2015. július 26., vasárnap

The Light at the Core of the Darkness


140 éve született Carl Gustav Jung. Ennek apropóján idézem fel egy rövid blogposztban legkülönösebb korszakát és annak gyümölcseit. Jung 1913-ban, 38 évesen visszavonult a közélettől, szakmai munkáit minimálisra csökkentette. Előzmény: hat év barátság és meghatározó szakmai kapcsolat után Jung és Freud útjai elváltak egymástól. Krízis és felszabadulás. Kifejleszt egy sajátos technikát, melyet aktív imaginációnak nevezett el. A tudatos ego párbeszéde a tudattalanjával. Rögzített mindent, ami megjelent. Szóban és képben. Az a bizonyos vörös bőrkötéses napló lapjai megteltek a másfél évtized belső utazásainak emlékeivel. A középkori kódexre emlékeztető naplót egészen 2001-ig Jung örökösein kívül szinte senki sem láthatta, majd 2009-ben megjelent egy hasonmás kiadás – The Red Book címmel –, ami akkoriban nem csak jungiánus körökben keltett hatalmas feltünést. E korszakából korábban csak az 1916-ban született Septem Sermones ad Mortuos (Hét tanítás a halottaknak) című szöveg volt ismert. A füzet magánkiadásban jelent meg, Jung csak barátainak ajándékozott belőle egy-egy példányt. Szerzőként Baszileidészt tünteti fel, és igazodik a gnosztikus terminológiához.

A Septem Sermones ad Mortuos magyarul itt olvasható.
A 2009-es kiadású The Red Book-ot pedig itt találhatod (pdf, 150Mb).

A képeket utóbbiból válogattam.