Monks in the Laboratory

"A buddhisták 2500 éve tanulmányozzák az emberi elmét anélkül, hogy bármilyen tudományos eszközzel rendelkeztek volna. Kifejlesztették a meditáció technikáját, amely iránt a nyugati tudósok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, hiszen ők maguk is az elme működését próbálják megfejteni. Húsz évvel ezelőtt indult be egy Mind & Life elnevezésű program, amelynek keretén belül nyugati tudósok tibeti buddhista szerzetesekkel együtt próbálnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolat test és lélek között."

2010. február 22., 23:20, Duna Televízió
Szerzetesek a laboratóriumban (Monks in the Laboratory)
Francia ismeretterjesztő film, 52 perc, 2006.
Rendező: Delphine Morel




– Önéletrajza szerint ön már gyermekkorától kezdve élénken érdeklődik a tudományos eredmények iránt. Mostanában is gyakran találkozik jeles nyugati tudósokkal, kutatókkal. Buddhista nézőpontból milyennek találja a tudományos gondolkodást?

– Habár a világról, az univerzumról szóló néhány buddhista szöveg nem áll összhangban a tudományos magyarázatokkal, alapjában véve a buddhista gondolkodás eléggé hasonlít a tudományos magyarázatokhoz. A kutatások és kísérletek a buddhista felfogást támasztják alá - legalábbis az én tapasztalataim szerint. Például a kozmológia, az atomfizika vagy az új biológia területén, vagy akár a test és a szellem közötti viszony tekintetében.
Vagy itt van természetesen a pszichológia. Ez sajátos találkozásra nyújt lehetőséget e területek tudósaival. Részünkről világossá vált, hogy a buddhizmus számára igen hasznosak ezek; sok a párhuzam, sok összevetni való van a tudományos magyarázatokkal. Számukra pedig a buddhista magyarázat új irányok felé mutathat, új elgondolásokra ösztökélhet a tudományos gondolkodás területein. Így például, noha jelentős eltérések vannak, de a fizika, a kvantumfizika, az üresség elmélete vagy a relativitáselmélet igen közel állnak a buddhizmushoz. Bizonyos szövegeink közel állnak a tudományos feltételezésekhez. Ilyen például az Abhidharmakósa, a Méru-hegy leírása. Ezeket már gyermekkoromtól fogva ismertem. Így aztán ezek a különbségek buddhista szemszögből nézve egyáltalán nem megrendítőek.
Természetesen vannak aztán olyan kérdések, mint például a reinkarnáció vagy a finom tudat elmélete, amelyekbe a modern tudomány nem tud mélyebben behatolni. Ezeket a dolgokat csak nagyon mélyről lehet megtapasztalni. Külső területekről, például a matematika vagy a mérések oldaláról nem hatolhatunk ezekre a területekre. Azt gondolom, választóvonalat kell húznunk azon dolgok között, amelyeket a tudósok még azért nem fedeztek fel, mert a tudomány még nem elég fejlett a megismerésükhöz, és azok között, amelyek tudományos módszerekkel nem megismerhetőek.
 Másfelől, ha a tudósok bebizonyítják, hogy valami nem létezik, vagy tudományos módszerekkel megdöntenek egy elméletet, akkor azt alapjában véve buddhista nézőpontból is elfogadjuk. Buddhista szemszögből igen hangsúlyos a realitás és a látszat fogalma. Nekünk a realitást kell alapul vennünk, s nem a látszatot.

(Monory M. A. és Tillmann J. A. ezredvégi beszélhetése a XIV. dalai lámával, 1995.)