2007. július 21., szombat

Ang Sang

A hagyományápoló kortárs tibeti festészet megérdemli a figyelmet, de sajnos csak nagyon ritkán van alkalmunk találkozni vele. Katmanduban az aprócska és szinte megtalálhatatlan Lotus Gallery alkalmas hely az ismerkedésre, de tőle nyugatabbra már nyílván más a helyzet. Be kell, hogy érjük a kibertér adta lehetőségekkel, bár Ang Sangtól sajnos itt a hálón sem találtam kielégítő mennyiségű alkotást.

Ang Sang a tibeti egyetemen festészetet és tradicionális thangka festészetet tanult. Az iskola elvégzésének évében (1988) díjat nyer Bárány című munkájával a pekingi Tibeti Kortárs Művészeti Kiállításon. Négy évvel később a japánban megrendezett Kínai Etnikai Festészeti Kiállításon az összes képe gazdára talál. Ettől fogva a kilencvenes években minden esztendőt egy újabb szakmai sikerrel zárt (megkapta például a Lhaszai Kormány legmagasabb művészeti díját).



"Festményeim akaratlan, ösztönös érzelmeket mutatnak meg, a festészet számomra a szívemben lakó Buddha természet, amelyet csodálok és feltétlenül tisztelek. Festészetem különbözik a nyugatitól, mely hangsúlyt helyez az élethű ábrázolásra és az egyéniség kifejezésére és így tovább. A kínai hagyományos festészettől szintén különbözik. Festészetemet inkább a hit és odaadás határozza meg. Ez a nemzetiségünk szellemiségének művészeti nyelve. Megpróbálom megtalálni az ősi tibeti tradicionális művészet és a nyugati avantgarde közti közös pontot. Célom felállítani egy speciális művészeti nyelvet és festői szellemet, melynek kiindulópontja a vallási és népi művészetünk amikből különleges iparművészeti munkákat teremthetünk, melyek modern jellemzőkkel és mindkét nemzetiséggel rendelkezhetnek. Ezek minél inkább kifejezik nemzetiségünket, annál inkább lesznek nemzetköziek."