlansága, valamint a fizika és metafizika összefolyása adják a munkám, és elsődleges kutatási területem fő témáit; továbbá érdekel, hogy hogyan foglalkozunk ezekkel az egyetemes témákkal, akár egyénenként, akár csoportonként. Vizsgálom az emberi reakciót a halál elkerülhetetlenségére és a transzcendencia keresésére, és különösen izgatnak az utak, melyek elfogadják, kerülik vagy tagadják saját állandótlanságunk tudomását."




"Sok munkám az állandótlansággal, halandósággal és a buddhizmus nyugati terjedésével foglalkozik.

Egy darázs
(angolban a wasp megenged egy direkt utalást a w.a.s.p.-ra) megpróbál azonosulni egy arany Buddhával. Megszúrja azt fullánkjával, hogy egy utat találhasson belé, miközben cserébe őt fentről átszúrják egy akupunktúrás tűvel.

A globalizáció furcsa gyümölcsöt hoz."

Lee Henderson korábbi munkái közt több buddhista vonatkozású is van, én a "Bowing to Every Buddha" performansz-sorozatot bírom legjobban (további képek).

2009. szeptember 16., szerda

Buddha from Bugs




Inamura Yoneiji, egy 89 éves japán művész 20000 bogár teteméből 6 év munkával egy korrekt Buddha szobrot formázott...

2009. szeptember 15., kedd

opéra cinématique reload



Szemző Tibor–Sári László: Csoma - opéra cinématique
Előadja a Szemző Cinematic Music Company, mesélő: Törőcsik Mari
2009. október 7. szerda 19:30 - 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem / Művészetek Palotája

Jegyárak: 1100.- 1600.- 2200.- 3500.- Ft

"Csoma Sándor aztán egy nap ott állt végre magában a Himalájahegy tetején. Nézelődött, forgolódott, látszott onnan az egész világ. Azért ment föl oda, hogy meglássa a magyarok maradékát. De hogy éppen arra járt, eszébe jutott hirtelen az angol király. Egyszer, még nagyon régen, arra kérte őt az angol király, hogy ha a Himalájahegyre felér, kis időt szánjon rá, és olvassa ki a tibetiek könyvtárát.

Senkit az egész földkerekségen nem talált, aki képes lenne rá. Magyarázta akkor Csoma Sándornak a király, Csoma pedig szavát adta, hogy sort kerít rá.

Bement hát a szerzetesek egyik kolostorába, s megkérte őket, hogy nyissák ki a könyvtárt. Amikor kinyitották, Csoma Sándor bement, s egy ültő helyében elolvasott tízezer tibeti könyvet. Azután fölállt, s igen erősen elgondolkodott.

A tibeti könyvek azt állították, hogy a látás számára nincs más, csak amit mutat neki a világ. Az pedig mind káprázat, valótlanság, mert örökös benne a változás. Mire megismerné az ember, már teljesen más. Csoma ezután sokat tűnődött azon, hogy miért érdekli ez az angol királyt. És egy kicsit aggódott is, vajon megérti-e egészen a tibetiek gondolatát. Visszaült hát a könyvekhez, és csinált a királynak egy jó nagy tibeti-angol szótárt. Hadd forgassa ő maga a könyveket, míg csak fel nem fogja, milyen tünékeny is a valóság."

2009. szeptember 12., szombat

little-swastika

A Modern Primitív mozgalom a primitív, törzsi kultúrák rítusait, testmódosító technikáit emelte át mai urbánus környezetbe. Fakir Musafar követője elsősorban az a viszonylag kevés művész, akik leginkább magát az emberi testet – főleg a sajátjukat – tekintik alapanyagnak. Azon művészek sorába illenek, akik keresik a tudat különleges (transz)állapotaihoz vezető utakat, amiket szintén messze, eredeti kultúrájukon kívül találnak meg.

Marc Riedmann alias little-swastika már kissrácként geometriai mintákat karcolt késsel a bőrébe, majd igen hamar a modern primitívek útjára lépett. Tetoválóként specializálódott a geometriai mintákra, pont tetoválásra és újabban nagy összefüggő fekete területekkel is nagyon szívesen dolgozik. Emellett a felfüggesztés és az indiai Kavadi nagy szerelmese, valamint kitartóan kampányol a mára sajnos a többség számára nemkívánatossá vált szvasztika mellett, és ha úgy adódik, akkor lealázza Uri Gellert mágikus képességeivel...