2018. február 26., hétfő

Kalligrafília

Európában a kalligráfia művészete a több, mint kétezer éves történelme során már többször eltűnni látszott – pl. könyvnyomtatás, írógép, majd további klaviatúrák elterjedése után – , ám újra és újra visszanyerte korábbi rangját, ráadásul minden alkalommal újabb lehetőségekkel gazdagodva. Most, az ezredforduló után, amikor a számítógépes betűtervezés eredményeit már a hétköznapi felhasználók is könnyen és szívesen használják, ám egyre inkább kikopni látszik a kézírás mindennapi gyakorlata, az ún. latin betűs kalligráfia újra feléledt! A tendencia meglepőnek és paradoxnak tűnik, de valójában összhangban van a korszellemmel. Egyrészt komoly és őszinte megbecsülés övez, mindent, ami gépek helyett (újra) kézzel készül – főleg, ha magas és művészi szinten. Másrészt a mindennapi életünket kísérő logók, dekoratív betűk (avagy betűdekorációk), kalligrammok nyomán az aktuális design iránt már a szakmai körökön túl is aktív az érdeklődés, és ha már magunk is papírt, ceruzát, tollat, ecsetet veszünk kézbe, hogy kipróbáljuk magunkat ebben a “játékban”, már biztosan nem marad el a betűk és az írás mintegy “újrafelfedezésének” élménye. A kalligráfia művelése éppúgy lehet kreatív hobbi, mint egy minden korban megbecsült hagyomány tiszteletteljes ápolása, de lehet akár a művészi önkifejezés egy módja, vagy épp a keleti kalligráfia hatására egyfajta szellemi praxis.

Már a web 2.0 hajnalán virtuális csoportokba tömörültek a kalligráfia akkori művelői és csodálói szerte a világból. Az expanzív csoportok tagjai nem csak egymást, hanem egyre több és több “kívülállót” is inspiráltak, majd az “elbűvöltekből” hamar “kipróbálók” és alkotók lettek, akik újabb embereket inspiráltak... A kalligráfiát ma sokan, sokféle módon és sokféle céllal vagy indíttatásból művelik. Workshopok, tanfolyamok, kiállítások, előadásak, valamint egyesület, gyűjtemény és múzeum alapítások jelzik a kalligráfia különböző, jövőbe mutató útjait.


Magyarországon jelenleg talán egy tucat olyan alkotó műveli úgy a kalligráfiát, hogy rendszeresen láthatjuk is a munkáit, akár virtuális tárlaton, akár galériában, akár belvárosi kávézók és bisztrók tábláin, akár esküvői meghívókon... Talán kevesen vagyunk, de még így is sokfélék. Épp ahogy a kalligráfia nemzetközi világában, különböző területekről jövünk más és más inspirációkkal, és különböző technikákkal alkotunk más és más céllal. Ezt a változatosságot időnként kiállításokon is meg tudjuk mutatni – bár sokkal ritkábban, mint szeretnénk. Ezúttal egy XIII. kerületi galéria vállalkozik hasonlóra: két újlipótvárosi kalligráfus egy közös kiállításon mutathatja meg a kalligráfia mai világának két – egymástól nagyon távolinak tűnő – régióját.

Schallinger Dávid (Manoeye) a Gótikus írás szépségét és lehetőségeit újrafelfedező és hatékonyan népszerűsítő graffitis-deszkás vonalon mozog ill. onnan indult. Kalligráfiájának egyéniséget a filmes inspirációk, a kalligramm-mánia és e kettő találkozása biztosít. Én továbbra is makacsul ragaszkodom a keleti kalligráfia tibeti ágához, de nem kizárt, hogy ezúttal más munkák is falra kerülnek.


Kalligrafília - Bakos Levente és Schallinger Dávid kiállítása.
A kiállítást megnyitja: Buzogány Dezső kalligráfus.
Megnyitó: március 8. csütörtök 18 óra.
A kiállítás április 6-ig látható, hétfőtől péntekig 14 és 19 óra között.
Helyszín: Újlipótvárosi Klub - Galéria. Budapest, XIII. kerület, Tátra utca 20/b.


facebook event