2009. április 17., péntek

Le Lama Blanc

"A Fehér Láma minden idők egyik legsablonosabb, legelkoptatottabb és legkevésbé eredeti cselekményén alapul. Nem csak képregényekben valósult meg az ötlet számos alkalommal, de több százszor, ha nem több ezerszer csaknem minden kultúrában a Földön már az idők kezdete óta. Nagyrészt ez az, ami miatt ez annyira jó." Ezt írja a képregény egy recenziója valahol a világhálón, és milyen igaza van! A történet nem túl eredeti, egyszerre idézi a történelem majd minden héroszát egészen a legújabb korig. Egy hős hosszú és nehéz útja a születéstől sorsa beteljesítéséig. Prófécia, kemény próbatételek, tévutak, természetfeletti képességek, barátok, ellenségek, rendkívüli mesterek, megaláztatások, bosszú, felébredés, jóvátétel. Tartalmas, fordulatos, gyönyörűen megrajzolt tibeti kaland közel 300 oldalon át. Olvasása közben nekem töbször beugrottak azok a könyvek, történetek, amiket úgy 15 éve nagyon kedveltem, főleg Lobsang Rampa fiktív, ám remek hangulatú regényei.



A Fehér Láma (Le Lama Blanc) a kortárs művészetek két kivételesen kreatív alakja, Alejandro Jodorowsky és Georges Bess találkozása nyomán született. Alejandro Jodorowsky napjaink egyik leghíresebb képregényírója. Az elsősorban filmrendezőként ismert művész mágikus sci-fi képregénytörténetei leginkább az európai rajongók körében tarolnak. Magyarul ezidáig csupán a Metabárók kasztja (La Caste des Méta-Barons) jelent meg.



A francia képregényrajzoló, Georges Bess 1970 és 1987 között Svédországban élt és alkotott. Akkor és ott születtek első művészi munkái, saját neve, vagy Tideli és Nisseman álnevek alatt. A nyolcvanas évek elején Bess Tibetbe utazott és teljesen lenyűgözte az ország. Jodorowsky-val megtervezték, és a belga képregény-fronton formába öntötték a Fehér Láma című történetet, ami 1988 és 1996 között hat könyvben jelent meg. Gyümölcsöző kapcsolatukból később még egy képregény született (Les Jumeaux Magiques).