2005 februárjában jártunk először Nepálban (ez egyben az első ázsiai utunk is volt). Könnyű volt megszeretni Katmandu-völgy városainak gyönyörű főtereit és zajos nyüzsgését éppúgy, mint a Himalája meredek lejtőit és a Chitwan Nemzeti Park elefántjait. A maoistákat ellenben nem sikerült megszeretni.
Nepál Európától az "Ázsia Svájca" címet kapta. A világ legnagyobb és legszebb hegycsúcsainak otthonaként a hasonlat helytálló, sőt, e tekintetben kétségkívül felül is múlja európai "rokonát", de a lehetséges párhuzamoknak itt vége. Ha Nepál gazdaságát nézzük, a cím inkább gúnyosnak, ironikusnak tűnik. Nepál a világ egyik legszegényebb, legelmaradottabb országa. A hatvanas évek egyik jólét teremtési programja a fenti hasonlatra hivatkozva az óragyártás fejlesztését javasolta... Nem csak ebből nem lett semmi.
A 21. századot nagyon rosszul kezdte az ország. 2001-ben meghalt Mahendra király (nem is akárhogyan). Utódja, Gyanendra király 2005 február elsején ideiglenesen felfüggesztette a demokratikus politikai jogokat. 2006-ban megfosztották a királyt minden hatalmától. Hiába alakult meg az új kormány és ígért fűt-fát, Nepálban a helyzet sajnos változatlan.
Nepál 2005 - fotó album
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése