2007. augusztus 10., péntek

Sámánok aranya

A legtöbb kolumbiai indián kultúra nem ismerte az írást vagy a naptárt és nem épített hatalmas piramisokat, ám aranyművességük páratlan. Kolumbia a dél- és közép-amerikai aranyművesség központja és elindítója volt. Columbus a XVI. század első évtizedeiben tonnaszámra szállítatta Spanyolországba a kolumbiai aranyművesek remekeit. A kegytárgyakat ékszereket, szobrocskákat mind beolvasztották. A telhetetlen spanyolok kegyhelyeket és sírokat fosztogattak, hogy arany utáni vágyukat kielégíthessék, de úgy tűnik, nem voltak elég alaposak, eredményesek... Az 1938-as alapítású bogotai Museo del Oro még így is sokezer darabos gyűjteményt tudhat magáénak. Kolumbián kívül 1954 óta közel 200 kiállításon mutatták be aranyremekeiket a világ különböző városaiban. A budapesti Néprajzi Múzeumban 1980-ban lehetett őket megcsodálni (Kolumbia: arany és természet). Linzben augusztus végéig látható a bogotai múzeum anyagából összeállított Geister-Gold Schamanen című kiállítás.



A kiállítás első része Kolumbiát mutatja be régi térképeken, antropológusok fotóin és kitömött állatokon (óriás hangyász, jaguár, lajhár, tatu) keresztül. Itt a legérdekesebb a terem közepén felállított Circus Obscura (a Circus és Camera Obscura szavak összevonása). A részben 3 dimenziós film tárgya a dél-amerikai sámánhit (víziók az élet kezdetéről, a sámán állattá változása stb.). A második részben az aranyé a főszerep (kis számban agyagfigurák, edények is láthatóak). Számomra itt a legkedvesebb darabok a madárrá vagy denevérré változott sámánokat megformáló apró kis figurák, de mindenképpen említésre méltóak a szertartási és halotti maszkok, hangszerek, ékszerek és poporók. Változatosak és izgalmasak maguk a formák és nem kevésbé az okok, amik életre hívták őket.