2008. január 1., kedd
Bang Rajan
A thai filmeknek nem vagyok nagy ismerője, de a különböző jelekből könnyen kiolvasható, hogy egyre inkább érdemes rájuk odafigyelni. A Bang Rajan bár nem felejthetetlen, de a thai filmipar első felém tett lépéseként (vagy fordítva) megbecsülöm és szívesen írok róla egy keveset. A Bang Rajan egy XVI. századi történelmi eseményt dolgoz fel. A történet Sziám régi fővárosának, Ayutthayának bukása előtt játszódik. 1767-ben a főváros ellen indult burmai hadsereg inváziójának útját állja egy kis falu (Bang Rajan) harcosainak csapata. A falu első emberének megsérülése után kérik fel vezetőnek a kívülálló veterán harcost, Nai Chan Nuad Kheo-t, aki nem kevésbé utálja a megszálló burmaiakat, ám a gyűlölet éppúgy nem elég hajtóerőként a győzelemhez, ahogy a taktikai tévedéseik és fegyelmezetlenségük sem tud sokat rontani reménytelen helyzetükön. A túlerő természetesen óriási. A végső csatában a falu teljes lakossága a csatamezőn hal meg.
A filmben vért vér követ. Hullanak a fejek és a karok. Történik nagyon sok más is a filmben (természetesen a romantikának is helyet szorítottak), de mindezek arányait én, bevallom máshogyan szerettem volna látni. A burmaiakra több időt lehetett volna szánni (a csatajelenetek kárára egész nyugodtan), így talán a róluk kialakuló kép kicsit árnyaltabb lett volna, mert így sajnos ők nem csupán az országukkal szomszédos területeket, így mások honát elfoglalni akaró ellenséges erők, hanem az amerikai közönségfilmekből már jól ismert Nagy Gonosz Lelketlen Ellenség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése