2011. szeptember 9., péntek

Yang Liping's Trilogy

Rossz beidegződés egy tibeti témájú, és láthatóan monumentális kínai színpadi produkciót értéktelen cirkusznak, gátlástalan propaganda eszköznek, vagy akár jószándékú, de nagyon esetlen próbálkozásnak ítélni a legelső találkozáskor. A Tibeti misztériumok című talán mégis más. Egy színes blogbejegyzést nekem mindenképpen megér. A darab rendezője Yang Liping, bai nemzetiségű táncosnő, koreográfus. Ázsiai rajongói istennőként emlegetik, de még a nyugati félteke YouTube-kommentelői szerint sem ember – inkább egy valószerűtlen mozgású alien.
 

Yang Liping 1958. november 10-én született Yunnan tartományban. Már gyerekkorában nagyon szeretett táncolni, tánciskolába azonban sohasem járt. Elképesztő tehetségének köszönhetően került be 1971-ben szülőfalujából egyenesen a Xishuangbanna járási ének- és táncegyüttesbe, 1980-ben pedig a Nemzetiségek Központi Ének- és Táncegyüttesébe. Yang pávatáncával vált igazán ismertté, kínai pávakirálynőként is emlegetik. Országos népszerűségét 1986-ban szerezte, amikor megalkotta és előadta saját táncát, a Páva lelkét. Ezt követően a világ számos pontján megfordult, önálló estet adott a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Tajvanban, Japánban, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában is. A színpadon kívül kipróbálta magát filmrendezőként is: Taiyangniao (Napmadár) című filmjével 1998-ban elnyerte a Montreali Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének különdíját.
 
2004 és 2008 között rendezte tánctrilógiáját, mely darabjai ma elsősorban a Dynamic Yunnan, Shangri-la és Mysteries of Tibet címeken ismertek. Éveken át gyűjtötte az előadásokhoz a kínai nemzetiségek táncait, énekeit. A harmadik rész, a tibeti zenedráma esetében gyakorlatilag értékmentő missziót végzett. Az eltünőfélben lévő autentikus tibeti táncoknak hiteles, aktuális lenyomatát adja. Ezúttal nem koreográfusként, inkább néptáncok gyűjtőjeként határozta meg magát. Az előadásnak egyébként Yang Liping az egyetlen nem tibeti tagja. A tibeti táncosok és zenészek nem profi színpadi előadók, sokuk most először lépett fel az otthonától távol. A négy felvonásos dráma egy idős zarándoknő története, kinek útja során találkozunk a jól, vagy kevésbé ismert tibeti táncokkal, dalokkal (pl. jaktánc, Geszár ének). Yang Liping szólótánca viszont olyan, dramaturgiailag fontos jelenet (egy lótuszban táncoló Dolma/Tārā), mely nem tud közvetlenül néptáncokból építkezni, így a korábbi sikereiből ismert, már 25 éve névjegyének számító – és a közönség által nagyon kedvelt – mozgásokat alkalmazza.
  
A trilógia darabjai több tekintetben nagyon különböznek egymástól, de a tibeti kultúra mindháromban megjelenik. A színpadi fotók a Mysteries of Tibetből vannak, a videók az első két részből.