Yoshida no Himatsuri

A Yoshida no Himatsurit, azaz a Yoshida Tűz Fesztivált minden évben augusztus 26-án rendezik, hogy a Fuji istennőjét (Konohanasakuya-hime, 木花之開耶姫) megbékítsék, azaz a vulkán újabb egy évig ne törjön ki (a Fuji legutoljára a Hóei korszak negyedik évében, 1707-ben tört ki). A kétnapos fesztivál egyben a nyári kéthónapos hegymászószezon hagyományos zárószertartása is. A fesztivál kora délután kezdődik a Fuji Sengen szentélynél (北口本宮浅間神社). A sintó szentélyt a Fujinak és istennőjének szentelték és a hegymászó zarándoklatok nagymúltú kiindulópontja.

A fesztivál idejére Konohanasakuya-hime lelkét az otthonát jelentő szentélyből egy hordozható szentélybe (mikoshi) "költöztetik át", és körbeviszik Yoshida utcáin, hogy az istennő láthassa a város értékeit és úgy döntsön, hogy megakadályozza a vulkán kitörését. (A mini-szentélyen kívül van egy másik mikoshi is, ami egy piros Fuji makett.) Mi a két mikoshit — és az azt kísérő emberfolyamot — a célállomásuk (Kamiyoshida Közösségi Ház) utcájába való bekanyarodásukkor csípjük el; körülbelül ekkor kapcsolódunk be az eseményekbe. Hat órakor kezdik el meggyújtani a hosszú főutcán végig, sorban felállított hatalmas fáklyákat (taimatsu) és a kisebb máglyákat. Japánban ekkor, nyár végén a naplemente nagyon korai, és úgy tűnik, hogy nagyon gyors is. Még világos van, mikor a fáklyaoszlopokat az utca egyik végén elkezdik meggyújtani, de mire mind lángol, már teljesen besötétedik.

Az utcákon a tömeg láthatóan nő, de az embersűrűség különösebben mégsem változik (talán még csökken is);  az emberek folyamatosan kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Mi a kagura előadásnál próbálunk meg minél hosszabb időre letáborozni, ha már az elejéről sajnos lemaradunk (közvetlenül a mikoshik célbaérése után kezdődik, egyszerre a tüzek meggyújtásával). A viszonylag későn kezdő taiko dobosokra már csak kevés időt szánunk a másnapi Fuji-mászásra gondolva, és ugyanezért én az ingyen szakét is inkább passzolom. Akkor indulunk vissza Kawaguchikoba, amikor elkezdenek az első oszlopfáklyák leégni, szétesni, összeomlani.

Megpróbálom Japán élményeinket részletekben feldolgozni ide a blogra. Előreláthatólag a kép-szöveg arány és azok élvezhetősége egyrészt magán a témán, másrészt az azóta eltelt, és a most rászánt időn fog múlni. A képeket a picasán a JAPAN mappába töltöm fel.