2009. november 28., szombat

Sumida-gava & Ukiyo-e



Szakurama Kai: Szumida-gava
Hagyományos japán nó színház
 
Időpont: december 9, szerda, 20.00 óra
Helyszín: Teátrum
Jegyár: 2000/2500 Ft

Igazi eseménynek számít a magyar közönség számára, ha egy hagyományos japán nó-játékot láthat. Ez a zenei kísérettel előadott színjátékforma a 14. században nyerte el mai formáját és kifejezetten a művelt rétegek műfaja volt.

A 15. században – a Muromacsi-korszak idején – keletkezett Szumida-gava egy anya tragikus történetét meséli el, aki eltűnt fia keresésére indul Kiotóból. A történet az anya és a Szumida-folyó révésze közötti párbeszédből bontakozik ki.
A Szumida-gava az egyik legrégebbről fennmaradt, de ezzel együtt igen népszerű és ismert japán nó-játék, amelyet más hagyományos dramatikus formákra is átültettek, így kabuki és ningjó-dzsóruri (bábjáték) változatai is ismertek.
A főszerepet játszó Szakurama Udzsin 21. generációs leszármazottja annak a zenész-színész családnak, amely dokumentálhatóan a 16. századtól működött a Hoszokava szamuráj-kláncsalád udvari szolgálatában.

Bővebb információ a millenáris oldalán.



Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből

A japán-magyar jubileumi év keretében Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből címmel nyílik kamara-kiállítás 2009. december 2-án Budapesten a Ráth György Múzeumban. A tárlat abból a több mint 1000 japán fametszetet és közel 180 darabos fametszetes könyvet, valamint 340 tekercsképet magában foglaló gyűjteményből mutat be válogatást, amelyet utoljára 1910-ben a Szépművészeti Múzeumban láthatott kiállítva a közönség. A japán kultúráról és művészetről magyarul megjelent kötetek közül számos érdekes darabot is megtekinthetnek a tárlaton az érdeklődők. A kiállítással szeretnénk emléket állítani a magyar keleti közgyűjtemények gyarapításában, valamint a japán kultúra magyarországi megismertetésében maradandó érdemeket szerzett Vay Péternek.

Vay Péter utazásai alkalmával hatalmas ismeretanyag birtokában, őszinte érdeklődéssel tanulmányozta a távol-keleti országok kultúráját. Kelet művészete lenyűgözte, s számos kötete között ő jegyezte az első magyar nyelven írt, japán művészettörténettel foglalkozó munkát (Kelet művészete és műízlése, 1908). "A művészet nem fényűzés, nem felesleges kedvtelés, de életszükségletté vált Nippon szigetvilágában. Kivételes jelenség Japán művészetének democratiája. Az aestheticai érzék, a szép méltánylása, a művészet felfogása nem egy társadalmi osztály, nem a gazdagok egyedüli kiváltsága, de az egész nép közös tulajdona." - fogalmazott könyvében Vay Péter.