Indy és Lara Tibetben

Sem Indiana Jonestól, sem Lara Crofttól nem meglepő, hogy időnként megfordul Tibetben – leginkább, mint képregényhős (Lara nem csupán képregénykalandorként, és hasonló igaz Dr. Jones-ra is, de rá mindenképpen ez a jellemzőbb). Indiana Jones eredetileg mozivászonra született, részben a világjáró Tintin hatására. Ő lett az ereklyevadász sírrablók prototípusa. Kultusza egészen az elkeserítő Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmig tartott. Korábban még az Ifjú Indiana Jones kalandjai sem tudta a rajongókat kiábrándítani (legtöbbjük egyszerűen tudomást sem vett róla), ám egy Lucas-Spielberg mozifilm az más...

Az Indiana Jones regények és képregények már a kezdetekben feltűntek a filmek mellett. Indy tibeti történetei a következők: Indiana Jones and the Giants of the Silver Tower, könyv, 1984; The Search for Abner, képregény, 1984; Indiana Jones and the Lost Horizon, képregény, ami sajnos sosem valósult meg; Instruments of Chaos starring Young Indiana Jones, videójáték, 1994; Indiana Jones and The Iron Phoenix, képregény, 1994-1995; Indiana Jones and the Tomb of the Gods, képregény, 2008-2009. Nekem utóbbi két Dark Horse képregényt van szerencsém ismerni. A rajz és színezés más és más, ám egyik esetben sem kielégítő. A Tomb of the Gods kifejezetten csúnya, amihez képest The Iron Phoenix még egészen korrekt. A történetek számomra hasonlóan harmatgyengének tűnnek. Jones-tól többet várna az ember. A Főnixes történetben van potenciál, de fájdalmasak a sablonok, és az összkép nem erősebb, mint amit egy Indiana Jones klóntól várna az ember...

Lara Croft egyértelműen egy női Indiana Jones klónként indult, ám úgy tűnik, hogy idővel a filmeken kívűl minden más téren felülmúlja a George Lucas kreálta régészt. A Tomb Raider videójáték 1996-ban tűnt fel és műfajában azóta is verhetetlen. 1999 és 2005 között futott egy 50 számos Tomb Raider képregény. A minőség változó, ám a The Trap névre keresztelt 3+1 részes történet szépen rajzolt és színezett munka. Az események helyszíne valójában nem is igazán Tibet, hanem Bhutan, mégpedig valahol a híres Taktsang (stag tshang) monostor környéke. A történet nem rossz, bár ennél sokkal, de sokkal többet is ki lehetett volna hozni a "Lara Croft, mint tertön" dologból. A befejező, ötvenedik részben újra van egy pár oldalnyi kis himalájai kaland.




A "Tibet in Comics" témában a verhetetlen műremek még mindig hátra van.