2011. augusztus 24., szerda

Siddhaṃ a Picasso Pointban

És nem csak siddhaṃ, de lantsa (rañjanā), uchen, petsug (khamyig), jampelyig is. Augusztus 25-től szeptember 8-ig 22-ig látható a felsorolt írásokat alkalmazó kalligráfiáimból ízelítő a Picasso Pointban. A kiállítás ajánlója szerint: "Ez a kiállítás egyfajta összegzés, ám teljesen új művekkel. Összegezni az elmúlt húsz évet kívánja, de nem az ez idő alatt festett képekkel, hanem a felgyűlt tapasztalatokat és inspirációkat alkalmazó aktuális művekkel. Úgy tűnik, hogy a két évtizedet kitöltő porcelánfestés, tipográfia, tibeti ill. buddhista tanulmányok mind egy irányba mutatnak: keleti kalligráfia. Több év gyakorlás, tanulás, felkészülés után most először születnek kiállítható művek e praxisból. Remélhetően egy hosszú alkotói korszak legelső lépése ez a kiállítás." Utóbbi két mondat tartalma kicsit bővebben: évek óta foglalkozom a tibeti írásfajták, valamint a siddhaṃ és lantsa elméletével és gyakorlatával. Egy minden korábbinál intenzívebb gyakorláshoz remek ösztönzésnek tűnt egy nyárvégi időpontra eső kiállítás. Az elmúlt két hónapban többet forgattam talán az ecsetet, mint a herendi évek alatt (na jó, annyit azért mégsem), a különböző eszközökkel, anyagokkal (ecset, toll, papír, tus…) pedig soha korábban nem kellett ennyit kísérleteznem. Utóbbi időrabló volt, de hosszú távon mindenképpen megérte. A tibeti kalligráfia nem olyan hagyományokkal bír, mint más keleti szépírások. A tibeti kalligráfiában ma bármi lehetséges, nincsenek határok; ám igazán bevált, kitaposott utak sincsenek (még). Például az ecset használata (a toll helyett) egy viszonylag új dolog. Ezzel szemben a siddham írásnak töretlen hagyománya és szigorú szabályai vannak. A lehetőségek végül számosak, a buddhista kalligráfia útja ma leágazásokkal teli. A kiállításra válogatott képek az első lépéseimet rögzítik.

Elsősorban a mára már részben elfeledett – de számomra nagyon is fontos és eleven – guhyamantrayana elvei mentén festek, de mindenképpen fontos inspirációt jelent Csögyam Trungpa művészete is, mely lényegében teljesen megújította, új alapokra helyezte a tibeti kalligráfiát. Ő a zenből merített ihletett; nála az ecsettel és tussal formát kapó tibeti írás egyszerre jelent egyfajta meditációs gyakorlatot és "keretezhető" művészi produktumot – ezek korábban a tibeti szépírásnak nem igazán voltak jellemzői. A guhyamantrayana központi eleme a betűk, szótagok, hangok rejtett jelentéseinek, szerepeinek feltárása. A betűk itt a buddhista gyakorló számára a felébredés, megszabadulás hatékony eszközeivé válnak. Ez a háttér egy másféle felkészülést és jelenlétet (is) igényel, mint Trungpa művészete.
A kiállítás megnyitója: augusztus 25., csütörtök 19:00. A kiállítást megnyitja: Rádi Sándor Zsolt.
Az esemény a facebookon, a Gothic.hu-n és az est.hu-n.


3 megjegyzés:

  1. Gratulálok a kiállításodhoz!

    Mit jelent a pecséteden a གཞའ གསང (ꡂꡔꡖ ꡂꡛꡃ) felirat?

    VálaszTörlés
  2. Nincs a kérdés elfelejtve, csak kicsit nehéz a válasz.
    A fogalom nincs benne a legtöbb szótárban. Ahol igen, ott a köv. jelentést adják meg. "swastika sign, grace, blessing". Az "áldás" jelentés magából a szvasztikából lett csupán következtetve, mivel az ma már leginkább, mint szerencseszimbólum ismert.
    A gzha' gsang két szóból áll. A gsang jelentése titok, titkos. Ez a szanszkrit guhya megfelelője, ez szerepel a mantra szó tibeti megfelelőjében is.
    A gzha' ba jelentése "believe, trust, confide in". Szóval gzha' gsang jelentése leginkább "titkos/rejtett hit/vallás". Egy olyan vallás, ami beavatást igényel, kivűlállók számára meg nem ismerhető. A szvasztikával való összekapcsolása, valószínűsíti, hogy miről is van szó... Na, ezt már hosszú lenne leírni... (pedig itt kezdene izgalmassá válni).
    A mai áldás, jó szerencse jelentése miatt előfordul (kereszt)névként.

    VálaszTörlés