2010. szeptember 16., csütörtök

In the footsteps of Tintin


A francia-német Arte tévécsatorna szeptember végén egy öt részes sorozatban (Sur Les Traces de Tintin) ered Tintin nyomába. Egyiptomban, Kínában, Marokkóban, Peruban és Nepálban keresik fel a képregények helyszíneit, akár konkrét képeknek szinte tökéletesen megfelelő tájakat, városzrészeket (Nepálban a 'Tintin Tibetben' nepáli és himalájai helyszíneit keresik). A stábnak nincs nehéz dolga, hiszen Hergé híres volt alapos, körültekintő munkájáról. A Hergé hagyatékban számos olyan kép található (fényképek, képeslapok, és főleg magazinokból kivágott képek), melyek a kalandok helyszíneinek hiteles ábrázolását segítette. Ezeket a képeket a képregényalbumok kockáival a 'Tintin: The Complete Companion' című könyv veti össze. A következő képek a könyvből valók (míg a fentiek az Arte sorozathoz készültek).
Az öt epizód sugárzása az Arte-n:
Szept. 20. 19.50 h - Egypt : Cigars of the Pharaoh
Szept. 21. 19.50 h - China: Blue Lotus
Szept. 22. 19.50 h - Maroco - The Crab with the Golden claws
Szept. 23. 19.50 h - Peru - The prisonners of the Sun
Szept. 24. 19.50 h - Tintin in Tibet



2010. szeptember 14., kedd

Gade's New Works









Gade legújabb munkái.
Ha ráklikkelsz a képekre, nagyobb méretben láthatod azokat.
Előzmény: itt.

2010. szeptember 11., szombat

A Himalája kincse

A tibeti buddhizmus táncai, énekei, szertartásai


Időpontok és helyszínek:
2010. október 16. 13-15h, Zalaszántó, Béke Sztúpa (térkép)
2010. október 17. 11h, 15h, Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola (térkép)

Aki két éve ott volt a ladakh-i Phyang kolostor szerzeteseinek tradicionális táncokat és szertartásokat bemutató előadásaik valamelyikén, az egészen biztosan nem hagyna ki egy újabb hasonló élményt.
A szertartásokat ezúttal is a Drikung Kagyü hagyományvonal lámái mutatják be. Nyolc szerzetes és két világi érkezik Ladakhból. A résztvevők egy többhónapos európai körutazás keretében mutatnak részleteket a tibeti buddhizmus kultúrájából, amelyben minden tantrikus rituálénak, éneknek, maszkos-álarcos táncnak, cselekedetnek mély jelentése van és mindegyik élő alkotóeleme a napi gyakorlatnak a tibeti buddhista kolostorokban.

Program:

Achi-hívás

Achi Chökyi Drölma a buddhista tanítások és különösen-főleg a Drikung-Kagyu-tradíció védőjeként nyilvánult meg. Ezzel a különböző hanszerekkel kísért hívással Achi áldását kérik a napi tevékenységekhez.

Mahákála-maszkostánc
Minden Buddha eredeti bölcsességének haraggal teli megnyilvánulása Mahákála védőistenség. A táncmozdulatok a spirituális erőt fejezik ki, mellyel minden nehézséget legyőznek.

Feketekalap-tánc
Ez az erőteljes tantrikus tánc szimbolizálja a külső akadályok és a belső zavaró érzelmek legyőzését, amelyek a sokrétű szenvedés okai.

Geszár király
A Tibet és Ladakh területén Geszár-monda néven ismert eposz megjelenítése. Az eposz a 11. századi Ling királyról, a nagy hadvezérről, Geszárról szól.

Chöd–meditáció
A Chöd egy tantrikus módszer a spirituális eredmények összegyűjtéséhez. Nagyon szokatlan meditáció, amely a testi és lelki jó közérzethez járul hozzá.

A nomádok zenéje és énekei
Ezek a dalok és zenék a ladakhi nomád lakosság hétköznapjait tükrözik, melyek a Himalája állataival és a természettel való teljes harmóniát jelentik.

Acharya-maszkostánc
Acharya egy szanszkrit szó, jelentése „Nagy Tudós”. Ez a tánc nemcsak a vallási ünnepségek eleme, hanem sok világi alkalommal is közvetíti az örömöt és jókedvet.

Szarvas tánc
A szarvas fontos védelmező a különböző istenségek kíséretében. Tibetben nagyon kedvelt ez a kreatív tánc a gyors, kifejezőképes mozdulataival.

Kunrig - az istenségek jelbeszéde
A Kunrig a negatív karmától való megtisztulás érdekében végzett tantrikus gyakorlat. A szöveg minden szavát tiszta tudattal kell előadni, egyhegyűen meditálva, s testileg az istenségek titokzatos jelbeszédét átérezve. A szerzetesek a Buddhák tradicionális ruháit és ékszereit felöltve, meditáló pózba helyezkednek el és a testükön, beszédükön, tudatukon keresztül kommunikálnak az istenségekkel.

Jókívánság, imádságok
A rendezvény végén jókívánság imádságok hangzanak el, amelyek előrelépést hoznak az életünkben és a spirituális fejlődésünkben.


A lámák a Tserkarmo kolostorból érkeznek, mely Ladakh-ban Tingmosgang városka sziklái között fekszik. A városka a régi ladakhi királyok második lakhelye volt. Már több mint háromszáz éve szolgál fontos központként a buddhista tanítás gyakorlására és tanulására.
A résztvevő szerzetesek kulturális hagyományaik megismertetését és a tanítások terjesztését igyekeznek összekötni társadalmi és közhasznú feladatokkal. Ennek része a mostani programsorozat is Európában, amelynek során szeretnék megismertetni a közönséggel céljaikat. Fellépéseik bevételéből a következő években sztúpát, imaházakat kívánnak létesíteni, valamint restaurálnák a régi kolostorépületeket és a bennük látható csodálatos falfestményeket. Szeretnék tovább támogatni a környezet- és klímavédelmi programjaik fejlesztését is. A kolostoregyüttesben továbbépítenék az öregek otthonát, ahol a közösség idősebb tagjai számára az utolsó életszakaszukban szeretetteljes egészségügyi ellátást és spirituális kíséretet biztosítanak. Egyedi támogatással szeretnének oktatási alapképzést lehetővé tenni gyerekek, nővérek és szerzetesek számára Ladakhban és a száműzött tibetieknek Indiában.
Az új épületek építését és a régiek restaurálását egy fotósorozaton keresztül lehet követni a Picasa-n. A sztúpa és az új épületek avatását 2011 augusztusában tervezik.


A XIV. dalai láma magyarországi látogatásához kapcsolódó kulturális programok teljes sora és azok részletei az esemény hivatalos oldalán megtalálhatók. Ezek közül párat itt külön kiemelek a hatékonyság (az infók könnyebb továbbosztása, terjesztése) jegyében.

Homokmandala és Csham tánc


Homokmandala szertartás
A szertartás kezdete: 2010. szeptember 13. 18h
Cím: Magyar Kultúra Alapítvány székházának Deák terme (térkép)
A homokmandala készítése megtekinthető szeptember 19-ig.
Zárószertartás, menettel a Duna partjára: 2010. szeptember 19. 18h
A homokmandalát a dél-indiai Gaden Jangtse kolostor négy szerzetese (Antu, Lobsang Jampa, Urgen Tsering és Sonam Choda) készíti. A szerzetesek nap mint nap újabb részeit készitik el a mandalának, majd a szertartás végén a mandalát rituálisan megsemmisítik. A szertartás végén – amint az 1994-ben, 1998-ban és 2008-ban Avalókitésvara, 1996-ban Vadzsrabhairava homokmandalájának, 2006-ban a Guhjaszamádzsa homokmandala elkészülte után Budapesten is látható volt – a homokmandalát rituálisan megsemmisítik, azaz a mandala készitéséhez használt homokot és port egy tiszta folyóba vagy tóba szórják, ezzel is a múlandóságra emlékeztetve bennünket. A homok egy másik részét áldásként szétosztják.
A négy szerzetes, a XIV. dalai láma tanításai után a Budapest Sportarénában mindkét napon csham táncot mutat be. (Gelle Zsóka írása a csham táncról)

(a videó a Ganden Jangtse-i szerzetesek 2009-es torontói szertartásán készült, a fenti fotó pedig innen van )
A XIV. dalai láma magyarországi látogatásához kapcsolódó kulturális programok teljes sora és azok részletei az esemény hivatalos oldalán megtalálhatók. Ezek közül párat itt külön kiemelek a hatékonyság (az infók könnyebb továbbosztása, terjesztése) jegyében.

2010. szeptember 10., péntek

Orientális ortientációk




Tisztelet a dalai lámának – Orientális orientációk a magyar kortárs képzőművészetben címmel nyílt érdekes tematikájú kiállítás a Budapest Galéria Kiállítóházában. A dalai láma szeptember 18-19-i magyarországi látogatásának alkalmából rendezett kiállításon 33 művész egy-egy alkotása kíván a címnek többé-kevésbé megfelelni. Szerepel a tárlaton többek között Szemadám György (aki szerintem a legkiválóbb hazai kortárs festő), Méhes Lóránd, Fe Lugossy László, K. Grandpierre Károly, Nagámi, Bogdándy Zoltán, Csáji Attila, Szathmári Botond.
A kiállítás megtekinthető 2010. október 10-ig, hétfő kivételével naponta 10 – 18 óráig.

Dalai Lama in Budapest



A XIV. dalai láma budapesti előadásai 'élőben' lesznek hallhatóak, láthatóak az EsoGuru oldalán.

A short film on Tashi Mannox

Mankurt & Exodus

Yat-Kha - Neve-Haya (Legend of Mankurt)


"A Mankurt a türk mondák engedelmes rabszolgája, aki a szörnyű kínzás hatására elfelejtette a nevét, szüleit, kultúráját, nyelvét és csak a legalapvetőbb létfunkciókra képes.
A monda és a szó Csingiz Ajtmatov kirgiz író „Évszázadnál hosszabb ez a nap” (1980) című regényéből vált világszerte ismertté. A volt Szovjetunió török kultúrájú tagköztársaságaiban (Üzbegisztán, Tatársztán, Kazahsztán) gyakran használják azokra a honfitársaikra, akik elhanyagolják saját nyelvüket és kultúrájukat, például eloroszosodnak.
A regényben leírt kirgiz legenda szerint volt egy ősi törzs, amely nagyon kegyetlenül bánt az elfogott ellenséggel. Közülük azok voltak szerencsések, akiket eladtak rabszolgának. A többiekből azonban mankurtot csináltak.
Ez úgy történt, hogy megkötözték a kezüket, kopaszra borotválták őket, a fejükre nyers tevebőrt húztak, és napokra kizavarták őket a sztyeppére. A tűző nap hamar kiszárította a tevebőrt, ami abroncsként feszült a fejükre, kiszorítva onnan minden emléket, még annak az emlékét is, hogy emberi lények voltak. Aki öt nap múlva még életben volt, azt feltáplálták és rabszolgamunkára fogták. Csak táplálékra szorultak, és mindent megtettek, amit rájuk bíztak. Mankurtnak lenni örök, reménytelen rabszolgaságot jelent. Még a tevebőrsisaktól sem tudtak megszabadulni szörnyű fájdalom nélkül, mert azon keresztül nőtt a hajuk a legenda szerint."

Yat-Kha - Exodus


Zene: Yat-Kha
Szöveg: Bob Marley után szabadon.
Kép: Csham tánc a Burját Köztársaságban a múlt század huszas éveiben. Részlet Vszevolod Pudovkin 'Dzsingisz Kán utóda' című filmjéből (1928).

Thai Contemporary Art



Jirapat Tatsanasomboon / PicassoMio
Jirapat Tatsanasomboon / Thavibu Gallery



Kriangkrai Kongkhanun / MySpace
Kriangkrai Kongkhanun / Saatchi Gallery
Kriangkrai Kongkhanun / World Art Positions



Narupon Chutiwansopon / ShopArt
Narupon Chutiwansopon / Rama IX Art Museum