"A Zalaszántón 1992-ben megépült buddhista békeszentély egyedülálló építmény Magyarországon. 1991-ben a dél-koreai, tibeti, svájci és osztrák buddhista egyházak és híveik alapítványt hoztak létre vallásuk szentélyének magyarországi létesítésére. A szentély helyéül az alapítvány a zalaszántói Világosvár-hegyet találta alkalmasnak. Az itt felépített sztúpa Európa legnagyobb, kelet-európai első ilyen jellegű szentélye. A vallás szabályai szerint készült 30 m magas, 25 m széles sztúpa építése során növényi magvakat, vallási dokumentumokat, tibeti könyveket helyeztek az építmény betonjába. 1992. szeptember 28-án helyezték el a sztúpa kupolája fölött kialakított üregben a vallásalapító Buddha földi maradványának néhány darabját: díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A csontokat Tibet kínai megszállása idején a dalai láma tanítómestere menekítette Indiába. Az ereklye elhelyezésével vált a szántói sztúpa szent zarándokhellyé. Európában ma csupán ez a szentély tartalmaz eredeti Buddha–ereklyét (Európa több sztúpájában Buddha tanítványainak földi maradványait őrzik ereklyeként).
A sztúpa buddhista kultuszépítmény. Buddha tanainak jelképe és egyben a világegyetem szimbóluma. A Krisztus előtti VI. században élt Buddha (560-480) idejében a sztúpa nagy uralkodóknak és bölcseknek kijáró halomsír volt. Buddha halálakor a hagyomány szerint nyolc fejedelem vetélkedett a megtiszteltetésért, hogy a mestert eltemethesse. Ennek eredménye az lett, hogy megosztoztak Buddha hamvain, és így nyolc különsztúpa épült a tiszteletére. A Buddha halála után 200 évvel élt Ashoka császár (Kr. e. 272-232) a buddhizmust államvallássá tette Indiában, felbontatta a nyolc sztúpát, és Buddha hamvait szétosztva több tízezer sztúpát építtetett. Ettől kezdve kultuszépítmény a sztúpa és fokozatosan megtelt többrétű szimbolikus jelentéssel. Formáját szigorú előírások kötik. A kör alakú lépcsős talapzat a medhi. Ezen emelkedik a sztúpa teste az anda, amely formájával az égboltot jelképező, a világhegyet magába foglaló tömör építmény. A tetején álló négyszögletes alakzat (itt vannak Buddha ereklyéi), a harmika a világ csúcsán élő istenek lakóhelye. A közepéből felnyúló árboc a yasti a világtengely jelképe. A mindig páratlan számú chatra (korong) a létsíkokat, az istenek egeit jelöli. Együttesen világfa-, életfa-motívumként is értelmezhető.
A medhi három síkján levő, mellvéddel határolt körüljáró a pradakshina útja, amelyen a hívők a tiszteletadás kifejezéseként úgy haladnak körbe, hogy a tiszteletadás tárgya tőlük mindig jobb felé legyen. A sztúpa betonból és kőből épült. A buddhisták számára a más vallásúakat megtéríteni szándékozó misszió fogalma ismeretlen. A sztúpát békeszimbólumnak és a Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) életművével kezdődött szellemi–kulturális kapcsolat folytatásának tekintik. Az avató ünnepségen 1993-ban részt vett a dalai láma is, Tibet száműzött vallási vezetője." (via)
Mindehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy – bár még mindig úgy emlegetik – már évek óta nem a zalaszántói békesztúpa a legnagyobb ilyen építmény Európában. 2005 októberében avatták fel a benalmadenai megvilágosodás-sztúpát, ami 33 méter (108 láb) magas és 25,8 méter (82 láb) széles. Jelenleg ez a sztúpa a legnagyobb a nyugati világban.
Fotók a zalaszántói békesztúpáról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése