BARDO

Tantric Art of Rajasthan

2011-12-13T00:35:00.003+01:00

Egy francia költő, Franck Andre Jamme 1970-ben egy párizsi galériában olyan XVII. századi indiai tantrikus festményekbe botlott, amik zavarbaejtő módon emlékeztették európai modern és absztrakt művészek munkáira. A modern művészettel való látszólagos hasonlóság óriási hatással volt a költőre, és úgy döntött Rádzsasztánba utazik és utánajár a titokzatos hagyománynak. Sokáig hiába kereste a megfelelő forrásokat, a családokat, ahol még él a tradíció. 1985-ben egy Dzsaipurba vezető úton buszbalesetet szenvedett, amiben hét ember meghalt, de ő sem úszta meg sértetlenül. Két évbe telt míg fizikailag és mentálisan felépült és visszatérhetett Indiába. Pár évvel rá találkozott egy jóssal, aki szenvedéseit Shaktinak tett felajánlásként értékelte, és hajlandó volt bevezetni őt a tantrikus festményeket készítő és használó nagyon zárt közösségekbe. Azóta Jamme az összegyűjtött kincseket több ízben kiállította és katalógusokba rendezte. A képek kapcsán a nyugati galériák, szakírók újra és újra az európai művészeti hullámokat évszázadokkal megelőző absztrakt művészetről, egyfajta művészettörténei kuriózumról írnak. Nos, ezeknek a tantrikus képeknek annyi köze van csak az absztrakthoz, hogy az európai mozgalom kellett ahhoz, hogy egyáltalán komolyan vegyék – korábban valószínűleg nem is foglalkoztak volna vele. A festett lapoknak spirituális funkcióik vannak, pl. meditáció eszközei. Az egyedi ábrázolásmód gyökerei részben valahol a yantra tradícióban keresendők.

További képek a következő oldalakon: TheNewYorkTimes, Feature Inc, Siglio Blog, The Drawing Center.

Shōmyō & Gregorian

2011-12-03T06:06:00.004+01:00

Tíz éve a cseh Schola Gregoriana Pragensis gregorián kórus és a japán Tendai iskola szerzetesei Prágában egy közös koncert erejéig közelebb hozta egymáshoz a két vallás szakrális énekeit. 2005-ben a két kórus Japánban többször is megismételte közös műsorát, majd 2008 nyarán a Maulbronni kolostor Musica Sacra című koncertsorozatának részeként is felléptek. Ezúttal meg is örökítették a koncertet, így mi is hallhatjuk, milyen amikor két ilyen kórus ill. hagyomány egyszerre szólal meg.

Incantation

2011-12-02T00:46:00.003+01:00

Wendy Carlos az első szintetizátorok egyik legfontosabb népszerűsítője, az elektromos zene egyik nagy úttörője (pl. ő használt először vocodert, olyan elektronikus eszközt, mely az emberi hangot átalakítja elektronikus hanggá). A hatvanas években hangmérnökként ismerte meg Dr. Robert Moog-ot, majd elkezdte használni szintetizátorát. A Moog szintiken előadott Bach átíratok az előadónak és a hangszernek egyaránt elismerést hozott (az elismerés Grammy díjakban és a Moog szintetizátorok kultikus és zeneforradalmi státuszán mérhető). Wendy Carlos ma elsősorban a Clockwork Orange, The Shining és Tron filmzenék révén ismert. Az 1986-os Beauty in the Beast lemeze egy egészen különleges pszeudo-tibeti kompozícióval kezd (Incantation). A szerzeményben a tibeti szertartászenék hangszerei, a szerzetesek recitációja és imamalmok hangjai egyaránt szintetizátorral készült imitációk. Egy ilyen koncepció könnyen szülhet hervasztó végeredményt, de ezúttal nem így történt:

Contemporary Art of Ang Tsherin Sherpa

2011-10-09T18:06:00.003+02:00

Ang Tsherin Sherpa 1968-ban született Katmanduban. Thangka festészetet tizenkétévesen kezdett tanulni apja, Urgen Dorje mellett, aki Tibetben volt híres thangka festő. Tsherin tizennyolc évesen a hat év intenzív képzés után Tajvanra ment számítástechnikát – és mandarin nyelvet – tanulni. A tanulmányok után visszatért Nepálba és apjával együtt festett thangkákat és kolostorokban freskókat. 1989-ben az Egyesült Államokba ment, ahol folytatja a festést. A tradícionális thangkafestésen túl egy saját, egyedi képi világot is megteremtett. Ez együtt rezdül a kortárs tibeti festészet hullámaival. Hasonló témák izgatják és hasonló módon reagál rájuk. Gonkar Gyatso és Gade mellett ő a legkíválóbb.

A korábbi, csak-képek-és-linkek-semmi-szöveg típusú Ang Tsherin Sherpa posztot töröltem.

Mechanical Nirvana

2011-10-09T06:12:00.009+02:00

Wang Zi Won kibernetikus szobrai túl vannak minden emberin: személytelen kiberbuddhák és kiberbódhiszattvák. A tökéletes kiborg és a teljes felébredés, megvilágosodás egyaránt célja, terve az emberiségnek, bár két egymástól nagyon távoli szeletének. Elérni bármelyiket is szinte lehetetlen, mégis sokan törekednek rá fáradhatatlanul.

Supreme Silence

2011-10-06T13:12:00.008+02:00

A blogon bemutatott zenék egy része általában jogosan kapja az alulértékelt, méltatlanul mellőzött címkéket. Fel sem tűnik az ítélet súlya. Magyar vonatkozású lemezeknél viszont nagyon is feltűnő, ha tíz éves késéssel botlok bele egy olyan kivételes albumba, mint a Supreme Silence. Talán a maga korában úgy alakult, hogy nem keltett kellő feltűnést, később meg már nem erőltette se a kiadó, se egy terjesztő. Pedig kellett volna! Nem meglepő módon újra egy fáljmegosztó oldal kellett, hogy kiemeljen egy figyelemre méltó lemezt a homályból.

A Supreme Silence (1998) Peeter Vähi észt kortárs zeneszerző erősen tibeti vonatkozású műve. Nem ez az egyetlen ilyen jellegű munkája, ám ez a legnagyobb, legjelentősebb. Máskor csak egy-egy tétel erejéig merészkedett e területre; ilyen volt korábban a tíz perces Nine Mantras, legutóbb pedig Chrysanthemum Garden (2008) lemezének Green Tara című tétele (egy részlet belőle a YouTube-on), s közben Martin Kuuskmann fagottművésznek is segítő kezet nyújtott The Path of Mantra (2006) lemezénél. A Supreme Silence zenei világát már azelőtt fel tudjuk mérni, mielőtt egy hangot is hallanánk belőle; a résztvevők névsora viszonylag rövid, ám sokatmondó: az Észt Nemzeti Férfikórus, az angol Arsis kéziharang zenekar, Lovász Irén és Koncsok Lhundrup (dungcsen, damaru, recitáció).

Az első tétel egy szinte teljesen instrumentális felvezetés tizenhárom percben (címe szerint egy mandala felajánlás). A hasonló hosszúságú Vajrasattva Mantra a száz szótagú vadszraszattva mantra eredeti nyelvű, ám nagyon is európai ízű előadása. Európaisága éppúgy előnye, mint hátránya. A férfikórus kellő hatást kiváltani nem tudó "mantrarecitációját" Lovász Irén hangja menti meg. Ezt követi a hat perces Supreme Silence, azaz legfelsőbb csend, azaz sunjatá, azaz üresség, azaz két szám közti hat perces szünet. A záró Aspiration for the Pure Land (Törekvés a Tiszta Földre) a lemez csúcsa, itt minden a helyére kerül. Szövege Dzsigten Szumgontól (1143–1217) származik (a teljes szöveg angolul itt a lap alján). A szövegeket egyébként a Drikung Kagyü iskola feje, Drikung Kjabgön Csecang válogatta/ajánlotta a produkcióhoz.
A lemez egyik legerősebb elemét, Lovász Irén hangját először a Hortobágyi Lászlóval közös felvételeken hallottam (a Virágok vetélkedése az egyik legszebb közös munkájuk), és sokáig máshol nem is. Egy 1998-as Magyar Narancs interjúban Hortobágyi Lászlóról és a Supreme Silence lemezről egyaránt mesél az énekesnő.

"A lemez kiadója (Ulrich Rützel, az Erdenklang főnöke - a szerk.) úgy gondolta, hogy az a legjobb, ha én leszek a darab szólóénekese. A premier előtt néhány héttel készült csak el a partitúra, és miután kaptunk már egy díjat (a Világfa német kiadása, a Rosebuds in a Stoneyard a kritikusok nagydíját kapta - a szerk.), azt tűnt számára a legbiztosabbnak, ha velem énekelteti a szólót. Ezért az én hangomra írta a zeneszerző, Peeter Vahi a darabot. Szóval mondták, hogy tibetit kéne énekelni, én meg gondoltam, miért ne. Azt hittem, tibeti népzenéről van szó, és kapok majd archív felvételeket. Aztán ahogy közeledett a bemutató, megkaptam a partitúra első felét. Ahhoz már késő volt, hogy kiszálljak, így csak szörnyülködhettem, hogy milyen nehéz, de akkora kihívás volt, hogy nagyon izgatott, meg tudom-e csinálni. Amikor kimentem Tallinba, az is elég érdekesen nézett ki. A repülőtérről egyenest a próbára mentem, két nap volt a premierig, ott állt hatvan férfi a színpadon, előttük az észt származású, New York-i karmester, Kristjan Jarvi, és mondták, hogy tessék művésznő, lehet beszállni, az első tétel végénél tartunk. Nekem meg remegett a lábam, akkor láttam először a zeneszerzőt, a karmestert, az énekeseket, a kéziharangos zenészeket, egyedül az Ulrichot ismertem, aki a hátsó sorban vigyorgott. Szerencsére a karmester kicsit lelassította a tempót, így ki tudtam mondani azokat az abrakadabrákat, amiket Kelény Béla segítségével tanultam tibetiből és szanszkritből, és amikor kiderült, hogy meg tudom csinálni, akkor elkezdtem a dolgot élvezni. Két bemutató volt: Tallinban a Zeneakadémián és Tartuban, a híres középkori egyetem aulájában, aztán másnap hozzákezdtünk a felvételekhez a tallini rádióban, ebből lett a CD. A félig német, félig New York-i CCn'C Records új sorozatának első darabjaként jött ki."

Kiállítás után

2011-09-29T21:06:00.009+02:00

Egy hete szedtük le a Picasso Pointban az első kalligráfiákból rendezett kiállításom képeit. A huszonöt kalligráfia végül két hét helyett egy teljes hónapot töltött a Hajós utcában. A megnyitó és kiállítás sikerességet megítélni nem kívánom. A reakciók számomra mindenképpen hasznosak voltak. Abban már korábban is biztos voltam, hogy kalligráfiákat kiállítani úgy, hogy nincs igazán mód jelölni, hogy pontosan mit is lát az ember a keretben, nem szerencsés. Akiben a szándék bár megvolt, ám mégsem jutott el a kiállításra, ne bánja. A következő másfél-két évre tervezek további egy-két kiállítást más-más tematikával. A kiállításon megjelenőknek köszönettel tartozom. A szervezőknek, a helynek, a kiállítás megnyitójának és a képfelrakásal vesződöknek méginkább. A facebookon találsz huszonöt fotót a kiállításmegnyitóról. Valamikor a közeljövőben a kalligráfiákból csinálok egy külön galériát.

A megnyitón Rádi Sándor Zsolt által felolvasott szöveg a Mahávairocsana szútra három fejezete (XVI. XXIII, XXIV.). Az első kettő a betűk – leginkább a primordiális "A" – jelentőségéről szól. A szövegek alkalmi fordítások, a megnyitóra készültek, így pl. a XXIV. fejezetet kicsit rövidítettük, hogy érthetőbb legyen. A szútra teljes fordítása folyamatban.

Loungta

2011-09-27T22:49:00.002+02:00

Épp négy éve posztoltam a francia Zingaro társulat Loungta című műsorának ajánlóját. A műsorban leginkább a tibeti kultúra különböző rétegeinek táncai és teatralizálható jelenetei jelennek meg egy egészen új módon, a szélparipa (lungta) jelkép/mítosz által nem kicsit inspirálva. Azóta sikerüt az előadást rögzítő egy órás filmet megnéznem. A műsor kb. háromnegyede egyérteműen 10/10 pontos, az utolsó negyed számomra némi kizökkenést jelent a gyütö szerzetesek és a lovasszínház teremtette egyedi és rendkívüli atmoszférából, de a végeredmény így is mindenképpen figyelemre méltó. A produkció sokkal inkább kreatív vagy akár új távlatokat nyitó, mint blöff vagy olcsó cirkusz. Ha többet nem is akarsz, legalább ezt a két részletet nézd meg:

Alexei Tegin

2011-09-21T23:58:00.010+02:00

Alekszej Tegin (Алексей Тегин) a moszkvai underground egyik kultikus figurája. A mai orosz buddhizmus utóbbi 10-12 éve – és egyúttal jövője – is nagyon máshogy nézne ki nélküle. Festészettel kezdte, zenei felfedezőutakkal folytatta, végül a bönnél kötött ki.

Alex Tegin 1951-ben született Moszkvában. Művészetet szülővárosának közép- és főiskoláin tanult. A hetvenes és nyolcvanas években több jelentősebb tárlaton is kiállította fotóreaista/hiperrealista képeit (főleg a nyolcvanas évek elején). Az ezredforduló óta újra rendszeresen szerepel kiállításokon. Legtöbb képét egy helyen a neten a Vrublevszkaja Galéria oldalán találod.

Zenészként fiatalon még Hendrixet játszott, később avantgárd dzsesszt, majd a Swans zenekar hatására a súlyos és nyers zenei formák felé fordult. Aztán jött a bön szertartászene. A kilencvenes években egy prostituálton keresztül jutott hozzá véletlenül/sorsszerűen egy kazetta, amin szerzetesek énekelnek. Eleinte nem tetszett neki, unalmasnak találta, de valamilyen oknál fogva mégis újra meg újra meghallgatta. Amikor énekelni próbálta, jött rá, hogy itt valami egészen különleges, mágikus dologról van szó. A felfedezést több évnyi intenzív gyakorlás követte, majd mikor kitanulta a technikákat, másoknak is továbbadta tudását. Amit tud, nem egy mestertől tudja, így vannak akik szerint ez így hiteltelen, sőt veszélyes. Tegin interjúkban szívesen beszél tapasztalatairól, az európaik által túlmisztifikált mester-tanítvány viszonyról, hangszereiről, és természetesen a gyuke és gyer neveken ismert tibeti énektechnikákról, és azok élettani hatásairól. Az interjúk sajnos mind orosz nyelvűek, így nem tudok azokból érdemben idézni, de egy nagyon rövid részletet azért mindenképpen:
"– Próbáltad már a csöd rítust egy temetőben?
– A temető azoknak jó akik félnek, vagy valami egzotikusra vágynak, de számomra a halottak közömbösek."
Purba néven először 1999-ben rögzített felvételt (harmadmagával). Ez volt az "A" lemez, amit már csak egy olyan lemez követett (2000-ben), ahol a csoport Purbának írta a nevét (innentől már Phurpa). Mostanra már gyakorlatilag követhetetlen a kiadványok száma. Saját nevén 2002-ben adott ki egy brilliáns lemezt Gyer - Sacred Tibetan Music Of Bon Tradition címen. Mindeközben Corps név alatt is fellép, mint egyszemélyes Swans tribute-zenekar.

<a href="http://phurpa.bandcamp.com/album/nag-bdud-ceremony">Nag Bdud Ceremony by Phurpa</a>
<a href="http://phurpa.bandcamp.com/album/the-sound-of-dakini-laughter">The Sound of Dakini Laughter by Phurpa</a>

Mindenképpen érdemes két olyan színházi produkciót is megemlíteni, amiben Tegin részt vállalt. Vlagyimir Epifancev (Владимир Епифанцев) 2001-ben posztmodern Macbeth-jéhez tibeti torokéneket és zenét is használ (a videón 4:10-től van egy ilyen egyperces részlet). A jelmezeket Tegin felesége, Szvetlana Tegin tervezte, így a színpadon feltűnő Csitipati talán nem is olyan meglepő. 2009-ben Oleg Kulin kérte fel Alex Tegint és a Phurpát egy Monteverdi adaptációhoz. Kulintól A Boldogságos Szűz vecsernyéje (Vespro della Beata Vergine) egy egészen szürreális látványvilágot kapott. Hogy ebbe hogy fér bele a Phurpa? Van róla egy videó (és pár fotó).

(A két Tegin portrét Alex Dust lőtte.)

Yang Liping's Trilogy

2011-09-09T07:52:00.004+02:00

Rossz beidegződés egy tibeti témájú, és láthatóan monumentális kínai színpadi produkciót értéktelen cirkusznak, gátlástalan propaganda eszköznek, vagy akár jószándékú, de nagyon esetlen próbálkozásnak ítélni a legelső találkozáskor. A Tibeti misztériumok című talán mégis más. Egy színes blogbejegyzést nekem mindenképpen megér. A darab rendezője Yang Liping, bai nemzetiségű táncosnő, koreográfus. Ázsiai rajongói istennőként emlegetik, de még a nyugati félteke YouTube-kommentelői szerint sem ember – inkább egy valószerűtlen mozgású alien.

Yang Liping 1958. november 10-én született Yunnan tartományban. Már gyerekkorában nagyon szeretett táncolni, tánciskolába azonban sohasem járt. Elképesztő tehetségének köszönhetően került be 1971-ben szülőfalujából egyenesen a Xishuangbanna járási ének- és táncegyüttesbe, 1980-ben pedig a Nemzetiségek Központi Ének- és Táncegyüttesébe. Yang pávatáncával vált igazán ismertté, kínai pávakirálynőként is emlegetik. Országos népszerűségét 1986-ban szerezte, amikor megalkotta és előadta saját táncát, a Páva lelkét. Ezt követően a világ számos pontján megfordult, önálló estet adott a Fülöp-szigeteken, Szingapúrban, Tajvanban, Japánban, Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában is. A színpadon kívül kipróbálta magát filmrendezőként is: Taiyangniao (Napmadár) című filmjével 1998-ban elnyerte a Montreali Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének különdíját.

2004 és 2008 között rendezte tánctrilógiáját, mely darabjai ma elsősorban a Dynamic Yunnan, Shangri-la és Mysteries of Tibet címeken ismertek. Éveken át gyűjtötte az előadásokhoz a kínai nemzetiségek táncait, énekeit. A harmadik rész, a tibeti zenedráma esetében gyakorlatilag értékmentő missziót végzett. Az eltünőfélben lévő autentikus tibeti táncoknak hiteles, aktuális lenyomatát adja. Ezúttal nem koreográfusként, inkább néptáncok gyűjtőjeként határozta meg magát. Az előadásnak egyébként Yang Liping az egyetlen nem tibeti tagja. A tibeti táncosok és zenészek nem profi színpadi előadók, sokuk most először lépett fel az otthonától távol. A négy felvonásos dráma egy idős zarándoknő története, kinek útja során találkozunk a jól, vagy kevésbé ismert tibeti táncokkal, dalokkal (pl. jaktánc, Geszár ének). Yang Liping szólótánca viszont olyan, dramaturgiailag fontos jelenet (egy lótuszban táncoló Dolma/Tārā), mely nem tud közvetlenül néptáncokból építkezni, így a korábbi sikereiből ismert, már 25 éve névjegyének számító – és a közönség által nagyon kedvelt – mozgásokat alkalmazza.

A trilógia darabjai több tekintetben nagyon különböznek egymástól, de a tibeti kultúra mindháromban megjelenik. A színpadi fotók a Mysteries of Tibetből vannak, a videók az első két részből.

Void Ov Voices

2011-09-07T19:22:00.006+02:00

Somei Satoh Mandara Trilogy-ja után miért is ne lehetne egy Void Ov Voices poszt? A VOV Csihar Attila legsajátabb zenei projektje, szóló produkciónak is hívhatom akár. A különös/különleges hangú és énektechnikájú Csihar ezerszer elmondott karriertörténetét most átugrom. Mivel korábban már volt itt szó a Sunn O)))-ról (többször is), arról a pontról folytatom. A Sunn O))) egyértelműen egy jól felismerhető fordulópontot jelentett az énekesnek. A zenekar teljesen beért, kiteljesedett formája egy korábban elképzelhetetlen természetű és méretű zenei mélységeket tárt fel. Attila ehhez sokat tett hozzá, de ő is sokat kapott a Sunn O))) univerzumtól. David Tibettel és Jarboe-val való közös munkái leginkább csak szimbolikusak voltak; szerettük ezeket, mert jók, de többre értékeljük a Void Ov Voices-t, mert az amennyire saját, annyira szédítőek a benne szunnyadó lehetőségek. Attila talán még sokáig nem tud vetekedni Sunn O)))-s önmagával, de ezt egy ideig még nem is várnánk. A Void Ov Voices még csak most formálódik, koncerteken csiszolódik. Jelenlegi állapotában a VOV a különböző hangképzési technikákra és némi elektronikára egyaránt támaszkodik. Magyarországon eddig kétszer lehetett koncerten élvezni a produkciót. Először az Ulver előtt lépett fel, majd legutóbb augusztusban, az év legnagyszerűbb klubkoncertjén, a finn Hexvessel előtt tartott sajátos szeánszot.

Mandara Trilogy

2011-09-06T06:31:00.003+02:00

Beletúrtam a blogon-egyszer-mindenképpen-posztolnom-kell lemezek sűrűjébe (még mindig nagyon sok ilyen van – sosem érek a végére, ha ilyen ráérősen adagolom őket), és Somei Satoh Mandara Trilogy albuma lett a szerencsés kiválasztott. A hatvanas évek legvége óta alkotó művész szerzeményeit kevés lemez őrzi, bár kompozícióinak száma lényegesen több. Az 1998-as kiadású Mandara Trilogy három hosszabb, (szinte) csak a zeneszerző hangját alkalmazó tételből áll. A három felvétel: Mandara (1982), Mantra (1986) és Tantra (1990). A Mantra korábban már egyszer megjelent egy 1988-as lemezen is, majd 1993-ban egy alig több, mint 1 perces részlete nyitotta a Baraka filmzenealbumot. Somei Satoh vokális szerzeményei leginkább a japán shingon iskola tradícióinak vonzásában születtek. Zongorára írt művei nem kevésbé hatásosak. A Mantra 23 perce után hallgasd meg az 1975-ös Cosmic Womb-ot is (pt. 1 & pt. 2) vagy a Birds in Warped Time II-t.

Siddhaṃ a Picasso Pointban

2011-08-24T06:15:00.017+02:00

És nem csak siddhaṃ, de lantsa (rañjanā), uchen, petsug (khamyig), jampelyig is. Augusztus 25-től szeptember ~~8-ig~~ 22-ig látható a felsorolt írásokat alkalmazó kalligráfiáimból ízelítő a Picasso Pointban. A kiállítás ajánlója szerint: "Bakos Levente ritkán fest és ritkán állítja ki képeit. Ez a kiállítás egyfajta összegzés, ám teljesen új művekkel. Összegezni az elmúlt húsz évet kívánja, de nem az ez idő alatt festett képekkel, hanem a felgyűlt tapasztalatokat és inspirációkat alkalmazó aktuális művekkel. Úgy tűnik, hogy a két évtizedet kitöltő porcelánfestés, tipográfia, tibeti ill. buddhista tanulmányok mind egy irányba mutatnak: keleti kalligráfia. Több év gyakorlás, tanulás, felkészülés után most először születnek kiállítható művek e praxisból. Remélhetően egy hosszú alkotói korszak legelső lépése ez a kiállítás." Utóbbi két mondat tartalma kicsit bővebben: évek óta foglalkozom a tibeti írásfajták, valamint a siddhaṃ és lantsa elméletével és gyakorlatával. Egy minden korábbinál intenzívebb gyakorláshoz remek ösztönzésnek tűnt egy nyárvégi időpontra eső kiállítás. Az elmúlt két hónapban többet forgattam talán az ecsetet, mint a herendi évek alatt (na jó, annyit azért mégsem), a különböző eszközökkel, anyagokkal (ecset, toll, papír, tus…) pedig soha korábban nem kellett ennyit kísérleteznem. Utóbbi időrabló volt, de hosszú távon mindenképpen megérte. A tibeti kalligráfia nem olyan hagyományokkal bír, mint más keleti szépírások. A tibeti kalligráfiában ma bármi lehetséges, nincsenek határok; ám igazán bevált, kitaposott utak sincsenek (még). Például az ecset használata (a toll helyett) egy viszonylag új dolog. Ezzel szemben a siddham írásnak töretlen hagyománya és szigorú szabályai vannak. A lehetőségek végül számosak, a buddhista kalligráfia útja ma leágazásokkal teli. A kiállításra válogatott képek az első lépéseimet rögzítik.

Elsősorban a mára már részben elfeledett – de számomra nagyon is fontos és eleven – guhyamantrayana elvei mentén festek, de mindenképpen fontos inspirációt jelent Csögyam Trungpa művészete is, mely lényegében teljesen megújította, új alapokra helyezte a tibeti kalligráfiát. Ő a zenből merített ihletett; nála az ecsettel és tussal formát kapó tibeti írás egyszerre jelent egyfajta meditációs gyakorlatot és "keretezhető" művészi produktumot – ezek korábban a tibeti szépírásnak nem igazán voltak jellemzői. A guhyamantrayana központi eleme a betűk, szótagok, hangok rejtett jelentéseinek, szerepeinek feltárása. A betűk itt a buddhista gyakorló számára a felébredés, megszabadulás hatékony eszközeivé válnak. Ez a háttér egy másféle felkészülést és jelenlétet (is) igényel, mint Trungpa művészete.

A kiállítás megnyitója: augusztus 25., csütörtök 19:00. A kiállítást megnyitja: Rádi Sándor Zsolt.

Az esemény a facebookon, a Gothic.hu-n és az est.hu-n.

Nathanael Archer's tibetan calligraphy

2011-07-20T05:22:00.002+02:00

Nathanael Archer 7-8 éve fedezte fel a kalligráfiát és annak hihetetlen lehetőségeit. Elég hamar kikötött a tibeti kalligráfia mellett. Folyamatosan tanulja, gyakorolja, és nem csak a szépírást, hanem a pecsétkészítést is (megjegyzem, a nyugaton meghonosodni készülő modern tibeti kalligráfiának ma elemi része a pecsétkultúra). Stílusa, technikája láthatóan nagyon sokat változott, fejlődött az évek alatt. Szerintem egyértelműen egyre szebbek, izgalmasabbak, kreatívabbak a munkái. Egyetlen saját oldala egy flickr-album, plusz volt róla egy remek poszt a moleskinerie blogon.

Három éve volt itt egy poszt a nyugati tibeti kalligráfiáról. Pár link, pár kép. Most, hogy Tashi után végre Nathanael munkáinak is szenteltem egy rövid, de képgazdag bejegyzést, töröltem az akkori posztot.

Shōmyō & Butō

2011-07-13T15:19:00.005+02:00

Taijo Imanaka (Seattle Koyasan Buddhist Temple) és egy butó táncos, Kaoru Okumura közös improvizációja a Teatro de la Psychomachia színpadán.
Imanaka a Szív Szútrát kántálja.

Svasti-Ayanam

2011-04-16T16:30:00.009+02:00

A tegnapi posztban szóba került a komoly referenciával bíró dark ambient művész, Peter Andersson. Elsődleges zenei vállalkozása a raison d'être a közelmúltban volt épp 20 éves. Svasti-Ayanam név alatt 1993-ban készített először felvételeket, majd az első és eddig egyetlen nagylemezt (Sanklesa) 1998-ban jelentette meg az efféle súlyos industrial ambientben akkoriban erős amerikai Crowd Control Activities kiadó. 2007-ben a lemez már feljavítva és további számokkal megtoldva nyerte el új formáját. Az alkotó elsősorban egyfajta tibeti-nepáli hangulatot kívánt közvetíteni. Ez nem Ázsia Világossága, hanem Ázsia Sötétsége, és ezt Peter Andersson nyugodtan veheti bóknak. Hipnotikus hangok és feltartóztathatatlan ritmusok: az éjszaka megmozduló katmandui idolok és a múltból előlépő híveik. Kár, hogy csak ilyen esetlen fanvideók készültek ezekre a számokra:

Oöphoi - Bardo

2011-04-16T10:25:00.003+02:00

Gianluigi Gasparetti (azaz Oöphoi) un. deep ambientje valahol az ambient és drone határán érzi igazán elemében magát. Bardo lemeze éppoly lényegretörő, mint a címe. Az egyik legmélyebbre hatoló az efféle kísérletek közt. Abszolút hiteles munka ebben a műfajban nem létezhet, de a lelkiismeretes hozzáállásnak, a témában való alapos elmélyülésnek vannak fokozatai. Egy időben nagyon sokat hallgattam ezt a lemezt, engem meggyőzött. A lemez a "szokásostól" eltérően nem a hat stációt jelentő hat tételből áll, Gasparetti négy bardó állapotra fókuszál, az élet és álom bardót "átlépve" a Samten Bardo kontemplációjával nyitja az albumot ill. az utazást.

"Helyezkedjünk mi magunk a halott helyzetébe, akkor nem kevesebb nyereségünk lesz a tanításokból, ugyanis már az első tételből megtudjuk, hogy minden "adottságok" adója saját magunkban lakozik, amely igazság minden evidencia ellenére mind a legnagyobb, mind a legkisebb dolgokban soha nem tudott, bár igen sokszor oly szükséges, sőt elengedhetetlen volna, hogy tudottá váljék. Mindenesetre az effajta tudomány csak elmélyedni tudó emberek részére való, kik annak megértésére, hogy mit élnek meg, vállalkoztak, akik temperamentum tekintetében bizonyosfajta gnosztikusok, akik egy ödvözítőben, amilyen a Mendäusoké, az "Élet megismerésében" (manda d'haje) hisznek. Talán nem túlságosan sokaknak adatott meg, hogy a valóságot, a világot "adottságnak" lássa. Valószínűleg nagy és áldozatkész megfordulás szükséges ahhoz, hogy megláthassuk, hogy a világ miképpen "adódik" a lélek lényegéből. Hiszen mennyivel közvetlenebb, feltűnőbb, benyomást keltőbb és ezért meggyőzőbb azt látni, hogyan hat rám, mint azt megfigyelni, milyenné teszem én azt. Igen, az ember animális lényege idegenkedik attól, hogy önmagát lássa az adottságok előidézőjének. Ez okból voltak az ilyenfajta próbálkozások mindenkor titkos beavatások tárgyai, amelyekhez, hogy a fordulat totális karaktere szimbolizáltassék, a képletes halál mindenkor hozzátartozott." Carl Gustav Jung.

Contemplatron

2011-04-15T21:14:00.011+02:00

A tibeti hatású, és többnyire a Bardo Thödol-t is megragadni próbáló ambient, drone, noise, industrial lemezek sorában kiemelt hely jár a lengyel Contemplatronnak. Hallottam már mélyebbet, vonzóbbat, de Jaroslaw Wierny az, akinek mindez nem csak egy alkalmi kísérlet, hanem az egész zenei koncepciót eszerint határozza meg, miközben azt a bizonyos lécet is igyekszik magasra tenni és ott is tartani. A 2005-ös Antarabhãva / The Six Realms lemez címe önmagáért beszél. A szanszkrit antarabhāva a tibeti bardonak megfelelő kifejezés. A lemez első fele a halál utáni átmeneti állapot zenei kalauza, majd a második félidőt kitevő hat szám a hat létbirodalomra fókuszál. Zeneileg mindez egyértelműen dark ambient, többé-kevésbé standard formában. A 2008-as Delog lemez sokkal finomabb, részletgazdagabb. A cím ezúttal is sokat elárul a tartalomról. A délok (Tib. འདས་ལོག་, Wyl. 'das log) kb. halálból visszatértet jelent, és a bardóállapotból visszatért utazókra használják. Egy ilyen volt például Lochen Chönyi Zangmo, akire úgy tűnik több számcím is utal. A lemez tehát egyértelműen a korábbi folytatása, zenében, koncepcióban egyaránt. Sokat jelenthet, hogy a lemez közreműködője az a Peter Andersson, aki a sötéttónusú ambient zenék egyik legnagyobb mestere. Mindkét lemezről jókat írt az undeground szaksajtó és számos terjesztő is propagálja őket. Az igazi elismerés akkor érheti utol Jaroslaw Wiernyt, ha az adott zenei színtéren túl, az efféle hangokra is nyitott buddhista gyakorlók is felfedezik maguknak a Contemplatront.

Thư Pháp

2011-03-24T20:46:00.015+01:00

Vietnámban a kalligráfiának hasonlóan nagy múltja van, mint szinte bárhol a Távol-Keleten. Nagyon sokáig a kínai írásjegyekre épülő Chữ Nôm írást használták, amit mára egészen elhanyagoltak (szinte csak az idősebb művészek közül őrzik, használják azt páran). A modern vietnámi kalligráfusok már sokkal inkább használják a Quốc Ngữ írást, ami Vietnám hivatalos, latin betűs írása. Az ezt használó kalligráfiát tekintik ma A vietnámi kalligráfiának, azaz Thư Pháp-nak (a thư verseket jelent, a pháp írást, írásmódot). A Thư Pháp a harmincas években az Új Költészet Mozgalom (Phong trào Thơ mới) hatására született, ugyanis ekkor kezdték a viet költők ezzel az írással írni költeményeiket. 1945 után a szépírás minden formája hanyatlásnak indult, de mára láthatóan újjáéledt és egyre népszerűbb a fiatal művészek körében, akik ma is főleg verseket, idézeteket írnak ill. festenek.

Trần Quốc Ẩn
Trần Quốc Ẩn II

Minh Hoàng / My Opera
Minh Hoàng / Multiply

nhan voung

thanglong

chame

Hoa Nghiêm

A poszt nyitóképe e.nhan / Nhan Ngo fotója.

Abstract Art of Charmion von Wiegand

2011-03-12T05:05:00.004+01:00

Pár éve felkapottnak, újrafelfedezett különlegességnek számít Charmion von Wiegand (1896–1983) művészete, leginkább a buddhista tantra és az absztrakt művészet látványos találkozása miatt. Munkái valóban inspirálóak. Nagyobb, több lenyűgöző művét is összegyűjtő internetes galéria sajnos nem nagyon van, így különböző helyekről válogattam féltucatot.

A képek címei: The Paradise Gambit, The Kundalini Lotus, Invocation to the Adi-Buddha, Mandala of the Diamond Scepter, Mandala of the White Arrow, The Root Center.

Somma

2011-03-11T14:31:00.015+01:00

Eraldo Bernocchi, a Sigillum S egyik alappillére a 25 éve többé-kevésbé folyamatosan létező és igen termékeny "főzenekaron" kívül több érdekes zenei kooperációban is részt vesz. Legutóbb a darkfolk-veterán Tony Wakeforddal készített izgalmas lemezt (Owls - The Night Stays), de a számomra egy kicsit kevésbé tetsző, ám a blog profiljába jobban passzoló új Somma lemez sem olyan régi még. A Somma (Sacred Order of Magic Music and Art) Eraldo Bernocchi és Petulia Mattioli gyermeke, de már az első lemez munkálatainál bekapcsolódott a dzsessz-körökben sokat magasztalt Bill Laswell. Hármójukon kívül a produkció állandó szereplőinek számít hat tibeti szerzetes is. Az első lemezükön (Somma 1: Hooked Light Rays, 1995) még egyértelműen a szerzetesek tradicionális zenéje dominált, ők jelentik a kiindulópontot, amihez Bernocchi, Mattioli és Laswell csak finoman, óvatosan teszi hozzá a magáét. A leginkább közös produktum a lemez leghosszabb tétele is egyben (Fluids Emanation), melynek dub-os lüktetése előre vetíti az irányt, amerre végül tovább haladtak több évnyi kihagyás után. A szám igazán kíváló, sajnálom, hogy a dzsessz-világzene fúzió irányába bontották ki az abban rejlő lehetőséget. A 2007-es lemezt nem ismerem teljes egészében, de amit hallottam, az nem igazán győzött meg. A tavalyi 23 Wheels of Dharma már valamelyest kiegyensúlyozottabb, a dzsessz, dub, világzene rajongóinak nagyon finom, tízpontos csemege. Én nem tartozom közéjük, így nem tudom teljes egészében élvezni az albumot, de ez legyen az én bajom. A lemez a soundcloud-on online meghallgatható.

A számos név alatt ill. megszámlálhatatlan zenekarban zenéló Bill Laswell zenei miniuniverzumából a Sommán kívül a Divinationt érdemes kiemelni. Az Akasha és Sacrifice lemezek értékes ambient-búgást, csilingelést rejtenek.

Sigillum S - Bardo Thos Grol

2011-03-10T16:00:00.010+01:00

A korai indusztriális zenekarok egy meghatározó része képes volt masszív pallót hegeszteni saját kizökkent, sivár, erősen deszakralizált ipari világuk és időben vagy térben távoli animista, mágikus vagy okkult, azaz sajátjuktól látványosan eltérő spiritualitással bíró világok közé. Így vált a fogaskerék és napkerék felcserélhetővé, és így születtek delejes-obskúros-okkult rituálék a gyártósorok között. Olyan kreatív erőként jelent meg a modern kísérleti underground zenei kultúrában az okkultizmus, mágia, misztika, alkímia, ahogy azóta sem (bár a lökéshullám továbbgyűrűzése a mai napig tart egy-egy alműfajban, de már kiszámíthatóbb keretek között). Olyan zenei csoportokról van szó, mint a korábban már itt tárgyalt SPK és Autopsia, valamint a jelenlegi poszt tárgya. A Sigillum S egy olasz formáció, mely nem kevés hangszert, hangkeltőeszközt és gépet használt fel a kívánt mélységű hangzás eléréséhez. Legkomolyabb hatást a harmadik, 1987-es kiadványuk érte el. A 108 példányban ~~kiadott~~ másolt kazetta anyagát a Tibeti Halottaskönyv inspirálta. A Bardo Thos Grol címet viselő kazettán a jellegzetes ipari zörejek, monoton ritmusok találkoznak a tibeti szertartászenék – akkoriban még jóval ritkábban hallott – hangszereivel, hangszíneivel. A lemez egyértelműen hatással volt több, hasonló területen mozgó előadóra, ill. lemezre. A kazetta anyaga 1992-ben jelent meg CD-n (1080 példányban), majd tavaly egy feljavított minőségű verziója lett elérhető. A Verba Corrige Prod./Bandcamp 8 euróért tette letölthetővé a lemezt (320k, FLAC vagy mp3), de ha letölteni/megvenni nem is kívánja az ember, a teljes album meghallgatható az oldalon, vagy itt:

"Sajátos azoknak a helyzete, akik életükben beavatási gyakorlatokat végeztek, vagy akik különleges körülményeknek köszönhetően egy, a beavatással analóg «megnyílást» éltek meg. Ezek a személyek az aggregátumokat létrehozó szanszárai erő mellett az igazi Ént is birtokolják, ami egy – az emberi állapotot meghatározó összes lelki és szubtilis elemtől elkülönülő – saját formáját megörző szanszárán túli princípium. Ez az Én egyúttal teljes szabadságot, a karmikus törvényszerűségtől való virtuális függetlenséget élvez. A tibeti bar-do szó a «között» értelmű bar-ból és a «kettő»-t jelölő do-ból tevődik össze (a bar-do tehát «kettő közötti»-t jelent). Ennek megfelelően általában «köztes állapotnak» fordítják, értve ez alatt az egyik életből a másikba átvívő állapotot. Ám a bardo szó elsődleges jelentése inkább «átmeneti állapot», tudniillik egy «keresztútszerű» bizonytalan állapotra utal, amit nem lehet egyértelműen meghatározni. E magyarázatot maguk a Bar-do Thos-sgrol fordítói többnyire magukévá teszik. A szövegekben foglalt tanítás határozottan kimondja, hogy akik – szellemi utat bejárván – képesek a halál beálltakor fellépő ájulást elkerülni vagy legyőzni, azok számára a halál utáni állapotok és a halál pillanata nem determinált. Ezek az emberek választhatnak. Alakíthatják sorsukat. Ha erejük nem elegendő a Végső Megszabadulás közvetlen eléréséhez, még mindig feltárul számukra a kondicionált világbéli új megnyilvánulás kiválasztásának módja, illetve hogy a legkedvezőtlenebb körülményeket hogyan kerüljék el." (Julius Evola)

Abhishek Singh

2011-02-27T17:43:00.007+01:00

Bhairava

Abhishek Singh ragyogó tehetsége a Virgin Comics (ma már Liquid Comics) művészeként vált megkérdőjelezhetetlenné egy talán szűk, de határozottan expanzív réteg számára. Ő festette a Deepak Chopra által megálmodott Ramayan 3392 A.D. képregényalbumok fantasztikus világát és az India Authentic sorozatban is részt vállalt más festők mellett (ő követte el a Káli és Siva füzeteket). A Ramayan 3392 A.D.-ből film készül, de jelenleg sajnos semmi biztosat nem tudni róla. Pár éve a "következő 300"-ként emlegették a tervezett produkciót, de egy ideje gyanúsan nagy a csend. Amennyiben az alkotók a képregény látványvilágához közel annyira ragaszkodnak majd, mint a 300 esetében, akkor tényleg kivételes film lehet belőle.

Abhishek Singh önálló kiállítással múlt év végén tűnt fel először egy újdelhi galériában, a tárlat címe: Dhyana Roopa. Festményeit legnagyobb számban saját blogján találjuk.

Kalki

Kali

Ladakh

Dharma Art & Crazy Wisdom

2011-02-06T09:30:00.012+01:00

Miután már több ízben szó volt itt a tibeti kalligráfiáról, számomra is meglepő, hogy Csögyam Trungpa még csak megemlítve lett az egyik ilyen posztban. Kalligráfiában éppoly megújító hatása volt stílusának, mint a dharma átadásában. Ő volt a "Buddhizmus rosszfiúja", ahogy a tegnap este a Santa Barbara Film Festivalon debütált életrajzi film (Crazy Wisdom) is említi őt. A hangzatos epitetont kétségkívül kiérdemelte életvitelével (a cölibátus feladása, szex, drog és főleg alkohol), de egyes életrajzi tények még nem visznek igazán közel Trungpa valódi kvalitásaihoz, művészetéhez, bölcsességéhez – de kiindulási pontnak talán nem rossz. A megoldáshoz sokkal közelebb a lenti linkek mögötti ösvények fognak vezetni, de előtte: egy írás 1974-ből a Dharma művészetről, egy videó az 1980-as Discovering Elegance kiállításról, a Crazy Wisdom film előzetese, két rövid idézet Csögyam Trungpától és egy Eli Jaxon-Bear-től, valamint sok kép.

Dharma művészet – hiteles művészet

A buddhista szimbólumok vagy képzetek, mint például az életkerék vagy Gautama Buddha életének ábrázolása nem azonosak a Dharma művészettel. E kifejezés sokkal inkább azonos azzal a művészettel, ami a tudat azon bizonyos állapotából fakad, amit meditatív állapotnak hívhatnánk, és része a művésznek. Ez egy bizonyos magatartás egy ember alkotó tevékenységében, mégpedig az éntelen-tudatosságnak és nyíltságnak egy magatartása.

A művészi törekvések alapvető problémája az a hajlam, hogy elválasszák a művészt a közönségtől, majd megpróbálnak egy üzenetet küldeni egyiktől a másikig. Amikor ez történik, a művészet exhibicionizmussá válik. Valakit elér az ihlet egy óriási fellobbanása és rohan, hogy azt a papíron rögzítse, hogy másokat lenyűgözzön vagy felizgasson. Egy megfontoltabb művész pedig azért, hogy bizonyos hatással legyen a közönségére, megtervezi munkájának minden lépését. Azonban nem lehet helyes szándékú dolog az, ami mások és önmaga felé esetlenné és agresszívvá, támadóvá válhat.

Great Eastern Sun

Meditatív művészetben a művész magába foglalja a művek alkotóját és befogadóját is. A látvány nem különül el a művelettől, és azon a ponton nincs félelme az otrombává válástól vagy céljainak beteljesítésében való elbukástól. Egyszerűen csak csinál egy festményt, verset, zenét vagy bármi mást. Ezek szerint egy teljesen kezdő felemelhet egy ecsetet, és – a helyes tudatállapottal – egy mesterművel alkot. Ez lehetséges, de ez egy nagyon "kipróbálom, csak sikerül" hozzáállás. A művészetben, ahogy általában az életben, elengedhetetlen, hogy megtanuljuk szakmánkat, fejlesszük készségeinket, és magunkba szívjuk a tudást és éleslátást, ahogy azt a hagyomány továbbadja.

De vajon eszközeinek használatában jártasabb tanítvány vagy a nagy tapasztalattal bíró mester magatartásával rendelkezünk, amikor a teljes bizonyosság érzetével mi valóban egy műalkotáson dolgozunk? Mondanivalónk egyszerűen csak a dolgok természetének értékelése úgy, ahogy azok vannak, és ennek kifejezése gondolatok és félelmek bármilyen küzdelme nélkül. Feladjuk az agressziót, egyszerre az önmagunkra irányulót, ami az a különleges törekvés, hogy másokra hatással legyünk, és a másokkal szembenit is, ami egy cél érdekében valamivel való megtévesztésük.

A hiteles művészet – a Dharma művészet – egyszerűen a nemagresszió tevékenysége.

1974 július.

Chö (Dharma)

Fearless

Sun

Elegance Subjugating Aggression

Tiger-Lion-Garuda-Dragon

„A vadzsrajána, Buddha tantra-tanítása óriási varázserővel és hatalommal bír. Varázsereje abban rejlik, hogy képes a zavarodottságot és neurózist megvilágosodott tudattá alakítani, a mindennapi világunkat szent birodalommá tenni. Hatalma pedig abban rejlik, hogy tévedhetetlenül belelát a jelenségek valódi természetébe, átlát az egón és annak minden ámításán.”

„A Sambhala-tanítások alapvető mondanivalója szerint az emberi életből hétköznapi körülmények között is a lehető legtöbbet kell kihozni, és ez lehetséges. Ezen a világon, a jelenlegi helyzetben jó és értelmes emberi életet teremthetünk magunknak, amivel másoknak is a szolgálatára lehetünk. Ebben áll valódi gazdagságunk.”

„Csögyam Trungpa, egy Oxfordban tanult tibeti láma, az emberiség szolgálatának szentelte az életét. Könyvei nagyszerűek a maguk kristálytisztaságában. Az általa alapított Narópa Intézet élen járt egy új kulturális tudatosság megteremtésében, Trungpa Shambhala tréningjével egyetemben. Mindenki hallott arról, hogy részegségében összeesett, amikor a színpad felé tartott, majd pedig nagyszerű előadást tartott. Semmit sem tett azért, hogy elrejtse italozását vagy csábításait. Negyvenhat évesen halt meg túlzott alkoholfogyasztása következtében.”

Csögyam Trungpa / wikipedia
Végh József: Csögyam Trungpa és a nyugati vadzsrajána / scribd.com
Csögyam Trungpa: A szabadság mítosza / terebess
Csögyam Trungpa a YouTube-on
Chögyam Trungpa Rinpoche Straight Up! – Chögyam Trungpa Rinpoche Internet Resource Links

Calligraphies by Chogyam Trungpa Rinpoche, 1980, Los Angeles
The Collected Works of Chögyam Trungpa: The art of calligraphy (excerpts) / Google books
The Oxherding Pictures with commentary by Chogyam Trungpa
Seals of the Trungpas / The Shambhala Archives
Visual Dharma: The Buddhist Art of Tibet by Chogyam Trungpa Rinpoche
Miksang – Contemplative Photography

Crazy Wisdom: A film about the life and times of Chogyam Trungpa Rinpoche

Tibetan Christian Art

2010-12-25T07:15:00.002+01:00

Tibetan Christian Art

Nem fűznék ehhez sok mindent, ha csak azt nem, hogy nagy veszteség, hogy a YouTube-on már nincsenek fenn a megváltónak címzett tibeti dalok videói (tibeti népdalok stílusában kínai hangszereléssel a nepáli videóklippeket megközelítő látvánnyal), de ha valaki mindenképpen videókon keresztül szeretne többet megtudni a tibeti keresztényekről, akkor a CCTV háromperces angol nyelvű videója (Christian Tibet) és a God in Tibet tízperces részletével kell beérnie. További hasznos linkek:

Amdo for Jesus
Tibetan Bible website
The Jesus Thangka
Christian Art / Asian

Intermediate Perspective

2010-12-18T00:45:00.012+01:00

Gade egyedi stílusa távolról sem csak abból áll, hogy képregényhéroszokat és egyéb modern idolokat a tradicionális tibeti ikonográfia keretei közé terel, de mindenképpen ez az ami miatt sokan felfigyeltek rá és ez az amit több fiatalabb tibeti festő is megpróbál utánozni. Gade ennél sokkal többet tud, és ez soha nem volt annyira egyértelmű, mint legújabb munkáin. Természetesen van itt Kung Fu Panda és King Kong, de ennél sokkal meggyőzőbb, izgalmasabb dolgok is. Jövőbeli munkáin ez valószínűleg még inkább kiteljesedik, és valószínűleg ezek is hatással lesznek az egész tibeti kortárs művészetre.
(3 hónapja már volt már egy képekben gazdag poszt a témában)

Yang Mao-Lin on Taiwan Calling

2010-12-17T20:34:00.002+01:00

A Taiwan Calling című nagyszabású kiállítással először mutatkozik be a régióban a tajvani kortárs művészet. Az elmúlt években egyre több európai kulturális intézmény programja tükröz valódi, szakmai érdeklődést az ázsiai kortárs művészet iránt. A tajvani művészet legújabb tendenciái ugyanis eredményesen ötvözik a képzőművészeti tradíciót a legmodernebb technikai vívmányokkal, miközben a legégetőbb társadalmi vagy szociális kérdésekre összpontosítanak. Budapesten a Ludwig Múzeum és a Műcsarnok eddig példátlan együttműködésként, egyidejűleg mutatja be a tajvani képzőművészet sokszínűségét és frissességét, 25 művész több mint 200 művén keresztül.

A kiállítás a Műcsarnokban ma, a Ludwig Múzeumban tegnap nyílt meg. Valószínűleg mindkét helyszín több meglepetést is tartogat, de a fenti plakát egyértelműen a Műcsarnokba csábít jobban; Yang Mao-Lin képe (Jataka Tale of Extraordinary Love Vajradhara) ugyanis itt látható. Hogy további munkái is szerepelnek-e a tárlaton, még nem tudom, de budapesti szereplésének örömére válogattam ide párat kedvenceimből.

Yang Mao-Lin / Ravenel Art Group
Yang Mao-Lin / Christie's
Yang Mao-Lin / Kingsley's
Yang Mao-Lin / ITPARK

The Three Sages in the Ocean of Misery

Contemplative Peter Pan Bodhisattva Rides on Mantid

Lucky Bat Vidyaraja

Materia Obscura

2010-12-17T19:43:00.000+01:00

Legutóbbi poszt tárgya a siddham írás legismertebb/legjobb nyugati művelője volt, ezúttal pedig az egyik legújabb alkalmazója. Victoria Fattore képein a siddham írás a hagyományos alkalmazástól igen eltérő módon szerepel. Jól ismert vagy ismeretlen, sumér vagy más eredetű motívumokkal és jelképekkel alkot itt a siddham írás egy egészen érdekes összképet. Kiváncsi vagyok az estleges folytatásra. Siddhāṃrastu.

Materia Obscura
Nubigena
Victoria Fattore on carbonmade
nihilum on tumblr

Siddham by David Schneider

2010-11-01T18:35:00.012+01:00

A siddhaṃ írás és kalligráfia a keleti írásművészetek egyik legkülönlegesebbike (számomra mindenképpen). Eredetileg kizárólag szakrális szövegekhez használták Indiában, majd Kínában a buddhista tantra aranykorában (VII. sz. – X. sz.). Ma elsősorban Japán jelenti a siddhaṃ írás otthonát, ahol azt egyrészt hűen megőrízték, konzerválták, de saját szépírói hagyományaik hatására meg is újították. Mivel egy viszonylag nehéz szépírásról van szó – és a hagyomány melyhez sorosan kötődik, nem különösebben elterjedt –, nyugaton nagyon kevesen vállalkoznak e kalligráfia művelésére. David Schneider e kevesek egyike – és valószínűleg legjobbja.

David Schneider közel ugyanakkor és egyazon helyen (Reed College, 1969/70) találkozott a budhizmussal és a kalligráfiával. Mindkét találkozás meghatározóvá vált életében. Kicsit később, 1971 tavaszán szerencséje volt látni, hallani Shunryu Suzuki Roshi és Chögyam Trungpa közös tanítását. Mindkét tanító – és az általuk képviselt mindkét irányzat – óriási hatással volt rá. Először zen tanulmányokat folytatott, majd 1985-től Chögyam Trungpa tanítvány lett. Jelenleg a nemzetközi Shambhala közösség tanítója. Életútja alapján egészen természetesnek tűnik, hogy művészként a siddhaṃ kalligráfia és nyomatkészítés művelője.

Milton Glaser's Buddhist Works

2010-10-21T11:21:00.019+02:00

Dark Tantra

Light Tantra

Milton Glaser egy-egy grafikai munkáját mindannyian jól ismerjük. Ő tervezte például a DC Comics vagy a Gundel Étterem logóját, de legismertebb gyermeke mindenképpen a híres I♥NY embléma. Tipográfusok egyik nagy példaképe ő. Logójai és plakátjai egyaránt hivatkozási alapok.

Gazdag tibeti gyűjteménye miatt a buddhista művészet egyik nyugati zarándokhelyének számító Rubin Museum of Art (logóját Glaser tervezte) számára összeállított új kiállítása anyagába több buddhista tematikájú munkát is beválogatott. Gasner a hatvanas években ismerkedett meg a buddhizmussal a Kundalini jóga közvetítésével (nyílván innen erednek tantrikus képeinek kígyói).

The Dance

srid gsum mi rtag ston ka'i sprin dang 'dra //
'gro ba'i skye 'chi gar la blta dang mtshungs //
skyes bu'i tshe 'gro nam mkha'i glog 'dra ste //
ri gzar 'bab chu bzhin du myur mgyogs 'gro //

A három létbirodalom mulandó, mint az őszi felhők.
A vándorlények szüntelen körforgása egy tánc látványához fogható.
Az emberi élet olyan gyorsan rohan, mint a legmeredekebb hegyek zuhatagai,
És olyan gyorsan tűnik el, mint a villámlás az égen.
(Lalitavisztara Szútra)

Thai Contemporary Art 2: Sweet Intestine & Silent Wish

2010-10-21T11:05:00.001+02:00

Nantana Phonak
Pheerapong Kiliwong

Shturm

2010-10-20T21:23:00.007+02:00

A The Firstborn zenéjével eltöltött 1 óra után előkerestem az orosz Shturm zenekar Kalahia (2009) lemezét. Én egy erősen Morbid Angel hatású death metal-ra emlékeztem, de most olvasom, hogy elsősorban a Nile és Behemoth rajongóknak lehetnek ők célpontjai... Saját bevallásuk szerint a lemez zene- és szövegvilágát a tibeti vallás és mitológia befolyásolta (az 5 évvel korábbi lemezüket még egészen biztosan nem…). Az olyan számcímek, mint Liberation Through Hearing During A Presence In Bar-do vagy Kalahia - The Cosmogonic Scheme Of Kalachacra ezt valamelyest igazolják. Hogy mennyire gondolhatják mindezt komolyan? Az aktuális orosz buddhista trendek kiértékelése túl nagy falat lenne, nem vállalom. A Shturm kétségkívül része ezen folyamatoknak. És abban is biztos vagyok, hogy lehetne sokkal jobb, hatásosabb is a vajrayana és a death metal egy-egy alkalmi kapcsolata, mert a lehetőség az nagyon ott van.

The Firstborn

2010-10-20T19:24:00.008+02:00

Az előző bejegyzésről jutott eszembe a portugál The Firstborn zenekar. Amikor először hallottam őket, még csak egy közepesre sikerült kísérletnek tűnt metál zenéjük ázsiai elemekkel való izgalmasabbá, teljesebbé tétele. 2005-ben jelent meg a “The Unclenching of Fists” album, amit teljes egészében a Tibeti Halottaskönyvre próbáltak építeni. A lemezt egy portugál szaklap az év metál lemezének szavazta. A lemezen kétségkívül meglátszik a közel négyévnyi munka. Az ekkor rájuk ragasztott avantgarde metal jelző helytállónak tűnik, de az a bizonyos gyümölcs 2008-as alkotásukra (The Noble Search) ért be igazán. A szitárral dúsított progresszív metál zenéjük teljesen rendben van és tartalom is remek irányba kanyarodott.

The Firstborn
The Firstborn / Myspace
The Firstborn / facebook

JOURNEY OF A DREAM – A Heavy Metal Story Of A Tibetan Refugee…

2010-10-20T16:17:00.011+02:00

Shenpenn Khymsar száműzetésben született tibeti, aki végül Kanadában váltotta valóra gyermekkora nagy álmát: metálzenész lett. Death metal bandát alapított Avatara néven, majd az első lemez felvételével közel egyidőben visszatért Dardzsilingbe, hogy leforgassa élete dokumentumfilmjét. Közben szólólemezén is dolgozik, ami szorosan összefügg filmjével, amolyan buddhista metálnak ígéri (a film trailerében is szereplő dal: Soul from the East). Állítólag ő az első és egyetlen tibeti metálzenész. Ő mondja ezt, biztosan igaza van...

A filmben Shenpenn Khymsar egyéni sorsán túl még jó nagy adaggal kapunk a dardzsilingi underground rock/metal életből. Tibetről, számüzetésben élő tibetiekről szóló dokumentumfilmek végeláthatatlanul hosszú sorában már ideje volt, hogy megjelenjenek az ehhez hasonló, kicsit újabb és egyénibb látásmóddal forgatott filmek. Talán céljukat is könnyebben érik el.

Tibetan Skulls by Horimouja

2010-10-18T22:31:00.015+02:00

Jack Mosher aka Horimouja neve és mintakönyvei nem ismeretlenek a tetoválók világában. Sárkányok, ragadozók, jellegzetes japán motívumok után tibeti stílusú koponyák rajzai töltik meg egyik legutóbbi füzetét. A japán elemekhez még egy ilyen konkrét témánál is ragaszkodik, így tűnhetnek fel rajzain a következők: cseresznyevirágok, koi, tengu orr, tomoe, valamint Fūjin és Raijin alakja. Mindezek egyáltalán nem rontanak az összképen, sőt: egy-egy szép és kreatív rajz láttán a mindig újítani tudó, ördögien mesteri kathmandu-völgyi kézművesek is elismerően csettintenének.

Jack Mosher / Horimouja a MySpace-en.
Jack Mosher tattoo-munkái.
Interjú Mosher-rel a Big Tatto Planeten.
Mosher könyvei az Amazonon.com-on.

In the footsteps of Tintin

2010-09-16T19:37:00.000+02:00

A francia-német Arte tévécsatorna szeptember végén egy öt részes sorozatban (Sur Les Traces de Tintin) ered Tintin nyomába. Egyiptomban, Kínában, Marokkóban, Peruban és Nepálban keresik fel a képregények helyszíneit, akár konkrét képeknek szinte tökéletesen megfelelő tájakat, városzrészeket (Nepálban a 'Tintin Tibetben' nepáli és himalájai helyszíneit keresik). A stábnak nincs nehéz dolga, hiszen Hergé híres volt alapos, körültekintő munkájáról. A Hergé hagyatékban számos olyan kép található (fényképek, képeslapok, és főleg magazinokból kivágott képek), melyek a kalandok helyszíneinek hiteles ábrázolását segítette. Ezeket a képeket a képregényalbumok kockáival a 'Tintin: The Complete Companion' című könyv veti össze. A következő képek a könyvből valók (míg a fentiek az Arte sorozathoz készültek).

Az öt epizód sugárzása az Arte-n:
Szept. 20. 19.50 h - Egypt : Cigars of the Pharaoh
Szept. 21. 19.50 h - China: Blue Lotus
Szept. 22. 19.50 h - Maroco - The Crab with the Golden claws
Szept. 23. 19.50 h - Peru - The prisonners of the Sun
Szept. 24. 19.50 h - Tintin in Tibet

Gade's New Works

2010-09-14T21:24:00.005+02:00

Gade legújabb munkái.
Ha ráklikkelsz a képekre, nagyobb méretben láthatod azokat.
Előzmény: itt.

Orientális ortientációk

2010-09-10T03:18:00.010+02:00

Tisztelet a dalai lámának – Orientális orientációk a magyar kortárs képzőművészetben címmel nyílt érdekes tematikájú kiállítás a Budapest Galéria Kiállítóházában. A dalai láma szeptember 18-19-i magyarországi látogatásának alkalmából rendezett kiállításon 33 művész egy-egy alkotása kíván a címnek többé-kevésbé megfelelni. Szerepel a tárlaton többek között Szemadám György (aki szerintem a legkiválóbb hazai kortárs festő), Méhes Lóránd, Fe Lugossy László, K. Grandpierre Károly, Nagámi, Bogdándy Zoltán, Csáji Attila, Szathmári Botond.

A kiállítás megtekinthető 2010. október 10-ig, hétfő kivételével naponta 10 – 18 óráig.

A short film on Tashi Mannox

2010-09-10T03:08:00.001+02:00

Mankurt & Exodus

2010-09-10T02:56:00.004+02:00

Yat-Kha - Neve-Haya (Legend of Mankurt)

"A Mankurt a türk mondák engedelmes rabszolgája, aki a szörnyű kínzás hatására elfelejtette a nevét, szüleit, kultúráját, nyelvét és csak a legalapvetőbb létfunkciókra képes.

A monda és a szó Csingiz Ajtmatov kirgiz író „Évszázadnál hosszabb ez a nap” (1980) című regényéből vált világszerte ismertté. A volt Szovjetunió török kultúrájú tagköztársaságaiban (Üzbegisztán, Tatársztán, Kazahsztán) gyakran használják azokra a honfitársaikra, akik elhanyagolják saját nyelvüket és kultúrájukat, például eloroszosodnak.

A regényben leírt kirgiz legenda szerint volt egy ősi törzs, amely nagyon kegyetlenül bánt az elfogott ellenséggel. Közülük azok voltak szerencsések, akiket eladtak rabszolgának. A többiekből azonban mankurtot csináltak.

Ez úgy történt, hogy megkötözték a kezüket, kopaszra borotválták őket, a fejükre nyers tevebőrt húztak, és napokra kizavarták őket a sztyeppére. A tűző nap hamar kiszárította a tevebőrt, ami abroncsként feszült a fejükre, kiszorítva onnan minden emléket, még annak az emlékét is, hogy emberi lények voltak. Aki öt nap múlva még életben volt, azt feltáplálták és rabszolgamunkára fogták. Csak táplálékra szorultak, és mindent megtettek, amit rájuk bíztak. Mankurtnak lenni örök, reménytelen rabszolgaságot jelent. Még a tevebőrsisaktól sem tudtak megszabadulni szörnyű fájdalom nélkül, mert azon keresztül nőtt a hajuk a legenda szerint."

Yat-Kha - Exodus

Zene: Yat-Kha
Szöveg: Bob Marley után szabadon.
Kép: Csham tánc a Burját Köztársaságban a múlt század huszas éveiben. Részlet Vszevolod Pudovkin 'Dzsingisz Kán utóda' című filmjéből (1928).

Thai Contemporary Art

2010-09-10T01:59:00.001+02:00

Jirapat Tatsanasomboon / PicassoMio
Jirapat Tatsanasomboon / Thavibu Gallery

Kriangkrai Kongkhanun / MySpace
Kriangkrai Kongkhanun / Saatchi Gallery
Kriangkrai Kongkhanun / World Art Positions

Narupon Chutiwansopon / ShopArt
Narupon Chutiwansopon / Rama IX Art Museum

Novícius

2010-07-19T11:43:00.020+02:00

A 'buddhista horror', mint filmes alműfaj már érlelődik egy ideje. Az új témákat kereső rendezők miért is ne találnák meg a számításukat a köztünk élő préták, a rettenetes poklok, és persze a karmikus események világában. Thaiföld a 'buddhista vígjáték' ill. 'vígjáték szerzetesekkel' műfajban már verhetetlennek tűnik, és mivel a thai filmesek horrorban kétségkívül nagyon erősek, így nem meglepő, hogy itt már tettek korábban tétova lépéseket a 'buddhista horror' gyökéreresztésének ügyében. Én az igazi kezdetnek a tavaly ősszel bemutatott Phobia2 rémfilmgyűjtemény egyik epizódját nevezném. A Phobia2 (ห้าแพร่ง; Ha Prang) öt, egyenként 20-30 perces, rövidfilmet ölel fel. A Novícius című kisfilm (rendező: Paween Purijitpanya) történetének alapja egy meggondolatlan, felelőtlen kamasz menekülése a múltja és a világi törvények elől. A film egyszerű, nem veszi magát túl komolyan, ám mégis nagyon rendben van.

A további négy kisfilmet szeptember óta még mindig nem néztem meg, de aki a műfajt bírja, annak a recenziók alapján nyugodtan ajánlható – amennyiben még nem látta.

Tonglen

2010-07-18T13:57:00.015+02:00

Jarboe áprilisban koncertezett harmadszorra Budapesten. Úgy egy évvel az elképesztően izgalmas Mahakali lemez és az azt bemutató turné után, mind az új koncerteket, mind az új lemezt komoly várakozás előzte meg (részemről mindenképpen). Az Alchemic címre keresztelt albumot megelőzte egy Skullgirl néven ismertté vált demó. Világos volt, hogy a Mahakali drone metalján és a lemezt kísérő további CD-R-ek drone/ambient kísérletein túllépő zenei formát fog az Alchemic lemez takarni. Ezúttal nincsenek hiperkreatív alkotótársak és karakteres vendégénekesek. A lemez a legutolsó hangokig Jarboe munkája. Az eredmény egy valamelyest befeléforduló, ám cseppet sem lehangoló, zeneileg visszafogott, de így is kellően "energiadús" album, ami a Mahakali árnyékában sajnos talán sosem fogja a kellő elismerést/figyelmet megkapni. A megjelenés előtt/körül a lemezt kísérő ajánlók rendszerint kiemelték, hogy a lemez címe a tibeti Tonglen meditációra utal, ez inspirálta valójában az egész albumot.

A Tonglen (གཏོང་ལེན་; gtong len) a küldés és fogadás tibeti gyakorlata. A tong küldést vagy elengedést, a len pedig kapást vagy elfogadást jelent. Segítségével lecsendesíthetjük a vizeket önmagunkban és a világ másik végén egyaránt. Az alkalmazott együttérzés erőpróbája ez. A Tonglen a fájdalmat együttérzéssé alakítja.

A Tonglen szándékoltan a légzésen alapszik. Más tisztítógyakorlatokban fényt és gyógyulást légzünk be a világegyetemből, és méreganyagokat légzünk ki. A Tonglenben fájdalmat és sötétséget légzünk be. Ezt mélyen megéljük és teljesen átérezzük, majd kilélegezzük azt, ami felszabadulást jelent, abban a formában, amire épp szükség van. Ezt az ebben szükséget szenvedőknek küldjük, beleértve magunkat is.

„Tanuld meg az igazak által ismert alkímiát: abban a pillanatban amint elfogadod a rád mért bajokat, az ajtó kitárul.” (Rumi)

Puppet Animations of Kihachiro Kawamoto

2010-07-08T18:58:00.000+02:00

Breaking of Branches is Forbidden (花折り Hana-Ori) 1968, 14 min. (on Dailymotion)

The Demon (鬼 Oni) 1970, 8 min. (on Dailymotion)

The Poet's Life (詩人の生涯 Shijin no Shōgai) 1974, 19 min. (on Google videos)

Dojoji Temple (道成寺 Dojoji) 1976, 19 min. (on Dailymotion)

House of Flame (火宅 Kataku) 1979, 19 min. (on Dailymotion)

To Shoot without Shooting (不射之射 Fusha no Sha) 1988, 25 min. (on YouTube)

The Book of the Dead (死者の書 Shisha no Sho) 2005, 70 min. (trailer on YouTube) (wikipedia)

INKESSENTIAL - Quintessential Designs for the Skin

2010-07-05T13:34:00.006+02:00

Tashi Mannox, a munkáit bemutató weboldal és remek blogja után az INKESSENTIAL név alatt megjelenő új felületen a tattoo-s megrendeléseinek eredményeit (és feltételeit) fogja egybe.

SHODŌ – Az írás útja

2010-07-04T12:51:00.005+02:00

Harada Roshi zen mester kalligráfiáiból nyílt kiállítás Verőcén a Gorka Kerámia Múzeumban az ARS & VITA Alapítvány szervezésében. A kiállítást magyar és német keramia művészek ikebánához és tea szertartáshoz készített munkái egészítik ki. A kiállítás keretében július 18-án, vasárnap, 11 órakor Elsbeth Herberich ikebana mester tart bemutatót; július 25-én, vasárnap, 17 órakor pedig teaszertartáson vehetnek részt a kiállítás látogatói.

A tárlat megtekinthető: 2010. július 3-tól július 25-ig, hétfő kivételével 9-17 óráig.
Cím: Gorka Kerámia Múzeum, Verőce, Szamos u. 22. (térkép)

Shodo Harada Roshi, az okayamai SOGENJI zen kolostor apátja, a kalligráfia mestere. Hivatásának tekinti, hogy a zen szellemét és meditációs technikáját a Nyugattal megismertesse. Ennek érdekében a világ minden részéből érkező, komoly érdeklődőknek hosszabb-rövidebb időre lehetőséget ad kolostorában tanulásra és meditálásra. Különböző országokban vezet gyakorlatokat, 1998 óta rendszeresen ellátogat Magyarországra is.

Calligraphy by Harada Roshi 1
Calligraphy by Harada Roshi 2

Art of Zhang Huan

2010-06-24T17:06:00.011+02:00

Zhang Huan
Zhang Huan / Wikipedia
Free Tiger Returns to Mountains - Zhang Huan solo exhibition 2010, Beijing, China

Yoni Zilber's Tattoo

2010-06-06T18:35:00.003+02:00

Yoni Zilber az elsősorban tibeti mintákkal dolgozó tetoválóművészek rövid sorát bővíti. Yoni Izraelben született és a szakmát is ott kezdte, majd tetovált rengeteg helyen a világban. Nyolc éve, New Yorkban kezdett el egy-egy stílusra specializálódni. 2007-ben részt vett a RMA (Rubin Museum of ART) kurzusán, ahol tibeti művészetet tanulhatott a tradicionalista thangka festőként és kortárs művészként egyaránt elismert Pema Rinzintől.

Yoni Zilber / MySpace
Yoni Zilber / Wordpress

Orient Soul - East Tattoo

2010-06-06T17:19:00.001+02:00

Létezik egy taiwani tetováló műhely, ahol jól ismerik és ragyogóan ötvözik egymással a különböző ázsiai stílusokat. Például nem ritka az irezumi formajegyeinek, jellegzetességeinek a tibeti motívumokkal való találkozása.

Orient Soul
Orient Soul / MySpace

Jamyang Dorjee's Calligraphy

2010-05-27T09:19:00.008+02:00

Jamyang Dorjee's Calligraphy

Blood

2010-03-20T16:07:00.010+01:00

Bár az Altan Urag nem igazán dicsekszik új lemezével a hivatalos oldalain (gyakorlatilag meg sem említik), de nagyon úgy tűnik, hogy kb. tavaly novemberben már megjelent a régóta várt Blood című lemez. Annak idején a Duujin Daajin videója egy elég erős lemezt valószínűsített, és bizony valóban nem gyenge — de nem is hibátlan. Töltsd le és ítéld meg magad.

Egy kis ízelítő, amíg lejön a lemez: Temuujin és 1 to 8.

Wheels Within Wheels

2010-03-14T17:50:00.011+01:00

A dzsessz és a tibeti szertartászene összefonódása viszonylag ritka, és ez talán nem is véletlen. A hangszerek szintjén volna lehetőség (az egyik fél számára), de a kontroll nélküli improvizációk hazavághatják az egészet, így többnyire terméketlen az efféle kapcsolat. A frappáns nevű Bardo State Orchestra három dzsesszzenészt takar: Jim Dvorak, Marcio Mattos, Ken Hyder. Két kemezük közül a 1996-os Wheels Within Wheels címűt ismerem csak. Ezen az albumon egy nepáli monostor négy tibeti szerzetese egészíti ki őket. A tibeti szertartászene valamennyi hangszere és ezzel együtt valamennyi jellegzetes hangzása megjelenik a lemezen, amit vagy tönkretesznek a dzsesszerek improvizációi vagy időnként kibontakozik egy-egy vállalható, valóban izgalmas rész.
A dzsessz nem az én világom, de mások lehet, hogy imádnák ezt a lemezt.

Green Lama

2010-03-14T17:06:00.010+01:00

A Zöld Láma a negyvenes évek egyik jellegzetes ponyvahőse. A zöld igazságosztó először 1940 áprilisában tűnt fel. Eredettörténete szerint ő egy gazdag new york-i polgár, aki 10 év tibeti távollét után tér vissza hazájába nem kevés mágikus képesség birtokában. A kor igényeihez igazodva rendszeresen teszi helyre az USA ellenségeit. Hol a germánokat alázza, hol meg Tokyot bombázza – miközben rendszeresen mormolja a Könyörületesség Bodhiszattvájának mantráját...

A könyörület zöldruhás hérosza a WWII után eltűnni látszott. Először nem sokkal később és csak nagyon rövid időre reinkarnálódott (49-ben egy 11 részes rádiójáték-sorozat erejéig), majd 2004 óta újra és újra testet ölt. Rejtély, hogy miért is.

Tenzing Rigdol

2010-03-11T19:02:00.010+01:00

Tenzing Rigdol
Tenzing Rigdol on artnet

How to make a Dungchen

2010-03-11T16:34:00.003+01:00

Annapurna Óvoda, Dhampus

2010-03-09T19:54:00.007+01:00

Támogasd az óvoda építését és nyerhetsz egy nepáli utazást!

Óvoda épül Nepálban, az Annapurna régióban. Az ovira nagy szüksége van a helyieknek, de csupán adományokból fog tudni felépülni. A terv megálmodója, Narayan Prasad Bhandari és helyi szövetségesei egy nepáli utazással motiválják a leendő adományozókat: egy kétszemélyes kéthetes utazást sorsolnak ki a támogatók között. Az építkezést itt követheted nyomon.

Ngawang Jorden

2010-03-03T19:03:00.004+01:00

Speech Vanquished

Liberation of the Snow Lion

Ngawang Jorden

Milarepa news

2010-03-02T19:27:00.007+01:00

A Best Hollywood Kft. jóvoltából moziban is láthatjuk végre Neten Choklin 2005-ös Milarepa filmjét. A filmet a premier időpontjától (március 25.) Budapesten a Művész Mozi, az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Tabán Mozi vetíti. Vidéken a pécsi Apolló, a győri Hrabal, a Szeged Belvárosi, a hévízi Fontána, a szombathelyi Savaria és a szolnoki Tisza mozik vetítik a premier napjától. Áprilistól újabb mozikban is vetítésre kerül a film az ország különböző városaiban.
A bemutatóval egyidőben jelenik meg DVD-n a Tanítások Milarepáról (Teachings of Milarepa) c. dokumentumfilm, amelyen Khando rinpoche, Orgyen Tobgyal rinpoche, Sögyal rinpoche, Ani Pema Chödron, Lama Zope rinpoche, Arjia rinpoche és Neten Chokling rinpoche magyarázatai láthatók arról, hogyan értelmezhetők Milarepa tanításai, a saját életünkben. A tanítások Milarepáról DVD 175 perc hosszúságú, a tervezett értékesítési ára 1.490 Ft.

A fenti hírrel közel egyidőben ért utol az infó, hogy Neten Chokling filmje után egy évvel (2006) egy nyingmapa tulku, Sönom Rinpoche is filmet forgatott a tibeti szentről. Túl sok jót a filmről még nemigen olvastam, de még így is nagyon kiváncsi vagyok rá.

Trilogie de la Mort

2010-02-25T15:31:00.019+01:00

Eliane Radigue a francia kortárs zenének éppoly megbecsült ikonja, mint a kísérleti undergroundnak. A búgó/sípoló audio-akupunktúra (~ drone) egyik úttörője. Zenélni az ötvenes években kezdett, de első kompozíció a hatvanas évek végén születtek, amiket a következő évtizedben mutatott be. Ekkor még Buchla szintetizátoron komponált, majd egészen 10 évvel ezelőttig ragaszkodott az ARP 2500-hoz, ami szinte egyetlen, kizárólagos hangszere lett.
1974-ben a Mills College diákjai vetették fel a kapcsolatot a lassan megnyíló hanghulámokból építkező zenéje és meditációs tapasztalataik között. Eliane Radigue ezután kezdett el a tibeti buddhizmussal komolyan foglalkozni. Menedéket vett, majd három évig tanult az akkoriban Párizsban tartózkodó Nenang Pawo irányítása alatt. Erre az időre zenei tevékenységét felfüggesztette. 1979-ben kezdte komponálni a Milarepa életét feldolgozó darabjait (Songs of Milarepa, Jetsun Mila és Mila’s Journey).

Lemezei közül a nyolc évnyi (1985-93) alkotómunka során megszülető, háromórás Trilogie de la Mort címűt szokták életműve csúcsaként emlegetni. A háromrészes mű első darabja (Kyema) a Tibeti Halottaskönyvben ismertetett átmeneti tudatállapotokat követi. A lemezt a szövegen túl nagy mértékben befolyásolta a művésznő mesterének és fiának halála ('89 és '91) és az ehhez kapcsolódó meditációs gyakorlatai. A trilógia 1998-ban jelent meg.
Legutóbbi műve a csellóra írt Naldjorlak (2008). Nagyszerű album!

Exotoendo - Push Kara

2010-02-25T13:17:00.008+01:00

A limoges-i Exotoendo ill. Cyrill Herry a Push Kara című munkájával nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a Tibeti Halottaskönyv / Bardo Thödol (bar-do thos-sgrol) zenei formába öntése. Az album hat tétele a hat átmeneti állapot meditatív ambient zenébe álmodva, a stílus sötétebb képviselőinek modorában. Cyrill Herry hagyományos tibeti instrumentumokat, vonós hangszereket, mantrákat, zörejeket, ismeretlen eredetű hangokat alkalmaz, de mindenből csak egy keveset és erősen visszhangosítva, effektezve, finoman összemosva. Előtte is, utána is sokan tettek még hasonló kísérletet. Számomra ez a lemez volt annak idején az első ebben a témában (úgy 10 éve), és ezt tartom az egyik legjobbnak a sorban. Az azóta megismert további 10-20 hasonló tematikájú lemezt is megpróbálom rövid időn belül feldolgozni (röviden, hatékonyan) itt a blogon (már épp itt az ideje).
A korábbi Exotoendo lemez (Endorcism Process, 1998) semmivel sem marad el a Push Kara mögött. A tematika más, a hangulat, minőség azonos. Az úriember több lemezt sajnos nem készített Exotoendo név alatt. Mostanában Ninth Desert néven ad ki lemezeket.

"A Bardo-Thödol bizonyosan a legismertebb tibeti vallási szöveg a nyugati világban. 1928-ban fordították le és tették közzé angolul, de főként 1960 után vált elég sok fiatal kedvenc olvasmányává. A jelenség a kortárs nyugati szellemiség története szempontjából igen jelentős. Mély és nehéz szövegről van szó, amelynek egyetlen vallási irodalomban sem akad párja. Az az érdeklődés, amit nem csak a pszichológusok, történészek és művészek, hanem főként az ifjúság körében keltett, tünetértékű: jelzi, hogy a halál csaknem teljesen szentségét vesztette a kortárs nyugati társadalmakban, és azt az elkeseredett vágyakozást, hogy – vallásilag vagy filozófiailag – ismét értékkel ruházzuk fel ezt az eseményt, ami bevégzi s egyszersmind kétségbe vonja az emberi létezést" (Mircea Eliade)

Monks in the Laboratory

2010-02-22T12:22:00.010+01:00

"A buddhisták 2500 éve tanulmányozzák az emberi elmét anélkül, hogy bármilyen tudományos eszközzel rendelkeztek volna. Kifejlesztették a meditáció technikáját, amely iránt a nyugati tudósok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak, hiszen ők maguk is az elme működését próbálják megfejteni. Húsz évvel ezelőtt indult be egy Mind & Life elnevezésű program, amelynek keretén belül nyugati tudósok tibeti buddhista szerzetesekkel együtt próbálnak válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a kapcsolat test és lélek között."

2010. február 22., 23:20, Duna Televízió
Szerzetesek a laboratóriumban (Monks in the Laboratory)
Francia ismeretterjesztő film, 52 perc, 2006.
Rendező: Delphine Morel

– Önéletrajza szerint ön már gyermekkorától kezdve élénken érdeklődik a tudományos eredmények iránt. Mostanában is gyakran találkozik jeles nyugati tudósokkal, kutatókkal. Buddhista nézőpontból milyennek találja a tudományos gondolkodást?

– Habár a világról, az univerzumról szóló néhány buddhista szöveg nem áll összhangban a tudományos magyarázatokkal, alapjában véve a buddhista gondolkodás eléggé hasonlít a tudományos magyarázatokhoz. A kutatások és kísérletek a buddhista felfogást támasztják alá - legalábbis az én tapasztalataim szerint. Például a kozmológia, az atomfizika vagy az új biológia területén, vagy akár a test és a szellem közötti viszony tekintetében. Vagy itt van természetesen a pszichológia. Ez sajátos találkozásra nyújt lehetőséget e területek tudósaival. Részünkről világossá vált, hogy a buddhizmus számára igen hasznosak ezek; sok a párhuzam, sok összevetni való van a tudományos magyarázatokkal. Számukra pedig a buddhista magyarázat új irányok felé mutathat, új elgondolásokra ösztökélhet a tudományos gondolkodás területein. Így például, noha jelentős eltérések vannak, de a fizika, a kvantumfizika, az üresség elmélete vagy a relativitáselmélet igen közel állnak a buddhizmushoz. Bizonyos szövegeink közel állnak a tudományos feltételezésekhez. Ilyen például az Abhidharmakósa, a Méru-hegy leírása. Ezeket már gyermekkoromtól fogva ismertem. Így aztán ezek a különbségek buddhista szemszögből nézve egyáltalán nem megrendítőek. Természetesen vannak aztán olyan kérdések, mint például a reinkarnáció vagy a finom tudat elmélete, amelyekbe a modern tudomány nem tud mélyebben behatolni. Ezeket a dolgokat csak nagyon mélyről lehet megtapasztalni. Külső területekről, például a matematika vagy a mérések oldaláról nem hatolhatunk ezekre a területekre. Azt gondolom, választóvonalat kell húznunk azon dolgok között, amelyeket a tudósok még azért nem fedeztek fel, mert a tudomány még nem elég fejlett a megismerésükhöz, és azok között, amelyek tudományos módszerekkel nem megismerhetőek.  Másfelől, ha a tudósok bebizonyítják, hogy valami nem létezik, vagy tudományos módszerekkel megdöntenek egy elméletet, akkor azt alapjában véve buddhista nézőpontból is elfogadjuk. Buddhista szemszögből igen hangsúlyos a realitás és a látszat fogalma. Nekünk a realitást kell alapul vennünk, s nem a látszatot.

(Monory M. A. és Tillmann J. A. ezredvégi beszélhetése a XIV. dalai lámával, 1995.)

Calligraphed Sutras

2010-02-18T10:48:00.008+01:00

Calligraphing The Diamond (Vajracchedikā-prajñāpāramitā) Sutra Pagoda.
Wang Shu-min, Ming dynasty (1368-1644).
Hanging scroll, ink on paper, 109 x 33.5 cm.

"Mirror of the Mind" from The Hua-yen (Avatamsaka) Sutra.
Calligraphed by a Ming Artist.
Ch'ien Ju-ch'eng (fl. mid-18th c.), Ch'ing dynasty.
Hanging scroll, ink on paper, 114.5 x 185 cm.

Gyémánt szútra – Kovács Gábor fordítása
Virágfüzér szútra – Kasza Miklós jegyzete (doc file)

Ha a képekre klikkelsz, nagyobb méretben látod (760 x 1841, 1306 x 1727).

Tenzin Wangchuk

2010-02-17T00:13:00.004+01:00

Tenzin Wangchuk Tibetben született, de gyerekkora javát már Dharamsalában töltötte. 1987-ben kezdte el tanulmányait a híres Namgyal kolostorban. Először az istenség meditáció különböző szövegeinek memorizációját tanulta, majd öt éven át a vajszobor készítés, mandala rajzolás, rituális zene és tánc művészetét. 2004-ben fejezte be 13 éves filozófiai tanulmányait, ami után a buddhista szútra és tantra diplomása lett. Homokmandala készítéssel és szertartás táncok előadásaival beutazta Európát és az Egyesült Államokat. 2007-ben egymaga készített el öt Csenrézi homokmandalát az USA különböző városaiban, valamint tibeti kalligráfiát tanított és előadásokat tartott a tibeti szakrális művészetekről amerikai egyetemeken.

Kifejlesztett egy eljárást, ami révén a homokkép tartóssá válik. Ezt a formát kívánja használni, hogy ez a tibeti hagyomány tanítható, könnyebben továbbadható legyen, csökkentve a hagyomány elvesztésének lehetőségét.
Az új módszerrel új formát talált, amivel a mandalákon is használt szimbólumokból, motívumokból permanent homokképek készíthetők. Sajnos nem túl szerencsés az olyan témák, stílusok alkalmazása, amik ezektől eltérnek, de ezek a munkák még viszonylag újak, így ez az ösvény még elkanyarodhat egy jobb irányba.

Tibeti közmondások

2010-02-15T20:29:00.002+01:00

A közelmúltban jelent meg a Kelet Kiadónál egy kötetnyi gyűjtemény tibeti közmondásokból. A könyv – méretéhez képest – szerintem irreális áron fut (2900 Ft), de kétségkívül hiánypótló. A közmondásokat Harkány Julián fordította és Sári László válogatta.

Ha tyúkot loptál, lophatsz lovat is,
ha lovat loptál, ölhetsz embert is.

A cukor édesebb,
de campából több van.

Ha a tolvajt életrevalónak hívod,
a gyilkost hívd bátornak.

Nagyobb jak
nem szarik nagyobbat.

Ha anyádé a bordély,
nem úszod meg a kurvaságot.

Ha sokat fickándozik,
hanyatt esik még a hóleopárd is.

Minél kevesebb a szerzetes,
annál ízletesebb a kolostori tea.

Nappal a hegyorom
csupa szem.
Éjjel a sok szurdok
csupa fül.

Coats by Jon Eric Riis

2010-02-14T20:44:00.009+01:00

Jon Eric Riis
Jon Eric Riis / Jane Saur Gallery

Richard Gere is My Hero

2010-02-08T20:35:00.011+01:00

A dharamsalai tibeti közösség megtette az első fontosabb lépéseket az igazi "tibeti filmipar" megteremtése felé — Kína csekély számú, ám erősen propaganda-szagú tibet-filmjei ellenében. A főleg történelmi traumákat feldolgozó dokfilmeken túl már körvonalazódni látszik a tibeti játékfilmek jövőbeni stílusa. Tashi Wangchuk és Tsultrim Dorjee egy romantikus vígjátékként meghatározott filmet forgatott "Richard Gere is My Hero" címmel. A film már két éves, ám eddig csendben meghúzta magát. Ha direkt kerülte volna a feltűnést, sem lehetett volna róla ilyen keveset hallani. A "Richard Gere is My Hero" február 14-én, a tibeti újév napján (lo gsar) végre megjelenik DVD-n.
A film Dharamsala külvárosában, McLeodGanj-ban élő négy jóbarátról szól. Egyikük (Nyima) keményvonalas Richard Gere fan, kinek legnagyobb álma, hogy olyan nagy színész legyen, mint példaképe, de azzal is megelégedne, ha a páratlan színész a városukba jönne.

Tibetan Motion Pictures & Arts
Richard Gere is My Hero on Facebook

Meditation is the Practice of Death

2010-01-27T17:07:00.013+01:00

OM – Meditation is the Practice of Death

The pranayamic ground litmus, Ascetic brace the will ascend.
Converge onto the death ground - Advance the Rinpoche.
Negates now illusorics - ascendant to the cleric school.
Stands upon ground of flight and claim's freedom. Destroyer of the ghost void.
Hail vespers - shield from the demonsphere.
Effulgent recitation - white light ambassador.
O John the Baptist - triumphant beam release.
Groundates the hemitage - the last ascent and freed.
Travel on now Shadrach, Meshach and Abednego.
Weeps into purified - the Self is not a void.
Rounds upon Golgothic screen.
Adhan fard salah - grant that I have seen.
Walk on O sadhak.
Melkezedek.

2010 EU Tour Dates

Jan 22 Tilburg, Netherlands 013
Jan 23 Hasselt, Belgium Kunstencentrum Belgie
Jan 24 Tourcoing, France Le Grande Mix
Jan 25 Stuttgart, Germany Club Schocken
Jan 26 Lausanne, Switzerland Le Romandie
Jan 27 Milan, Italy Magnolia
Jan 28 Rome, Italy Init Club
Jan 29 Ravenna, Italy Bronson
Jan 30 Verona, Italy Interzona
Feb 1 Vienna, Austria Arena
Feb 2 Prague, Czech Republic Matrix
Feb 3 Berlin, Germany Club Transmediale
Feb 4 Dortmund, Germany Fzw
Feb 5 Utrecht, Netherlands Tivoli
Feb 7 Athens, Greece AN Club

OM official
OM / MySpace
OM / facebook
OM / Wikipedia

Cavani's Milarepa on DVD

2010-01-23T18:00:00.007+01:00

Megjelent végre DVD-n Liliana Cavani 1974-es Milarepa filmje! Cavani neve leginkább az ugyanebben az évben készült kultikus botrányfilmje, Az éjszakai portás kapcsán csenghet ismerősen (a film alapjául szolgáló regényt a közeljövőben Brad Pitt filmesíti meg újra). A Milarepa címszerepét Balázsovits Lajos játszotta. Remélem a film minél hamarabb feltűnik a fájlmegosztó oldalakon, majd később magyar forgalmazót is talál a DVD.

Budda Saitan

2010-01-05T16:02:00.003+01:00

Sákjamuni Buddha visszatér a Nirvánából, hogy megállítsa az egyre terjedő sötétséget a Földön. Röviden kb. ez a lényege a Buddha újjászületése (Budda saitan, 仏陀再誕) című 2009-es animénak. A film alapjául szolgáló könyv írója és egyben az opusz megrendelője Ryuho Okawa. Okawa 1986-ban alapította meg a Boldog Tudomány (Kōfuku-no-Kagaku, 幸福の科学) nevű vallási szektát ill. Shinshūkyōt (Japánban így hívják az új vallási mozgalmakat, kultuszokat, szektákat...). A ma már Japánon kívül is terjedő mozgalom tavaly óta Boldogság Megvalósító Párt (Kōfuku Jitsugen-tō, 幸福実現党) néven politikai szervezetként is aktív. A Kōfuku-no-Kagaku leginkább egy tűrésküszöbön túli neobuddhista agyrémnek tűnik. A vallás központi alakja El Cantare, aki a Legfőbb Isten, az Istenek Istene. Korábban az ő földi megtestesülése volt 17 ezer évvel ezelőtt La Mu, majd az atlantiszi Thoth és persze Gótama Sziddhárta. Mai inkarnációja maga Ryuho Okawa...
Magyarországon nincs jelen a vallás, bár ki tudja, hogyan és mi okból a Saxum Kiadó megjelentette Az igazi Buddha - A megvilágosodás útja címmel Ryuho Okawa egyik programadó könyvét. Van egy olyan gyanúm, hogy nem is igazán tudták, mit adnak ki (a könyvet – annak ellenére, hogy két kiadást is megélt – ma már nem találni a kiadó weboldalán).

Yoshida no Himatsuri

2009-12-08T16:40:00.016+01:00

A Yoshida no Himatsurit, azaz a Yoshida Tűz Fesztivált minden évben augusztus 26-án rendezik, hogy a Fuji istennőjét (Konohanasakuya-hime, 木花之開耶姫) megbékítsék, azaz a vulkán újabb egy évig ne törjön ki (a Fuji legutoljára a Hóei korszak negyedik évében, 1707-ben tört ki). A kétnapos fesztivál egyben a nyári kéthónapos hegymászószezon hagyományos zárószertartása is. A fesztivál kora délután kezdődik a Fuji Sengen szentélynél (北口本宮浅間神社). A sintó szentélyt a Fujinak és istennőjének szentelték és a hegymászó zarándoklatok nagymúltú kiindulópontja.

A fesztivál idejére Konohanasakuya-hime lelkét az otthonát jelentő szentélyből egy hordozható szentélybe (mikoshi) "költöztetik át", és körbeviszik Yoshida utcáin, hogy az istennő láthassa a város értékeit és úgy döntsön, hogy megakadályozza a vulkán kitörését. (A mini-szentélyen kívül van egy másik mikoshi is, ami egy piros Fuji makett.) Mi a két mikoshit — és az azt kísérő emberfolyamot — a célállomásuk (Kamiyoshida Közösségi Ház) utcájába való bekanyarodásukkor csípjük el; körülbelül ekkor kapcsolódunk be az eseményekbe. Hat órakor kezdik el meggyújtani a hosszú főutcán végig, sorban felállított hatalmas fáklyákat (taimatsu) és a kisebb máglyákat. Japánban ekkor, nyár végén a naplemente nagyon korai, és úgy tűnik, hogy nagyon gyors is. Még világos van, mikor a fáklyaoszlopokat az utca egyik végén elkezdik meggyújtani, de mire mind lángol, már teljesen besötétedik.

Az utcákon a tömeg láthatóan nő, de az embersűrűség különösebben mégsem változik (talán még csökken is); az emberek folyamatosan kitöltik a rendelkezésükre álló teret. Mi a kagura előadásnál próbálunk meg minél hosszabb időre letáborozni, ha már az elejéről sajnos lemaradunk (közvetlenül a mikoshik célbaérése után kezdődik, egyszerre a tüzek meggyújtásával). A viszonylag későn kezdő taiko dobosokra már csak kevés időt szánunk a másnapi Fuji-mászásra gondolva, és ugyanezért én az ingyen szakét is inkább passzolom. Akkor indulunk vissza Kawaguchikoba, amikor elkezdenek az első oszlopfáklyák leégni, szétesni, összeomlani.

Megpróbálom Japán élményeinket részletekben feldolgozni ide a blogra. Előreláthatólag a kép-szöveg arány és azok élvezhetősége egyrészt magán a témán, másrészt az azóta eltelt, és a most rászánt időn fog múlni. A képeket a picasán a JAPAN mappába töltöm fel.

Kate D. MacDowell

2009-12-07T01:46:00.000+01:00

"A porcelánt fénylő és rideg, kísérteties mínőségeiért, valamint a finom textúrát megmutató képességéért választottam. Ez kihangsúlyozza a természeti formák múló voltát és törékenységét egy haldokló ökoszisztémában, noha paradox módon, mint anyag képes több ezer éven át fennmaradni és történelme során magas státusszal és értékkel társult." — Kate D. MacDowell.

Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve

2009-12-06T12:40:00.004+01:00

Kara György 1986-os, és Hetényi Ernő 1989-es Tibeti Halottaskönyv fordítása után megjelent egy újabb könyv a témában, Tibeti Halottaskönyv - A bardó útmutatás nagykönyve címmel. Az újonnan megjelenő könyvet Agócs Tamás fordította tibetiből és saját kommentárjaival is ellátta, továbbá a könyv tartalmazza Kelényi Béla jegyzeteit is az általa összegyűjtött képekhez. A könyv a Cartaphilus kiadó a Tibeti Hagyomány Könyvei sorozatában jelenik meg. A könyv bemutatója december 8-án 19 órakor lesz a Butokugan Sporttemplom (VIII. ker Rákóczi út 57.) könyvesboltjában. A bemutatón levetítik a Tibeti halottaskönyv című japán/francia/kanadai dokumentumfilmet is.

Sumida-gava & Ukiyo-e

2009-11-28T00:40:00.001+01:00

Szakurama Kai: Szumida-gava
Hagyományos japán nó színház

Időpont: december 9, szerda, 20.00 óra
Helyszín: Teátrum
Jegyár: 2000/2500 Ft

Igazi eseménynek számít a magyar közönség számára, ha egy hagyományos japán nó-játékot láthat. Ez a zenei kísérettel előadott színjátékforma a 14. században nyerte el mai formáját és kifejezetten a művelt rétegek műfaja volt.

A 15. században – a Muromacsi-korszak idején – keletkezett Szumida-gava egy anya tragikus történetét meséli el, aki eltűnt fia keresésére indul Kiotóból. A történet az anya és a Szumida-folyó révésze közötti párbeszédből bontakozik ki.
A Szumida-gava az egyik legrégebbről fennmaradt, de ezzel együtt igen népszerű és ismert japán nó-játék, amelyet más hagyományos dramatikus formákra is átültettek, így kabuki és ningjó-dzsóruri (bábjáték) változatai is ismertek.
A főszerepet játszó Szakurama Udzsin 21. generációs leszármazottja annak a zenész-színész családnak, amely dokumentálhatóan a 16. századtól működött a Hoszokava szamuráj-kláncsalád udvari szolgálatában.

Bővebb információ a millenáris oldalán.

Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből

A japán-magyar jubileumi év keretében Ukiyo-e, Japán fametszetek gróf Vay Péter gyűjteményéből címmel nyílik kamara-kiállítás 2009. december 2-án Budapesten a Ráth György Múzeumban. A tárlat abból a több mint 1000 japán fametszetet és közel 180 darabos fametszetes könyvet, valamint 340 tekercsképet magában foglaló gyűjteményből mutat be válogatást, amelyet utoljára 1910-ben a Szépművészeti Múzeumban láthatott kiállítva a közönség. A japán kultúráról és művészetről magyarul megjelent kötetek közül számos érdekes darabot is megtekinthetnek a tárlaton az érdeklődők. A kiállítással szeretnénk emléket állítani a magyar keleti közgyűjtemények gyarapításában, valamint a japán kultúra magyarországi megismertetésében maradandó érdemeket szerzett Vay Péternek.

Vay Péter utazásai alkalmával hatalmas ismeretanyag birtokában, őszinte érdeklődéssel tanulmányozta a távol-keleti országok kultúráját. Kelet művészete lenyűgözte, s számos kötete között ő jegyezte az első magyar nyelven írt, japán művészettörténettel foglalkozó munkát (Kelet művészete és műízlése, 1908). "A művészet nem fényűzés, nem felesleges kedvtelés, de életszükségletté vált Nippon szigetvilágában. Kivételes jelenség Japán művészetének democratiája. Az aestheticai érzék, a szép méltánylása, a művészet felfogása nem egy társadalmi osztály, nem a gazdagok egyedüli kiváltsága, de az egész nép közös tulajdona." - fogalmazott könyvében Vay Péter.

Secrets of Shangri-La

2009-11-24T15:22:00.007+01:00

A PBS legújabb, a múlt héten bemutatott dokumentumfilmjében egy mitikus birodalom valós nyomait ismertették: a felfedezést végző csoport szerint ugyanis Shangri-La mesekönyvbe illő paradicsomának nyomaira bukkantak. A ma Nepál területén fekvő, Mustang egykori ősi királyságához tartozó barlangokban 15. századi vallásos szövegeket és különleges falfestményeket is felfedeztek.

2007-ben egy amerikai kutató, és Himalája-szakértő, Broughton Coburn, illetve Pete Athans hegyi veterán kapott engedélyt az emberkéz vájta barlangok átkutatására, ahol különleges festett falú, ősi tibeti buddhista szentélyeket találtak, és Buddha életének 55 panelre festett epizódját is felfedezték. 2008-ban aztán egy második expedíció több, 600 éves emberi csontvázat fedezett fel, és értékes kéziratok töredékeivel is gazdagabbak lettek.

Az ősi, a hegyvidék klímája által kiválóan megőrzött kéziratok a buddhista, és a bön, azaz a korábbi, őshonos tibeti vallás keverékeként íródtak. Ezek egyben arra is rámutatnak, hogy a bön a buddhizmus térhódítása után legalább egy-két évszázadig fennmaradt a térségben.

Secrets of Shangri-La / PBS
Secrets of Shangri-La / National Geographic
Kincsek és csontvázak a titokzatos tibeti városból / Múlt-kor

Huxley

2009-11-22T12:56:00.003+01:00

Aldous Huxley 46 éve, 1963. november 22-én halt meg. Az akkori média jóformán átsiklott e rendkívüli ember halála felett, mivel az egy napra esett John F. Kennedy meggyilkolásával, illetve a Narnia krónikái regényciklus híres írójának, C. S. Lewis halálának napjával.

Úgy gondolom, hogy nem lehet elégszer felhívni a figyelmet Huxley páratlan életművére, így az évfordulót kihasználva ajánlom most itt három könyvét, amik az utóbbi pár évben hirtelen megszaporodott magyar nyelvű Huxley kiadásoknak talán legjava.

Előadások az emberről (Kairosz Kiadó, 2006)

"Előadásaim szerény tárgya az ember." Aldous Huxleyt, a Szép új világ szerzőjét most egy másik oldaláról ismeri meg a magyar olvasó. Jelen kötet alapjául az a 16 előadásból álló sorozat szolgált, amelyet 1959-ben a Santa Barbara Egyetemen tartott vendégelőadóként. Az előadások témája rendkívül széles körű: az oktatástól a túlnépesedésig, a nacionalizmustól a művészetekig, a vallástól a tudattalanig, a nyelvtől a háborúig, a természettől az áteredő bűnig az emberiség vagy az egyes ember legfontosabb, legéletbevágóbb érdéseit tárja elénk és vitatja meg velünk. Az olvasót kétségtelenül lenyűgözi majd Huxley fantasztikus enciklopedikus műveltsége, és az a szintetizáló képesség, amellyel témáit mindvégig kezeli. A modern kor gondolkodói között Huxley nemcsak azért egyedülálló, mert természettudományi, vallási és pszilológiai kérdésekben egyaránt jártas, hanem azért is, mert ezekben a kérdésekben nemcsak a Nyugat, hanem a Kelet elképzeléseit is jól ismerte.

"Minden specializált tudással az a probléma, hogy azok cölibátusok sorozatába szervezettek. A különböző tudások szerzetesi cellájukban, egymástól elszigetelten élik életüket - és egyszerűen nem házasodnak törzsön kívül, és nem hozzák létre azt a gyereket, akit pedig létre kéne hozniuk."

Moksha - a tudat határai
(Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2007)

A Moksha szanszkrit szó. Fölszabadítást és fölszabadulást jelent. Ez a kötet Huxley látomásos és profetikus írásainak gyűjteménye.

1953 májusában, felesége és orvos-barátja társaságában Aldous Huxley bevett négytized gramm meszkalint. Az ezt követő misztikus és transzcendens állapot az emberi tudat mélyebb tartományait kutató kísérletek folytatására késztette. Munkája, eredményei forradalmiak voltak. Huxley évtizedekkel megelőzte korát. Előre látta a modern kultúra veszélyeit: a népességrobbanást, a rohamos technikai fejlődést, a militáns nacionalizmust.

A pszichedelikus szerektől azt a kézzelfogható lehetőséget remélte, hogy "emlékeztethetjük általuk a felnőtteket: a valóságos világ nagyon más, mint az a szerencsétlen világegyetem, amit kultúrájuk formálta előítéleteikkel önmaguknak teremtettek". Első meszkalin kísérlete után írott munkáinak jórészében az anyagnak azt a hatását akarta megértetni és érvényre juttatni, amellyel fölébreszti a szentség iránti fogékonyságot, és segít megismerni tudatunk tágabb határait.

A Moksha nem csupán a legintelligensebb és a legkerekebb mű a pszichedelikus élményről, hanem kiváló lehetőség arra, hogy órákat tölthessünk Huxley lebilincselő társaságában, és élvezzük, ahogyan művészetről, irodalomról, vallásról és ökológiáról beszél.

Sziget (Cartaphilus, 2008)

Utolsó befejezett művében Huxley elmondja, miként kerülhetjük el az öncélú technológiai haladás által kiüresített puszta ország és az önmagát eltörlő civilizáció romjain tenyésző átokföldje sivár tájait, hogy megtaláljuk azt az édeni világot, ahova az emberiség ősidők óta vágyakozott. Ugyan a végkifejlet nélkülöz mindenféle naiv, kincstári optimizmust, e könyv mégiscsak egy, az ember kollektív jövőjét bizakodással szemlélő író testamentuma. Nem véletlenül lett a Sziget a hatvanas-hetvenes évek ifjúsági ellenkultúrájának is megkerülhetetlen alapműve.

"Ha valaki tantrikus, az nem azt jelenti, hogy elítéli a világot és az evilági értékeket. Nem próbál az élettől különálló nirvánába menekülni, ahogyan azt a déli iskolához tartozó szerzetesek teszik. Nem, nagyon is elfogadja a világot, és megpróbálja a saját hasznára fordítani; ahogyan megpróbálja a saját hasznára fordítani minden egyes tettét, mindent, ami vele történik, amit csak lát, hall, megízlel és megérint – mindezeket a saját magunk börtönéből való megszabadulás megannyi eszközének tekintve."

The world as it is today

2009-11-17T16:52:00.005+01:00

Ha valaki Torture Corpse név alatt zenél, akkor joggal várhatunk tőle valami nagyon fájdalmas élményt. A holland Robert Kroos leginkább drone ambientben utazik, éppúgy, ahogyan az elvárható: lassan hömpölygő sűrű hangfolyamokat alkot. Most The world as it is today címmel egy ingyenesen letölthető kétszámos anyaggal állt elő (a címadón kívül a másik szám: Just As There Are No Good Smells In A Cesspit). A lemez ezúttal (is) Yama otthonába vezet. Korábban, a Particular Sufferings lemezen (ami valójában nem is lemez, hanem kazetta) már bejárta a buddhista poklot. Ez az anyag sajnos nem tölthető le (sem ingyen, sem máshogy), de a TC MySpace oldalán oldalán meghallgatható belőle három szám (Ryangoombe, The Pit Of Hot Embers és Sanzu; The Border Between Life And Death). Robert a Torture Corpse-on kívül Dirk Jan Hanegraaffal Mental Youth néven alkot valamivel könyedebb, meditatívabb zenét, Tharpa Jigmével pedig egy mélyen szendergő ambientet éneklő tálakkal, harmoniummal, dudukkal, klarinéttel, gitárral...

Skull Optical Illusions

2009-11-06T02:33:00.002+01:00

Megnyitotta kapuit az Optikai Illúziók Virtuális Múzeuma. Első, 2010 júliusáig tartó kiállításukat a koponya illúzióknak szentelték. Klasszikusok, kortársak, képeslapok, magazin- és CD-borítók... A virtuális kiállításhoz egy nagyon is valóságos könyv is megjelent.

Lungta

2009-10-23T21:28:00.007+02:00

Maureen Drdak, festőnő 2006-ban Nepálban, a Musztáng régióban túrázott. Az élményből egy triptichon szütetett, amit előszőr Philadelphiában mutattak be 2009 márciusában, legutóbb pedig Katmanduban állítottak ki.

A Lungta sorozat képei a tibeti kultúra két nagyon régi, ám a mai napig eleven elképzelését használja; ez a kettő a Lungta, azaz Szélparipa és Rigszum Gompo, azaz a Három Védelmező. Ezek a koncepciók fizikailag és metafizikailag is átjárják a Musztáng Királyságot, melyről úgy hiszik, hogy a tiszta, érintetlen tibeti kultúra utolsó megmaradt területe.

A Lungta a névadója a tibeti buddhista imazászlónak. A zászló központi alakja a mennyei ló, ami hátán a Dharma lángoló ékkövét hordozza, körülötte mantrák. A Dharma áldását a szél az égbe emeli. A szélben csapkodó zászlók csattanó hangjai felidézik a vágtató ló patáinak hangját. A hágók felett vágtázó mennyei ló valójában egy különös formájú felhő, a Mare's Tail. A felhők és minden más természeti forma mindig kiemelten nagy hatással voltak a tibeti vallásos szimbolikára, ikonográfiára.

A Rigszum Gompo három buddhista istenség triásza. A Musztáng régióban mindenhol feltűnnek szimbólumaik. Mandzsusrí a bölcsesség bodhiszattvája, aki eloszlatja a nemtudás felhőit. Színe a vöröses sárga. Avalokitésvara az együttérzés bodhiszattvája, kinek színe a fehér. Vadzsrapáni az erő és módszer bodhiszattvája. Az ő színe a kékes fekete.

Virágszirmok Madárszárnyak

2009-10-07T20:58:00.007+02:00

Meidzsi-korabeli japán fametszetek és fametszetes könyvek a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárában

A kiállítás megtekinthető az Egyetem Barcsay termében (Andrássy út 69/71) október 22-ig. Hétfőtől péntekig 10-18 óráig, szombaton 10-13 óráig.

"A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárában még nem publikált japán fametszetes nyomtatott könyvek és metszetek gyűjteménye található. (...) A fametszetes könyvek mind témájukat, mind a művész közreműködőket tekintve széles spektrumot ölelnek fel. A többségük a késő Edo és a Meiji korszakból való. A jól ismert Hiroshige és Hokusai sorozatok mellett Kunisada vagy Kawanabe Kyosai, és Kono Bairei kompozíciók is megtalálhatóak a gyűjteményben. A könyvek jó állapotban maradtak fenn, kisebb hibáikat a könyvtár egy még folyamatban levő program keretében restauráltatta.  A kiállításon bemutatásra kerülnének olyan művek is, amelyeket a mai művészhallgatók készítettek. A kiállítás fő témája a madár-- virág kompozíció (kachoga) lenne, amely népszerű téma volt Japánban, és nagy hatással bíró minta lett a japanizáló ábrázolásokban ugyanúgy, mint az Art Nouveau stílusban is."

Raksha Mancham

2009-10-06T14:07:00.014+02:00

Raksha mancham egy régi tibeti szertartás-tánc neve. A holtak bírájának tánca megmutatja a halál után történteket és rámutat a helyes és helytelen tettek közti különbségek fontosságára (képek a táncról a flickr-en).

A Raksha Mancham név egy 10 éven át aktív belga zenekart is takar. Az Eric Fabry (vagy más néven Dta-Wa-E, the Dark Khampa) köré épült csoport tibeti, egyiptomi, marokkói, nepáli, kameruni zenék hatása alatt alkotta meg a maga poszt-indusztriális világát. Zenéjük alapját leginkább a primitív, törzsi dobok jelentik, amely különböző gitárokkal egészül ki.

A Raksha Mancham erősen politikus, így zenéje is rendszeresen indulatos, intenzív, állandóan mozgásban lévő. A "1.200.000 Dead Tibetans" lemezük címe úgy gondolom önmagáért beszél. Első lemezeik nekem egy idő után fárasztóak, de utolsó munkájuk, az 1997-es sBas-Yul egy valóban remek, méltatlanul elfeledett lemez.

Tibetan Opera and Drametse Ngacham on the List

2009-10-05T20:38:00.010+02:00

Elkészült az Unesco-nak a világ szellemi kulturális örökségeit tartalmazó aktuális listája. A bizottság 2009-ben összesen 76 hagyományt nyílvánított védetté. A listára felkerült a tibeti opera és a bhutáni Drametse Ngacham maszktánc (Ronnie Dankelman fotói a dobosok maszktáncáról és a Jambay Lakhang fesztiválról).

Világörökségi védelmet kapott még többek között a Geszár-énekmondó hagyomány, a mongol torokének (Khoomei), a magyar busójárás és olyan japán hagyományok, mint Gagaku, Dainicsido Bugaku, Kabuki színház, Nôgaku színház...

Yoko Nishi koncert

2009-09-30T00:21:00.004+02:00

A Japán-Magyar Barátság Évad keretében Yoko Nishi koto-művész koncertje lesz október 28-án és 29-én a Merlin színházban. További információk az eseményről a színház oldalán.

Sunn O))) a hajón

2009-09-29T23:16:00.010+02:00

Október 27-én, kedden az A38-on lép fel a Sunn O))). Előzenekaruk az Eagle Twin, a jegy ára 3000/3500 Ft.

"A tartós figyelem egy elveszett művészet. A mai szórakozás a Blackberry-kkel és az iPhone-okkal nehézzé teszi, hogy elérjük az embereket, akiket folyamatosan élmények bombáznak. Nem tudatosan lázadunk ez ellen, de büszke vagyok rá, hogy állást foglalunk. Öt percnél hosszabb dalokkal ez ma egy állásfoglalás, ráadásul mi csak négy dalt teszünk egy lemezre. Nem teszünk fel a netre két perces mp3 részleteket sem. Azt akarjuk, hogy az emberek egészében hallgassák meg a számokat."

"A csapat egyik elve, hogy a hagyományos verze-refrén szerkezetektől különbözőt nyújtson. Akár élőben, akár felvételen, valami kihívót és eltérőt akarunk adni. Ha az emberek ettől el tudnak indulni egy másik irányba vagy önkívületbe kerülnek, kikapcsolódnak a hétköznapi életből valahogy, azt hiszem, ez jó. De itt nincs semmi szándékosság, habár ahogy csináljuk, elősegíti ezt."

Justin M. Norton interjúja Greg Andersonnal magyarul a Gothic.hu-n olvasható.

Kínai filmhét

2009-09-24T21:32:00.014+02:00

Holnaptól Kínai filmhét az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Mind a hét film érdekes, de kettő kiváltképp:

A néma szent kövek (Lhing vjags kyi ma ni rdo vbum / The Silent Holy Stones)
dokumentumfilm, 102 perc, 2005
Rendezte: Wanma-caidan
Szereplők: Danpei Lama, Quhuancang Buddha, Quesai, Sanmu-dan

Egy fiatal szerzetes rákattan a televízióra, elhanyagolva spirituális feladatait. Úgy tűnik, a civilizálódó világ kihívásai mellett nehéz fenntartani az évezredes hagyományú szerzetesi életformát. Kis Láma rövid látogatásra érkezik haza. Felfedezi a tévét és a mitológiai történeteket feldolgozó VCD-ket és a fejébe veszi, hogy megmutatja őket a mesterének. A mozgókép akkora hatású, hogy a jó tanuló gyermek majdnem elkésik az újévköszöntő szertartásról. A filmcímben említett követ az utolsó kőfaragó aprólékos mozdulatokkal formálja, a fiút talán már a kolostoron túl várja a felfedezésre váró világ. A filmet témaválasztása, ritmusa és a szerethető szereplők zárják a szívünkbe.

Szeptember 25. péntek, 21.00, Csortos terem
Szeptember 27. vasárnap, 17.00, Csortos terem

A Potala Palota (The Potala Palace)
dokumentumfilm, 90 perc, 1998
Rendezte: Chen Zhen
Szereplő: Byams-pa-skal-bzang

A film narrátora hatvan éve él a Potalában, a tibeti buddhizmus központi jelentőségű templomában. Ahogy az építmény létrejöttéről mesél, kétség sem férhet hozzá, hogy az akkor 12 éves kisfiú számára az épület megpillantása egész életét meghatározó spirituális és esztétikai élmény maradt. A zarándokhelyként is szolgáló Lhásza völgye fölött a dombtetőn épített kastély a dalai láma téli lakhelye.

Szeptember 28. hétfő, 21.00, Csortos terem
Szeptember 30. szerda, 19.00, Csortos terem

Mongolian Calligraphy

2009-09-23T20:40:00.010+02:00

Ganzorig Alyeksandr

Khishigsuren Baasan

Mongolian Calligraphy in Contemporary Art

The Impact of Hyphenation in Wasps

2009-09-17T20:49:00.014+02:00

"A személyes halandóság, rendszerek és tradíciók állandótlansága, valamint a fizika és metafizika összefolyása adják a munkám, és elsődleges kutatási területem fő témáit; továbbá érdekel, hogy hogyan foglalkozunk ezekkel az egyetemes témákkal, akár egyénenként, akár csoportonként. Vizsgálom az emberi reakciót a halál elkerülhetetlenségére és a transzcendencia keresésére, és különösen izgatnak az utak, melyek elfogadják, kerülik vagy tagadják saját állandótlanságunk tudomását."

"Sok munkám az állandótlansággal, halandósággal és a buddhizmus nyugati terjedésével foglalkozik.

Egy darázs (angolban a wasp megenged egy direkt utalást a w.a.s.p.-ra) megpróbál azonosulni egy arany Buddhával. Megszúrja azt fullánkjával, hogy egy utat találhasson belé, miközben cserébe őt fentről átszúrják egy akupunktúrás tűvel.

A globalizáció furcsa gyümölcsöt hoz."

Lee Henderson korábbi munkái közt több buddhista vonatkozású is van, én a "Bowing to Every Buddha" performansz-sorozatot bírom legjobban (további képek).

Buddha from Bugs

2009-09-16T00:15:00.002+02:00

Inamura Yoneiji, egy 89 éves japán művész 20000 bogár teteméből 6 év munkával egy korrekt Buddha szobrot formázott...

opéra cinématique reload

2009-09-15T18:03:00.005+02:00

Szemző Tibor–Sári László: Csoma - opéra cinématique
Előadja a Szemző Cinematic Music Company, mesélő: Törőcsik Mari
2009. október 7. szerda 19:30 - 22:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem / Művészetek Palotája

Jegyárak: 1100.- 1600.- 2200.- 3500.- Ft

"Csoma Sándor aztán egy nap ott állt végre magában a Himalájahegy tetején. Nézelődött, forgolódott, látszott onnan az egész világ. Azért ment föl oda, hogy meglássa a magyarok maradékát. De hogy éppen arra járt, eszébe jutott hirtelen az angol király. Egyszer, még nagyon régen, arra kérte őt az angol király, hogy ha a Himalájahegyre felér, kis időt szánjon rá, és olvassa ki a tibetiek könyvtárát.

Senkit az egész földkerekségen nem talált, aki képes lenne rá. Magyarázta akkor Csoma Sándornak a király, Csoma pedig szavát adta, hogy sort kerít rá.

Bement hát a szerzetesek egyik kolostorába, s megkérte őket, hogy nyissák ki a könyvtárt. Amikor kinyitották, Csoma Sándor bement, s egy ültő helyében elolvasott tízezer tibeti könyvet. Azután fölállt, s igen erősen elgondolkodott.

A tibeti könyvek azt állították, hogy a látás számára nincs más, csak amit mutat neki a világ. Az pedig mind káprázat, valótlanság, mert örökös benne a változás. Mire megismerné az ember, már teljesen más. Csoma ezután sokat tűnődött azon, hogy miért érdekli ez az angol királyt. És egy kicsit aggódott is, vajon megérti-e egészen a tibetiek gondolatát. Visszaült hát a könyvekhez, és csinált a királynak egy jó nagy tibeti-angol szótárt. Hadd forgassa ő maga a könyveket, míg csak fel nem fogja, milyen tünékeny is a valóság."

little-swastika

2009-09-12T13:13:00.017+02:00

A Modern Primitív mozgalom a primitív, törzsi kultúrák rítusait, testmódosító technikáit emelte át mai urbánus környezetbe. Fakir Musafar követője elsősorban az a viszonylag kevés művész, akik leginkább magát az emberi testet – főleg a sajátjukat – tekintik alapanyagnak. Azon művészek sorába illenek, akik keresik a tudat különleges (transz)állapotaihoz vezető utakat, amiket szintén messze, eredeti kultúrájukon kívül találnak meg.

Marc Riedmann alias little-swastika már kissrácként geometriai mintákat karcolt késsel a bőrébe, majd igen hamar a modern primitívek útjára lépett. Tetoválóként specializálódott a geometriai mintákra, pont tetoválásra és újabban nagy összefüggő fekete területekkel is nagyon szívesen dolgozik. Emellett a felfüggesztés és az indiai Kavadi nagy szerelmese, valamint kitartóan kampányol a mára sajnos a többség számára nemkívánatossá vált szvasztika mellett, és ha úgy adódik, akkor lealázza Uri Gellert mágikus képességeivel...

Grünberg's Milarepa

2009-09-07T17:50:00.008+02:00

Milarépa dalait már több nyugati kísérleti zenész is kézbe vette, mint különösen érdekes és nemes alapanyagot (bár a dalok jelentőségéhez, és a feldolgozásokban rejlő lehetőségekhez képest határozottan kevesen vállalkoztak rá). Sven Grünberg 1993-ban szentelt egy teljes lemezt a tibeti jógi dalainak. Grünberg akkora már neves ambient és progresszív elektronikus zenésznek számított. Korábbi lemezeinek (Mess, 1980; Hingus, 1981; OM, 1988) viszonylag nyers analóg elektronikus zenéje után ez egy meglepően gazdagon hangszerelt lemez. Gongok, kalimba, oboa, xilofón, taegum, taiko, tablák, csőharangok, és nem kevés további hangszer jelenti az észt nyelven megszólaltatott dalok zenei alapjait. A lemez a hetvenes évek elején induló német kísérleti zenészek későbbi munkáival említhető együtt.

Grünberg számos észt filmhez komponált zenét. A legtöbbet emlegetett ilyen munkája, a Kígyó-völgy átka (Klatwa doliny wezy, 1987), ami egy Távol-Keleten játszódó kelet-európai misztikus sci-fi.
Sven Grünberg jelenleg az Észt Buddhista Intézet bizottságának elnöke.

Duujin Daajin

2009-08-19T14:28:00.002+02:00

Interpretation of Emptiness

2009-08-17T22:08:00.005+02:00

Zheng Lu egy Pekinben élő, de Belső-Mongóliában született fiatal művész. 2007-ben a "Mao mindig áll" című acél-keljfeljancsi szobra több volt, mint csupán érdekes. Most első nagyobb, önálló kiállítására készül. 2009 szeptember 12-től a pekingi New Age Galériában lesz látható az "Interpretation of Emptiness". Újabb fémszobrain a kínai kalligráfia iránti tisztelete és rajongása a legszembetűnőbb. Gyerekkora óta vonzódik a különböző kínai írásokhoz. Szobrokhoz az ókori pecsétírást tudja leginkább használni. A fenti képen a Gyémánt Szútra (Vadzsraccshedika Pradzsnyápáramitá Szutra) egy részlete alkot egy arcot.

"Mert a múló világban minden lételem olyan:
akár egy csillag a derengő hajnalban, vagy
egy buborék a folyó felszínén, olyan:
mint a villámfény a nyári felhők között, olyan:
mint az ellobbanó lámpafény,
a futó jelenés, vagy a röpke álom."

Buddha vs. Satan

2009-08-06T09:20:00.004+02:00

Szeretem az így vagy úgy, de ázsiai vagy buddhista vonatkozású képregényeket, mégha általában nem is különösebben mélyek, hitelesek, miegymás. Meglepő talán, hogy akik rendszersen túllépik azt a bizonyos határt, pont az ázsiai rajzregény-művészek. A The FØØL's Progress belemarkolt a sűrűjébe, és a legmerészebbek egyikének apropóján röviden, de kielégítő alapossággal ír – a fentivel azonos címmel – olyan dolgokról, mint a mangában, animéban kiforgatott, lebutított vadzsrajánáról, vagy Buddha és a harcművészetek nagy egymásra találásáról a pop-kultúrában. Én most ebből csak a lényeget emelem ki.

Kujaku (Spirit Warrior vagy Peacock King) egy démonűzésre, ördögvadászatra szakosodott singon szerzetes. Fegyvere egy egy-ágú vadzsra (újabban egy purba). A harcos szerzetes Lucifer és Mahamayuri reinkarnációja. A történetekben rendszeresen tűnnek fel világvallások motívumai, például a Szent Grálról kiderül, hogy az valójában Krisztus koponyája, amit ha megtöltenek Kujaku vérével, az életet ad a "sötét Buddhának" (黑暗大日如来)... A "Szellemharcos Pávakirály" leginkább két olyan mozifilmnek tudott életet adni, amik igazi trash kung-fu eposzoknak tűnnek (The Peacock King, 1988; Saga of the Phoenix, 1990). Az anime (Spirit Warrior, 1997) már egészen pofás, de az igazán érdekes továbbra is a manga. 2007-ben a manga hasábjain szaggatta egymást Buddha és Sátán... A csatát, jelentőségéhez mérten, valahol a távoli űrben vívják (például a Szaturnusz gyűrűjén). Vairocsana Buddha a Nap (tűz)erejét használva fékezi meg a gonoszt, hogy a jó és rossz, pokol és menny kozmikus egyensúlya ismét helyreálljon... A történet súlyos, de nem egyedülálló. Korábban egy hongkongi sci-fi képregényben Galaktikus Buddha (天極如來) lótusztrón-járművéről aprította ellenségeit.

Gobi Treasure Hunt 2009

2009-08-05T19:16:00.012+02:00

Egy osztrák-mongol csapat 70 éve nem látott buddhista kincseket ásott ki a Góbi sivatagban. A harmincas években a kommunista hadsereg pusztítása elől megmenekített kincsek Danzan Ravjaa (1803-1856) a legendás mongol buddhista tanító, jógi, gyógyító, költő, festő és kölönc tulajdonai voltak. Az 5. Noyon Khutugt-ként vagy Góbi szentjeként is ismert Danzan Ravjaa monostorokat és köziskolát alapított, valamint a verselésen túl dalokat (például ami a mai napig töretlenül népszerű: Ulemjiin Chanar / Үлэмжийн чанар) és operát is írt. 1856-ban mérgezett vodka végzett vele (a vodka volt a gyengéje).

1937-ben a Danzan Ravjaa-hagyatékot őrző Tudov nevű szerzetes, hogy a buddhista ereklyéket (szobrok, festmények, eredeti kéziratok, kegytárgyak...) megmentse a mongol és szovjet hadsereg elől (több száz monostort fosztottak ki és pusztítottak el), elásta őket valahol a Góbi sivatagban. Teljes titokban ásott el éjszakánként egy-egy ládát. Az 1500 ládából 64-et sikerült elásnia mire a hadsereg lerohanta a Khamariin Hiid monostort. Tudov a pontos helyszín titkát továbbadta unokájának, aki 1989-ben megalapította a Danzan Ravjaa Múzeumot. Az osztrák-mongol összefogásban most újabb ládákat ástak ki. Az esemény livestream videója még látható a projekt honlapján. Jelenleg mintegy 15-20 doboz lehet még a föld alatt.

Holdvilág-árok, remetebarlang, őskarszt

2009-08-04T04:33:00.006+02:00

Feltöltöttem három kisebb kirándulásunk képeit. A fotók egyik esetben sem különösebben jók vagy szépek, de annyi talán van bennük, hogy meghozza az ember kedvét egy-egy kisebb túrához.

A Holdvilág-árok a Pilis egyik rejtélyes, kultikus helye. Mi elsősorban a sziklába vájt kaptárfülkék miatt kerestük fel a helyet. Esős időben nem érdemes elindulni. A Holdvilág-árok állítólag teliholdas éjjeleken a legszebb.

Sashegyi Sándor - Holdvilágárok

Mátraverebély-Szentkút egyike a 14 magyarországi ferences zarándokhelynek. A Szentkúti Nemzeti Kegyhelyhez közel, a Meszes-tetőn található a kisebb remetebarlang-csoport.
"A remetebarlang középkori eredete nem igazolható. A remeték főleg a XVIII. században tartózkodtak a barlangban, de egyes közlések szerint még az 1930-as években is lakták.   A barlangnak két kápolnája, egy nagyobb csarnoka, egy konyhája, étkezőhelyisége, három hálókamrája, egy kamrája és egy illemhelye volt.  A helyiségek méretei változóak, legnagyobb a két kápolna és a konyha, belmagasságuk 1,9-2,6 méter közötti.  Mennyezetük sík, illetve a kápolnáé kosárívesen van kifaragva."

"A Bakony déli részén fekvő Úrkút mellett az egykor működő mangánbányában az érc kitermelését követően látványos, ősi trópusi kúpkarsztok ép maradványai kerültek napvilágra." (NG) A Balaton-felvidék tele van páratlan geológiai meglepetésekkel; az Úrkúti-őskarszt ezek egyike.