Harrer, Hüttenberg

Heinrich Harrer egyike azon európaiaknak, akik az elmúlt 50 évben a legkülönbözőbb módokon, közvetve vagy közvetlenül, kiemelkedően sokat tettek Tibetért, a "Tibet-ügyért", nagy befolyással voltak a világban jelenleg élő Tibet-képre. A Hét év Tibetben című regényét mára 53 nyelvre fordították le, a belőle készült sikerfilm (aminek a szerző szerint is csak részben van köze a regényhez, azaz a valósághoz – ami nem mellesleg izgalmasabb, mint a belőle táplálkozó mozgóképes fikció...), népszerűsége 12 éve töretlen (szinte nincs hét, hogy valamelyik fájlmegosztón ne tűnne fel a film egy újabb feltöltése). A híres regény magyarul több kiadásban is megjelent, és akár le is tölthető vagy online olvasható. Pár éve a Cartaphilus kiadta a Visszatérés Tibetbe című folytatást, a Park Kiadó pedig a Fehér Pókot, és remélem valamikor Harrer tibeti "útitársának", Peter Aufschnaiter-nek, Nyolc év Tibetben című visszaemlékezésére is sor kerül – a recenziók alapján nem kevésbé érdekes, mint a Harrer-könyv.

Heinrich Harrer visszatérve Ausztriába, a tibeti kultúra bemutatásának, népszerűsítésének több módjával is próbát tett: a regényen túl kiállításokat szervezett, majd 1958-ban két részes dokumentumfilmet készített Heinrich Harrer berichtet über Tibet címmel (az IMDb szerint a film '56-os, és szintén Hét év Tibetben a címe). A filmet feltöltöttem, németül tudóknak hasznos/érdekes lehet:
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 1. Teil: Auf der Flücht Nacht Lhasa
Heinrich Harrer berichtet über Tibet. 2. Teil: In der Verbotenen Stadt





Prof. Harrer tibeti gyűjteményének ma szülővárosa, Hüttenberg ad helyett. A Harrer Múzeum a hegymászó és világutazó számos személyes tárgyát, és az utazásainak tárgyi emlékeit őrzi (Tibet után még megjárta Borneót, Alaszkát, Új-Guineát – rendszerint egy megmászandó hegy apropóján, de mindig egy komolyabb néprajzi gyűjteménnyel tért haza). A múzeum digitalizálta és archiválta hihetetlen méretű fotó- és dia-gyűjteményét, melyben tényleg érdemes egy kicsit elveszni – '82-es tibeti diái között vannak fantasztikusak. 2002 októberében avatták fel, a múzeummal szemben, a hüttenbergi lingkhort (gling 'khor), azaz egy "pszeudó-tibeti mini-zarándokutat", ami nem is olyan rossz, de kaphatott volna szerényebb nevet is. Fényképeink itt.



Múlt év őszén, már Heinrich Harrer halála után, nyitotta meg kapuit Hüttenbergben a Tibeti Tanulmányok Nemzetközi Intézete (Tibet Center - I.I.H.T.S., International Institute of Higher Tibetan Studies). Az intézetben tibeti nyelvet, orvoslást, asztrológiát, filozófiát, filológiát lehet tanulni. Hasonló intézet csak Indiában van.